A szarkopenia előfordulásának prediktív pontszáma egy évvel a bariatrikus műtét után súlyosan elhízott betegeknél

Egyformán járult hozzá ehhez a munkához: Cosmin Sebastian Voican, Amandine Lebrun

Szerepek vizsgálata, Projekt adminisztráció, Szoftver, Felügyelet, Validálás, Megjelenítés, Írás - eredeti vázlat, Írás - áttekintés és szerkesztés

Affiliations Faculté de Médecine Paris-Sud, Univ Paris-Sud, Université Paris-Saclay, Le Kremlin-Bicêtre, France, INSERM U996, DHU Hepatinov, Labex LERMIT, Clamart, France, Service d'Hépato-Gastroentérologie et Nutrition, Hôpital Antoine- Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Paris, Clamart, Franciaország

Egyformán járult hozzá ehhez a munkához: Cosmin Sebastian Voican, Amandine Lebrun

Szerepek vizsgálata, források, validálás, vizualizáció, írás - eredeti vázlat

Szerepek vizsgálata, erőforrások, szoftver, ellenőrzés, megjelenítés

Radiológiai tagsági szolgáltatás, Hôpital Antoine-Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Paris, Clamart, Franciaország

Szerepek vizsgálata, validálása, vizualizáció

Affiliations Faculté de Médecine Paris-Sud, Univ Paris-Sud, Université Paris-Saclay, Le Kremlin-Bicêtre, France, Service de Chirurgie Digestive Minimale Invasive, Hôpital Antoine-Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Clamart, Franciaország

Szerepek vizsgálata, validálása, vizualizáció

Társulási szolgálat d’Hépato-Gastroentérologie et Nutrition, Hôpital Antoine-Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Paris, Clamart, Franciaország

Szerepek vizsgálata, validálása, vizualizáció

Társulási szolgálat d’Hépato-Gastroentérologie et Nutrition, Hôpital Antoine-Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Paris, Clamart, Franciaország

Szerepek vizsgálata, validálása, vizualizáció

Társulási szolgálat d’Hépato-Gastroentérologie et Nutrition, Hôpital Antoine-Béclère, Hôpitaux Universitaires Paris-Sud, Assistance Publique-Hôpitaux de Paris, Clamart, Franciaország

Szerepek vizsgálata, felügyelet, validálás, vizualizáció

Szerepek vizsgálata, felügyelet, validálás, vizualizáció, írás - áttekintés és szerkesztés

Szerepek konceptualizálás, adatmegőrzés, vizsgálat, módszertan, projekt adminisztráció, erőforrások, szoftver, felügyelet, validálás, vizualizáció, írás - áttekintés és szerkesztés

Cosmin Sebastian Voican,
Amandine Lebrun,
Sophie Maitre,
Panagiotis Lainas,
Karima Lamouri,
Micheline Njike-Nakseu,
Martin Gaillard,
Hadrien Tranchart,
Axel Balian,
Ibrahim Dagher

Ábrák

Absztrakt

Háttér és cél

A szarkopén elhízás a morbiditás és a mortalitás kockázati tényezője. A vizsgálat célja a szarkopenia előfordulásának prediktív pontszámának előállítása volt egy évvel a bariatrikus műtét után.

Betegek és módszerek

Megfigyelési prospektív kohorsz vizsgálatot végeztünk összesen 184 súlyosan elhízott betegnél, akiket intézményünkbe befogadtak hüvelyes gyomoreltávolításon. A vázizom keresztmetszeti területét a harmadik ágyéki csigolyánál (SMA, cm 2) mértük a rutinszerűen végzett számítógépes tomográfiából. A vázizom-indexet (SMI) a következőképpen számítottuk ki: SMA/magasság 2 (cm 2/m 2). A szarkopéniát SMI-ként 2/m 2 -ként határozták meg a nőknél és 2/m 2 -et a férfiaknál. A méréseket a műtéten és egy évvel később végezték el.

Eredmények

Az érintett betegek többsége nő volt (79%), átlagéletkoruk 42 ± 0,9 év, testtömeg-indexük pedig 43,2 ± 0,5 kg/m 2 volt. Tizenöt betegnél (8%) volt szarkopénia a műtét előtt, 59-nél (32%) az egyéves követés során. A férfi nem (p 2) lineáris kapcsolatban áll az egész test izomtömegével [5, 6]. Ezért a testalkatra normalizált SMA-t, az úgynevezett vázizom-indexet (SMI, cm 2/m 2) használják az egész test izomtömegének előrejelzésére. Prado és mtsai. [7] meghatározta a nemre jellemző SMI-elválasztásokat a szarkopénia meghatározására elhízott betegeknél, akiknél a légzőszervi és a gyomor-bél traktus szilárd daganata volt. Azok a férfiak, akiknek SMI 2/m 2, és a nők SMI 2/m 2, szarkopéniásak, gyengébb a funkcionális állapotuk és magasabb a halálozásuk [7]. Ezeket a kritikus pontokat tovább összefüggésbe hozták a különféle populációk, köztük az intenzív osztályon, a rákos és a májbetegeknél jelentkező káros hatásokkal [8–10].

