A táplálkozás terápiás lehetőségeinek vizsgálata fibromialgiában

Több mint 2 évtizeddel azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet a fibromialgiát (FM) klinikai entitásként ismerte el a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, 1 és a friss diagnosztikai irányelvek ellenére, 2,3 differenciáldiagnózisa és hatékony kezelése továbbra is rosszul meghatározott és kihívást jelent. Becslések szerint az egyik leggyakoribb krónikus fájdalmi állapotként az FM a világ népességének 3–6% -át és az Egyesült Államokban körülbelül 10 millió embert érint, aránytalanul több nőt, mint férfit érint. 4

Az FM-t krónikus generalizált fájdalom és ismeretlen etiológiájú érzékenység jellemzi, gyakran számos kapcsolódó tünettel együtt, beleértve fáradtságot, alvászavarokat, fejfájást, kognitív károsodást, reggeli merevséget, depressziót és emésztőrendszeri rendellenességeket. 5-7 Számos betegség jelentős átfedése, ideértve a krónikus fáradtság szindrómát, migrént, irritábilis bél szindrómát és a temporomandibularis ízületi rendellenességet, bonyolítja az FM differenciáldiagnosztikát és az optimális kezelést. E kihívások ellenére az FM-nek saját diagnosztikai kódját - M79.7 - rendelték el, amely először elismeri a szindrómát hivatalos klinikai diagnózisként. 8.

A nem gyógyszeres kezelési megközelítések közül a táplálkozás ígéretes eszköz az FM kezelésében. Javasolták, hogy bizonyos alapvető táplálkozási összetevők hiányosságai vagy egyensúlyhiánya a fájdalom gátló mechanizmusainak működési zavarához vezethet, ideértve a fáradtságot és más FM tüneteket. Bizonyos aminosavak, magnézium, szelén, valamint a B- és D-vitamin hiánya fokozott izomfájdalommal jár, 5 és FM-ben szenvedő betegeknél ismertették a speciális étrend és táplálékkiegészítők előnyeit. 13.

A legújabb erőfeszítések megkísérelték javítani az FM és a táplálkozás kapcsolatának megértését; konkrétan az anyagcsere-állapot és az izomfájdalom, valamint a vitaminok, fémek és antioxidánsok szerepe. 5-7. Például az antioxidánsokban gazdag étrend, a nitrogén-oxid szintjét növelő ételek, valamint a specifikus vitaminok, köztük a B12-vitamin/folsav és a kreatinpótlás összefüggésbe hozhatók az FM tüneteinek javulásával. 5 Specifikus táplálkozási hiányosságok gyakrabban fordulnak elő FM-ben szenvedő betegeknél is, beleértve a B- és D-vitamin, magnézium, jód, vas, melatonin, szelén és elágazó aminosavak hiányát. 5,6 Ezzel szemben a hisztaminban és nehézfémekben gazdag ételek, köztük a higany, a kadmium és az ólom, súlyosbítják az FM tüneteit. 5 Felmerült, hogy a fehérjében és zöldségekben gazdag étrend jótékony hatással lehet az izomfájdalom csökkentésére, valószínűleg a magasabb aminosavkoncentrációk miatt, amelyek energiát szolgáltatnak az izom működéséhez és erejéhez, valamint a zöldségek fokozott antioxidáns beviteléhez. 5,6

kapcsolódó cikkek

Nem minden aminosav azonban előnyös, mert a cerebrospinalis uidban a megnövekedett homocisztein szint társul az FM-vel kapcsolatos izom-csontrendszeri fájdalommal. 5 Egy tanulmány, amelyben az FM és az irritábilis bél szindrómában szenvedő egyéneket glutamátban gazdag étrenddel kezelték, súlyosbodott FM tüneteket állapított meg, összehasonlítva a kontroll résztvevőkkel, akik nem voltak kitéve glutamát fertőzésnek. Az eredmények arra utalnak, hogy a glutamát szerepet játszhat az FM tüneteiben egyes betegeknél. A vizsgálatok azt is megvizsgálták, hogy a testmozgás, a testsúly és az elhízás milyen hatással van az FM kialakulására vagy a tünetek súlyosbítására. 5-7 Egy nemrégiben végzett szisztematikus áttekintés szerint az FM-ben szenvedő egyének általában ülő életmódot folytatnak, magasabb a testtömeg-indexük, és nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyosak vagy elhízottak. 6 Ezenkívül az elhízott egyének nagyobb fájdalomérzékenységet, alacsonyabb életminőséget és nagyobb mértékű fáradtságot mutatnak. Ezeket a tüneteket a fehérjében gazdag ételek és zöldségek csökkent fogyasztásával, a rossz alvási szokásokkal és a depresszióval is összefüggésbe hozták. 5,6

A táplálkozás és az FM közötti kapcsolat életképes megközelítést nyújthat az FM tünetek egyéni variációinak magyarázatához, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a személyes táplálkozási szokásokhoz, és potenciális megközelítést kínálhat kezelésének individualizálásához. Az optimális táplálkozási szint elérésekor az FM fájdalomszintje általában csökken. 5 Jelenleg azonban az étrendi bevitelt és az FM-et támogató kutatás korai ahhoz, hogy kategorikusan összekapcsolják az okot és az okozatot, és lehetővé tegyék az FM kezelésére vonatkozó speciális táplálkozási ajánlások megfogalmazását. A jelenlegi bizonyítékok alapján azonban egyértelmű összefüggés van az FM tünetei és az egészséges táplálkozás, a testmozgás és az egészséges testtömeg fenntartása között. Az FM-ben szenvedő betegek körében az étkezési magatartás javításának útmutatása, amely kiegészítést tartalmazhat az optimális táplálkozási állapot elérése érdekében, valamint a normál testtömeg fenntartására irányuló beavatkozások hozzájárulhatnak az FM tüneteinek jobb kontrolljához.