Mi az Asherman-szindróma?

Az Asherman-szindróma a méh ritka, megszerzett állapota. Az ilyen állapotú nőknél hegszövet vagy adhézió alakul ki a méhben valamilyen trauma miatt.

Súlyos esetekben a méh teljes elülső és hátsó fala összeolvadhat. Enyhébb esetekben a tapadások a méh kisebb területein jelenhetnek meg. A tapadások lehetnek vastagok vagy vékonyak, és ritkán helyezkedhetnek el, vagy összeolvadhatnak.

Az Asherman-szindrómában szenvedő nők többségének kevés vagy egyáltalán nincs menstruációja. Néhány nőnek fájdalma van abban az időben, amikor a menstruációjának esedékessé kell válnia, de nincs vérzése. Ez azt jelezheti, hogy menstruálsz, de a vér nem képes elhagyni a méhet, mert a kijáratot hegszövet blokkolja.

Ha menstruációi ritkák, szabálytalanok vagy hiányoznak, annak oka lehet egy másik állapot, például:

terhesség
feszültség
hirtelen fogyás
elhízottság
a testmozgás felett
a fogamzásgátló tabletta szedése
változás kora
policisztás petefészek szindróma (PCOS)

Keresse fel orvosát, ha a menstruációja leáll vagy nagyon ritkává válik. Diagnosztikai tesztek segítségével azonosíthatják az okot és megkezdhetik a kezelést.

Néhány Asherman-szindrómás nő képtelen teherbe esni, vagy visszatérő vetélése van. Lehetséges teherbe esni, ha Asherman-szindróma van, de a méhben lévő tapadások veszélyt jelenthetnek a fejlődő magzatra. A vetélés és a halva születés esélye szintén nagyobb lesz, mint az ilyen állapot nélküli nőknél.

Az Asherman-szindróma a terhesség alatt is növeli a kockázatát:

elölfekvő méhlepény
placenta increta
túlzott vérzés

Orvosai szorosan figyelni fogják a terhességet, ha Asherman-szindróma van.

Az Asherman-szindróma műtéttel kezelhető. Ez a műtét általában növeli a teherbe esés és a sikeres terhesség esélyeit. Az orvosok azt javasolják, hogy várjon egy teljes évet a műtét után, mielőtt elkezdene foganni.

A Nemzetközi Asherman Szövetség szerint az Asherman-szindróma összes esetének mintegy 90 százaléka dilatációs és kurettázási (D és C) eljárást követ. A D és a C-t általában egy hiányos vetélés, a placenta megtartása után a szülés után vagy választható abortuszként hajtják végre.

Ha a megtartott placentának a szülés után 2 és 4 hét között D és C-t végeznek, akkor 25 százalékos esély van Asherman-szindróma kialakulására. Ennek az állapotnak a kialakulásának kockázata növeli a D- és C-eljárások annál nagyobb mértékét.

Előfordulhat, hogy más kismedencei műtétek, például császármetszés vagy mióma vagy polip eltávolítása következtében adhézió léphet fel.

Ha orvosa Asherman-szindrómára gyanakszik, általában először vérmintákat vesz, hogy kizárja a tüneteit okozó egyéb állapotokat. Ultrahang segítségével megnézhetik a méhnyálkahártya és a tüszők vastagságát is.

A hiszteroszkópia a legjobb módszer az Asherman-szindróma diagnosztizálásához. Ezen eljárás során orvosa kitágítja a méhnyakát, majd behelyez egy hiszteroszkópot. A hiszteroszkóp olyan, mint egy kis távcső. Orvosa a hiszteroszkóppal belenézhet a méhébe, és megnézheti, hogy vannak-e hegek.

Orvosa javasolhatja a hiszteroszalpingogramot (HSG) is. A HSG segítségével orvosának megnézheti a méh és a petevezetékek állapotát. Ezen eljárás során egy speciális festéket injektálnak a méhbe, hogy az orvos könnyebben röntgenfelismerje a méh üregével kapcsolatos problémákat, vagy a petevezeték növekedését vagy elzáródását.

Beszéljen orvosával arról, hogy tesztelik-e ezt az állapotot, ha:

korábban méhműtéten esett át, és a menstruációja rendszertelenné vált vagy leállt
visszatérő vetéléseket tapasztal
nehézségei vannak a fogantatással

Az Asherman-szindróma operatív hiszteroszkópiának nevezett sebészeti beavatkozással kezelhető. A hiszteroszkóp végére kis műtéti műszereket erősítenek, és az adhéziók eltávolítására használják. Az eljárást mindig általános érzéstelenítés alatt hajtják végre.

Az eljárás után antibiotikumokat kap a fertőzés megelőzésére, és ösztrogén tablettákat kap a méh nyálkahártyájának minőségének javítása érdekében.

Ezután egy későbbi időpontban ismételt hiszteroszkópiát hajtanak végre annak ellenőrzésére, hogy a műtét sikeres volt-e, és a méhében nincs-e tapadás.

Lehetséges, hogy a tapadások a kezelés után megismétlődhetnek, ezért az orvosok azt javasolják, hogy várjon egy évet, mielőtt megpróbálnák a teherbe esést, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ez nem történt meg.

Lehet, hogy nincs szüksége kezelésre, ha nem tervezi a fogamzást, és az állapot nem okoz fájdalmat.

Az Asherman-szindróma megelőzésének legjobb módja a D és C eljárás elkerülése. A legtöbb esetben lehetővé kell tenni az orvosi evakuálást az elmulasztott vagy hiányos vetélés, a megtartott placenta vagy a születés utáni vérzés után.

Ha D és C szükséges, a sebész ultrahang segítségével irányíthatja őket és csökkentheti a méh károsodásának kockázatát.

Az Asherman-szindróma megnehezítheti és néha lehetetlenné teherbe esését. Emellett növelheti a súlyos szövődmények kockázatát a terhesség alatt. Az állapot gyakran megelőzhető és kezelhető.

Ha Asherman-szindrómában szenved, és termékenysége nem állítható helyre, vegye fel a kapcsolatot egy támogató csoporttal, például az Országos Fertilitási Támogató Központtal. Vannak lehetőségek olyan nők számára, akik gyereket szeretnének, de nem képesek teherbe esni. Ezek a lehetőségek magukban foglalják a helyettesítést és az örökbefogadást.