A szarkopéniás elhízást a szarkopénia és az elhízás együttes jelenléteként definiálják. Terhe világszerte valószínűleg növekszik az elhízás növekvő gyakorisága miatt [2, 7, 11]. A bariatrikus műtét a súlyos elhízás hatékony kezelése, amely jelentős súlyvesztést és csökkent elhízással járó társbetegséget eredményez. A nagy súlycsökkenés bariatrikus műtétet követő következményei a szarkopénia kialakulása vagy a már meglévő szarkopénia módosulása miatt nem dokumentáltak. Ezenkívül a megfelelő táplálkozási támogatás korai beidegzése fizikai aktivitással kombinálva az anabolikus inger az izomfehérje szintéziséhez és a szarkopénia előfordulásának megelőzéséhez [12]. A tanulmány célja a szarkopénia előfordulásának prediktív pontszámának meghatározása volt egy súlyos obesitív betegek nagy megfigyelési prospektív kohorszában egy évvel a hüvelyes gastrectomia után.

Betegek és módszerek

Vizsgálati populáció

Megfigyelő prospektív kohorsz vizsgálatot végeztünk, amelybe az intézményünkbe befogadott, egymást követő, hüvelyes gyomor-műtéten átesett betegeket 2013 januárja és 2014 januárja között prospektívan bevontuk. A betegek akkor voltak jogosultak felvételre, ha (1) súlyosan elhízottak [testtömeg-index (BMI) ≥ 35 kg/m 2] kísérő betegségekkel vagy csak kóros elhízással (BMI ≥ 40 kg/m 2), és nem reagáltak orvosi kezelésre; (2) nem volt orvosi vagy pszichológiai ellenjavallata a bariatrikus műtéteknek; (3) nem volt korábbi bariatrikus műtétje; (4) perioperatív és posztoperatív (egy éven át) értékelést kapott (klinikai, biológiai és számítógépes tomográfiai (CT) vizsgálat); és (5) 18 éves vagy annál idősebb volt. A CT-vizsgálatokat két nappal és egy évvel a hüvely gastrectomia után végeztük. Valamennyi beteg laparoszkópos, egyportos hüvelyes gasztrektómián ment keresztül. A betegeket kizártuk, ha a műtét után 12 és 18 hónap között nem végeztek CT-vizsgálatot. Az összes résztvevő írásos tájékozott beleegyezést kapott. A vizsgálat nem tartalmazott kiskorúakat, és az orvosi vizsgálatokra vonatkozó francia törvény (Huriet törvény) és a helsinki nyilatkozat szerint készült. A vizsgálati protokollt és a beleegyezési eljárást a Bicêtre Kórház etikai bizottsága hagyta jóvá.

Komputertomográfia

Szérum biológiai markerek

A következő paramétereket prospektívan értékelték friss szérumon: alanin-aminotranszferáz (ALT), aszpartát-aminotranszferáz (AST), gamma-glutamil-transzpeptidáz (GGT), éhomi vércukorszint, glikozilezett hemoglobin (HbA1c), koleszterin, triglicerid, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, ferritin, C reaktív fehérje (CRP), hemoglobin, kreatinin, albumin szint és protrombin idő.

Statisztikai analízis

A kvalitatív változókat összehasonlították chi-square és Fisher pontos tesztekkel, adott esetben. A normál eloszlású kvantitatív változók összehasonlításához Student t-próbáját használták, a normálisan nem elosztott kvantitatív változók összehasonlításához pedig a Mann – Whitney vagy Kruskal – Wallis tesztet. A kvantitatív változókat átlag ± SEM-ként fejezzük ki. Bonferroni többszörös összehasonlítási eljárást alkalmaztunk. A kiindulási klinikai-biológiai paraméterek egyváltozós elemzését végeztük azoknál a betegeknél, akiknél a hüvelyes gasztrektómia után egy évvel szarkopenia alakult ki, szemben azokkal, akik nem. Ezután független összefüggéseket azonosítottunk a P 2 értékű változók között (1. táblázat). A két CT-vizsgálat közötti intervallum 384 ± 5 nap volt. Tizenöt betegnél (8%) szarkopénia volt a befogadáskor, és 59 (32%) egy évvel a hüvelyes gasztrektómia után. A felvételkor szarkopéniában szenvedő betegek életkoruk, BMI-jük, társbetegségeik vagy biológiai paramétereik tekintetében nem különböztek szignifikánsan a szarkopéniával nem rendelkezőktől. Az érintett betegek jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza.

Egyváltozós elemzés a szarkopenia előfordulása szerint az egyéves követés során

Összehasonlítottuk a szarkopéniás és nem szarkopéniás betegek klinikai-biológiai paramétereit egy évvel a műtét után (2. táblázat). Az egyéves követés során szarkopéniában szenvedő betegeknél alacsonyabb volt a BMI, az SMA, az SMI és a számított FFM. A férfi és a kiindulási szarkopénia gyakoribb volt a szarkopéniás csoportban, mint a nem szarkopéniás betegek egy évvel a hüvelyes gasztrektómia után. A többi klinikai-biológiai paraméter nem különbözött szignifikánsan a két csoport között (2. táblázat).

Többváltozós elemzés

Logisztikai regressziós modellt alkalmaztunk független változók (változók p-vel 1. ábra). SS2 és SS1 pontszámok ROC görbéi a szarkopenia előrejelzéséhez egy évvel a hüvely gastrectomia után.

Az átlós vonal a véletlenszerűen elért detektálást jelenti (AUROC = 0,50); az ideális AUROC 1,00. Az SS1 pontszám figyelembe veszi az SMA-t [a vázizom keresztmetszeti területe a harmadik ágyéki csigolyánál (cm 2)] és a nemet. Az SS2 pontszám figyelembe veszi az SMI-t [vázizom-index: SMA/magasság 2 (cm 2/m 2)] és a nemet.

Az SS2-pontszám prediktív értéke szarkopénia előfordulásához egy évvel a hüvelyes gastrectomia után azoknál a betegeknél, akiknek kiindulási szarkopénia nincs

Figyelembe véve, hogy a kiinduló szarkopéniában szenvedő 15 beteg mindegyike megtartotta egy évvel a műtét után, az SS2 pontszám érzékenységi elemzését elvégeztük, miután eltávolítottuk ezeket a betegeket a kohorszból. Egyváltozós elemzésben azok a betegek, akiknél az egyéves követés során szarkopénia alakult ki, még mindig alacsonyabb volt a kiindulási BMI, SMA, SMI és a számított FFM. Férfi lét gyakoribb volt a szarkopéniás csoportban, mint a nem szarkopéniás betegek egy évvel a hüvelyes gyomoreltávolítás után. A többváltozós elemzés során a férfi nem még mindig függetlenül és pozitívan korrelált a szarkopénia kialakulásával (regressziós együttható = 6,67; p 75 év szignifikánsan összefügg a szarkopéniával mind a férfiak, mind a nők körében [19]. Kohorszunkban a beteg életkora nem volt független prediktív tényező szarkopénia előfordulása egy évvel a műtét után.Ez az eltérés valószínűleg betegeink fiatal korának tudható be.

Itt megmutattuk, hogy a férfi nem és az alap SMI a szarkopénia két független prediktív tényezője volt egy évvel a műtét után. Ez a két változó a szarkopénia kockázatának 55% -át tette ki. Az általunk javasolt pontszám tehát a nemből és az SMI-ből származik, amelyet az L3-as SMA-ból számítottunk ki CT-vizsgálattal. A bariatrikus műtétet követően a szarkopenia kialakulásának nemmel összefüggő kockázatának mechanizmusa nem ismert. Kohorszunkban a férfiak nem különböztek a nőktől a kiindulási életkor, a BMI vagy a társbetegségek (HTA, cukorbetegség, obstruktív alvási apnoe) szempontjából. A magas zsírtartalmú étrend rágcsálómodelljeiben a férfiak hajlamosabbak voltak az izom csökkenésére az öregedés során, mint a nők [20]. A tüdőrákos betegek egy csoportjában a férfiak szignifikánsan nagyobb arányban voltak szarkopéniásak a CT-vizsgálat kritériumai szerint, mint a nőknél [21]. Mindazonáltal a férfi nem és a szarkopenia kialakulása közötti összefüggést meg kell erősíteni a bariatrikus populációban.

A szarkopénia nagymértékben társult az alacsony kezdeti vázizomtömeggel és a hüvelyes gyomoreltávolítást követő súlycsökkenés nagyságával. Egy korábbi tanulmány, amely különböző típusú bariatrikus műtétek után értékelte a testösszetételt, kimutatta, hogy a műtét utáni FFM-veszteség független volt a kezdeti BMI-től, és a súlycsökkenés nagysága nem korrelált az FFM-vesztéssel [22], adataink szerint.