A táplálkozás szerepe a krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében

Easy Links

Cikk hivatkozások

A krónikus izom-csontrendszeri megbetegedések magas prevalenciát mutatnak, különösen az idősebb népesség körében [1]. A diétaterápiának több célja lehet a krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében. Szerepe lehet a krónikus gyulladás és fájdalom elnyomásában. A táplálkozás segíthet a csont, a porc szerkezetének és működésének javításában, valamint az immunmodulációban is [2].

Az ételek, gyógynövények, fűszerek, tengeri fajok és biológiailag aktív vegyületek hatással lehetnek a mozgásszervi egészségre [3]. A vegetáriánus, mediterrán étrend és az éhezés segíthet a krónikus mozgásszervi megbetegedések állapotának javításában [4,5].

Az idős népesség körében elengedhetetlen azoknak a táplálék-táplálékoknak a megfelelő fogyasztása, amelyek szerepet játszanak a mozgásszervi egészségben és a kognitív funkciókban. Tizenhat különböző mikrotápanyag jellemezhető úgy, hogy bizonyítékokon alapuló, tudományos szempontból előnyös hatással van az idősek mozgásszervi egészségére és kognitív funkcióira, mint például béta-alanin, kalcium, kreatin, fluoridok, leucin, magnézium, omega-3 zsírsavak, kálium, B6-vitamin, B9-vitamin, B12-vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K2-vitamin és cink [3].

A reumás ízületi gyulladás és az osteoarthritis eltérő táplálkozási megközelítéssel rendelkezik, a betegség okozati okainak sokfélesége miatt [4,6,7]. Míg a degeneratív ízületi megbetegedések étrendterápiája a normál testtömeg-index célzásán és fenntartásán alapul, a reumás ízületi gyulladásban a táplálkozási beavatkozás a tünetek csökkentésére és a betegség előrehaladásának megakadályozására összpontosít. A zöldségek, gyümölcsök, többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3, n-6, n-9), a vegetáriánus, a mediterrán étrend és az étrend-kiegészítők elengedhetetlenek lehetnek [8].

A 19. században Jonathan Hutchinson azon orvosok közé tartozott, akik életmódbeli beavatkozásokat és tengeri halolajat tanácsoltak a szisztémás lupus erythematosus (SLE) kiegészítő terápiájaként [9]. Manapság tudományosan bebizonyosodott, hogy a mérsékelt energiafogyasztás, az antioxidánsokban gazdag étrend és a halolaj fogyasztása segíthet a gyulladás csökkentésében és az SLE-ben előforduló társbetegségek kezelésében [10]. Ami a degeneratív ízületi betegségek késését illeti, elengedhetetlen a normális BMI megcélzása (20-25kg/m 2), bár vannak olyan esetek, amikor a fizikai aktivitás fontosabb lehet, mint maga a testtömeg-veszteség [11]. Az alternatív napi böjt (egy nap az energiaigény 25% -a, a következő napon az összes fogyasztott energiaigény 75-90% -a) hatékony lehet a súlycsökkentésben [12].

Az étrend drasztikus megváltoztatása helyett hatékonyabb növelni a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és hal fogyasztását, valamint csökkenteni a hús, finomított cukor, fehér liszt, só és telített zsírsav fogyasztását [13,14]. A krónikus gyulladás késleltetése vagy megszüntetése esetén az eliminációs étrend, a vegetarianizmus és az éhezés hatékony lehet [4,5,15].

Az omega-3 zsírsavakkal, glükózaminnal és kondroitin-szulfáttal történő táplálék-kiegészítés központi szerepet játszhat az osteoarthritis késleltetésében [16]. A ligetszépeolaj, a borágóolaj, az omega-3 zsírsav, a gamma-linolénsav, a gyömbér, a kurkumin, a bromelain (megtalálható az ananászban) és a polifenol vegyületek, például a kvercetin javíthatják a mozgásszervi megbetegedések állapotát [17,18].

Vannak vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, amelyek hatással vannak a mozgásszervi állapotok javulására:

• Kalcium (csont- és fogszerkezet, csontmineralizáció, izomösszehúzódás) [19,20]

• Magnézium (csontszerkezet, az izomösszehúzódást szabályozó) [21]

• K2-vitamin (strukturális és szabályozó fehérjék kofaktora a csontszövetben) [20, 22, 23]

• Cink (az oszteoblaszt aktivitásának stimulálása és a csont mineralizációjának elősegítése) [24]

• D-vitamin (csontképződés, a csont mineralizációjának fenntartása, a kalcium felszívódásának korlátozó tényezője) [19, 25]

• Réz (kollagén és elasztin képződés, sebgyógyulás, immunképesség) [17]

• A-vitamin (csontképződés, immunképesség) [20]

• Szelén (immunmoduláció) [26]

• Foszfor (csont mineralizáció) [27,28]

• Folsav (fehérje-szintézis, mozgásszervi rendszer fejlődése) [29]

• B1-vitamin (kollagénszintézis), B2-vitamin (törések megelőzése) [19], B3-vitamin (sejtosztódás, oszteoarthritis kezelése) [16,17] B5-vitamin (fehérjeszintézis, B5-vitamin kombinálva a gukozamin csökkentheti a fájdalmat és az ízületek merevségét osteoarthritisben [16,17], B12-vitamin (aminosav anyagcsere) [17]

• mangán (proteoglikán szintézis) [17]

• C-vitamin (kollagén szintézis, immunképesség, csontvesztés csökkentése) [17]

• E-vitamin (modulálja a gyulladáscsökkentő citokinek hatását, elnyomva az osteoarthritis tüneteit) [16]

• Króm (sejtosztódás és fejlődés) [30]

• Vas (izomműködés, oxigéntranszport) [17]

A mediterrán étrend (friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, tenger gyümölcsei, olívaolaj és jó minőségű bor fogyasztása alapján) segíthet a fájdalomcsillapításban és a gyulladás csökkentésében [31], valamint a reumás ízületi gyulladás kezelésében [32].

A vegetáriánus étrend hatékony lehet fájdalomcsillapításban és gyulladáscsökkentésben, különösen a rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél [33]. Másrészt fontos lehet a társbetegségek, például a dyslipidaemia, az elhízás és a magas vérnyomás kezelésében [34].

A Kneipp-étrend a Kneipp-terápia egyik fő része, amelyet Sebastian Kneipp bajor pap talált ki az 1800-as évek közepén. A Kneipp-étrend az egyszerű ételekre, a friss gyümölcsökre és a zöldséglevesekre összpontosít, csökkentve a só- és húsfogyasztást. A barna helyett a teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztják. A Kneipp-étrend a malátakávét, a tököt, a szőlőt, a citromot, a mézet, a savanyú káposztát és a meggyet részesíti előnyben. A Kneipp-étrendnek erős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása lehet, és fontos szerepet játszhat a köszvény kezelésében [35, 36].

Összefoglalva, a táplálkozásnak számos hatása van a krónikus mozgásszervi betegségek kezelésére, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és immunmoduláló tulajdonságai miatt. Javíthatja a csont- és porcfunkciókat, és segítheti a társbetegségek, például az elhízás és a dyslipidaemia kezelését. Az antioxidáns sűrűségű ételeknek (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) és a többszörösen telítetlen zsírsavaknak (n-3) együttesen vannak kedvező hatásai a mozgásszervi viszonyokra. A tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek javítják a mozgásszervi állapotokat, különösen az idősek körében. Ennek eredményeként különféle ételek, zöldség-, gyümölcs- és gabonaalapú étrend, kiegészítve halolajjal és más táplálékokkal, elengedhetetlen lehet a krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében.