Mit kell tudni a szívkoszorúér betegségről

A szívkoszorúér-betegség (CHD) vagy a szívkoszorúér-betegség akkor alakul ki, amikor a szívkoszorúerek túl keskenyek. A koszorúerek azok az erek, amelyek oxigént és vért juttatnak a szívbe.

A CHD általában akkor fejlődik ki, amikor a koleszterin felhalmozódik az artéria falain, és plakkokat hoz létre. Ezek a plakkok az artériák szűkületét okozzák, csökkentve a szív véráramlását. Az alvadék néha akadályozhatja a véráramlást, súlyos egészségügyi problémákat okozva.

A szívkoszorúerek a szív felszínén az erek hálózatát képezik, amelyek oxigént táplálnak. Ha ezek az artériák szűkülnek, előfordulhat, hogy a szív nem kap elegendő oxigénben gazdag vért, különösen a fizikai aktivitás során.

A CHD néha szívrohamhoz vezethet. Ez a „leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban”, ahol évente több mint 370 000 halálesetet okoz.

Megosztás a Pinteresten A CHD a koszorúér károsodása miatt következik be, ami plakkképződéshez vezet.

A CHD a koszorúér belső rétegének sérülése vagy károsodása következtében alakul ki. Ez a károsodás miatt zsíros lepedék képződik a sérülés helyén.

Ezek a lerakódások koleszterinből és a sejtekből származó egyéb salakanyagokból állnak. Ezt a felhalmozódást ateroszklerózisnak nevezik.

Ha a lepedék darabjai elszakadnak vagy megrepednek, a vérlemezkék összegyűlnek a területen, és megpróbálják helyrehozni az eret. Ez a klaszter blokkolhatja az artériát és csökkentheti vagy blokkolhatja a véráramlást, ami szívrohamhoz vezethet.

Az alábbiakban a CHD háromdimenziós modellje látható, amely teljesen interaktív.

Fedezze fel a modellt az egérpad vagy az érintőképernyő segítségével, hogy többet tudjon meg a CHD-ről.

A CHD anginához vezethet. Ez egyfajta mellkasi fájdalom, amely szívbetegséghez kapcsolódik.

Az angina a következő érzéseket okozhatja a mellkason:

szorítás
nyomás
nehézség
szigorítás
égő
fájó

Az angina a következő tüneteket is okozhatja:

emésztési zavar
gyomorégés
gyengeség
izzadó
hányinger
görcsös

A CHD légszomjhoz is vezethet. Ha a szív és más szervek nem kapnak elegendő oxigént, a megterhelés bármilyen formája nagyon fárasztóvá válhat, ami miatt az ember levegőért liheghet.

Bonyodalmak

Szívroham akkor fordul elő, ha a szívizomban nincs elegendő vér vagy oxigén, például amikor az egyik koszorúér plakkjából vérrög alakul ki.

A vérrög kialakulását koszorúér trombózisnak nevezzük. Ez az alvadék, ha elég nagy, leállíthatja a vér vérellátását.

A szívroham tünetei a következők:

mellkasi kellemetlenség
enyhe vagy zúzó mellkasi fájdalom
köhögés
szédülés
légszomj
szürke sápadtság az arcon
általános kellemetlenség
pánik
hányinger és hányás
nyugtalanság
izzadó
Nyirkos bőr

Az első tünet általában mellkasi fájdalom, amely átterjed a nyakra, az állkapcsra, a fülre, a karokra és a csuklóra, esetleg a lapockákra, a hátra vagy a hasra.

A helyzet megváltoztatása, a pihenés vagy a fekvés aligha jelent megkönnyebbülést. A fájdalom gyakran állandó, de jöhet és elmúlik. Pár perctől több óráig tarthat.

A szívroham olyan orvosi vészhelyzet, amely halált vagy maradandó szívkárosodást okozhat. Ha egy személy szívinfarktus tüneteit mutatja, elengedhetetlen a sürgősségi szolgálatok azonnali felhívása.

A CHD-re nincs gyógymód. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel az ember kezelheti az állapotot.

A kezelés általában magában foglalja az egészséges életmód megváltoztatását, például a dohányzásról való leszokást, az egészséges étrend elfogadását és a rendszeres testmozgást.

Előfordulhat azonban, hogy néhány embernek gyógyszereket kell szednie, vagy orvosi eljárásokon kell átesnie.

Gyógyszerek

Az emberek által a CHD kockázatának vagy hatásának csökkentése érdekében alkalmazott gyógyszerek a következők:

Béta-blokkolók: Az orvos béta-blokkolókat írhat elő a vérnyomás és a pulzus csökkentésére, különösen azoknál, akiknél már volt szívinfarktus.
Nitroglicerin tapaszok, spray-k vagy tabletták: Ezek kiszélesítik az artériákat és csökkentik a szív vérigényét, valamint csillapítják a mellkasi fájdalmat.
Angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorok: Ezek csökkentik a vérnyomást és segítenek lassítani vagy megállítani a CHD progresszióját.
Kalciumcsatorna-blokkolók: Ezek kiszélesítik a koszorúereket, javítják a szív véráramlását és csökkentik a magas vérnyomást.
Statinok: Ezek pozitív hatással lehetnek a CHD kimeneteleire. Egy 2019-es felülvizsgálat megállapította, hogy bár a sztatinok szedése nem csökkentheti a CHD által okozott halál teljes kockázatát, megakadályozhatják a fejlődést és csökkenthetik a nem halálos kimenetelű szívrohamok kockázatát. Előfordulhat azonban, hogy nem hatékonyak koleszterin-rendellenességek, például hiperlipidémia esetén.

Korábban egyesek aszpirint használtak a CHD kockázatának csökkentésére, de a jelenlegi irányelvek ezt csak azoknak ajánlják, akiknél nagy a szívroham, agyvérzés, az angina vagy más kardiovaszkuláris események kockázata. Az aszpirin ugyanis vérhígító, ami növeli az ember vérzésének kockázatát.

Az orvosok most azt javasolják, hogy az életmód stratégiákra összpontosítsanak, például egészséges táplálkozás és rendszeres mérsékelt vagy intenzív testmozgás. Ezek a stratégiák csökkenthetik az érelmeszesedés kockázatát.

Sebészet

A következő műtéti eljárások megnyithatják vagy helyettesíthetik az elzáródott artériákat, ha nagyon keskenyek, vagy ha a tünetek nem reagálnak a gyógyszerekre:

Lézeres műtét: Ez magában foglalja a nagyon sok kis lyuk kialakítását a szívizomban. Ezek ösztönzik az új erek kialakulását.
Koronária bypass műtét: A sebész egy másik testrészből származó ereket használ egy graft létrehozására, amely megkerüli az elzáródott artériát. A graft származhat például a lábból vagy a belső mellkasfal artériából.
Angioplasztika és a sztent elhelyezése: A sebész behelyez egy katétert az artéria szűkített részébe, és egy leeresztett ballont vezet át a katéteren keresztül az érintett területre. Amikor felfújják a ballont, az összenyomja a zsírlerakódásokat az artéria falaihoz. Stentet vagy hálós csövet hagyhatnak az artériában, hogy segítsen nyitva tartani.

Ritkán előfordulhat, hogy egy személynek szívátültetésre van szüksége. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szív súlyos károsodást szenved, és a kezelés nem működik.

A vér koleszterinszintjének szabályozása csökkentheti az ember CHD kockázatát. A vér koleszterinszintjének jobb szabályozása:

legyen fizikailag aktívabb
korlátozza az alkoholfogyasztást
kerülje a dohányzást
fogyasszon kevesebb cukrot, sót és telített zsírokat tartalmazó étrendet

Azoknak a személyeknek, akiknek már van CHD-je, az orvos ajánlásainak betartásával biztosítaniuk kell ezen tényezők ellenőrzését.