A soványság elterjedtsége, tendenciái és kockázati tényezői a görög gyermekek és serdülők körében

K.D. TAMBALIS

1 Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

D.B. PANAGIOTAKOS

1 Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

G. PSARRA

1 Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

L.S. SIDOSSIS

1 Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Harokopio Egyetem, Athén, Görögország

2 Kineziológiai és Egészségügyi Tanszék, Rutgers University, New Brunswick, NJ 08901, USA

Összegzés

Bevezetés

A soványság több gyermeket és serdülőt érint, mint az elhízás. Így a vizsgálat célja a vékonyság és a kapcsolódó kockázati tényezők legújabb becsléseinek vizsgálata, valamint a vékonyság tendenciáinak azonosítása a görög iskolás gyermekek körében.

Mód

Epidemiológiai vizsgálat. A közelmúltbeli becslések népességi adatai egy 2015-ben megkérdezett, 336 014 4–17 éves korú résztvevő iskolai alapú egészségügyi felméréséből származnak. A soványság (1996-2015) tendenciáinak értékeléséhez összesen 300 104 8–9 éves gyermeket vontunk be. A fizikai aktivitást, az étkezési szokásokat és az ülő tevékenységeket önállóan kitöltött kérdőívek segítségével értékelték. A súlycsoportok meghatározásához a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport által javasolt nemi és életkor-specifikus testtömeg-index határértékeket használták.

Eredmények

A lányok 8,4% -a, a fiúk 6,5% -a vékony volt (az összes évfolyamot is beleértve). A soványság prevalenciája az életkor előrehaladtával jobban csökkent a fiúknál (a 4 éves 13,8% -ról a 17 éves 5,1% -ra, p Kulcsszavak: Vékonyság, trendek, kockázati tényezők, gyermekek, serdülők

Bevezetés

A tudományos irodalomban még kevesebb adat áll rendelkezésre a soványság prevalenciájáról a gyermekek és serdülők körében Görögországban [10], míg a fejlett országokban a gyermekek soványságának tendenciáit alig dokumentálták [2, 7, 11, 12]. Ezen túlmenően az irodalom naprakész adatainak hiányában további figyelmet érdemel az iskolások vékonyságával járó tényezők kutatásának kutatása. Ezenkívül feltételeztük, hogy a soványság negatív hatással lesz a fizikai erőnlét mérésére a normál testsúlyhoz képest.

Jelen tanulmány célja a következő volt: (i) a fokozott soványság prevalenciájának leírása görög gyermekeknél és 4–17 éves korú serdülőknél, a Cole és mtsai által javasolt három elválasztási pont felhasználásával. [13]; (ii) megvizsgálja, hogy van-e összefüggés az életmódbeli tényezők és a soványság között; (iii) azonosítsa a vékonyság 3 fokozatának gyakoriságát az elmúlt két évtizedben a 8–9 éves gyermekek országosan reprezentatív mintáiban; és (iv) a vékonyság és a fizikai erőnlét közötti összefüggések feltárása.

Mód

FŐTANULMÁNY (RÉSZTVEVŐK)

Az adatokat az Oktatási Minisztérium égisze alatt végzett, országos szintű, iskolai egészségügyi felmérésből származtatták. Az antropometriai, a fizikai aktivitás, az ülő szokások, a táplálkozás és a fizikai erőnlét adatait, valamint az életkorra és a nemre vonatkozó információkat 2015 márciusától 2015 májusáig gyűjtötték. Összesen 336 014 (51% fiú) 4–17 éves gyermek elemi (4–5 éves), elemi (6–11 éves) és középső (12–17 éves) állami és magániskolák megállapodtak abban, hogy részt vesznek a vizsgálatban (részvételi arány a teljes népesség közel 40% -a volt). A munkaminta reprezentatív volt a teljes görög populációra (a chi-négyzet p értéke a jelenlegi mintához viszonyítva, az összes görög terület kor-nem szerinti megoszlása = 0,93).

DEMOGRÁFIAI ÉS ANTROPOMETRIKUS MÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A FIZIKAI FITNESSÉGI SZINTEK ÉRTÉKELÉSE

Az Euro-fit fizikai erőnlét (PF) tesztelemet használták a gyermekek PF-szintjének értékelésére [15]. Az akkumulátor öt tesztből áll: a) egy többlépcsős, 20 m-es futóteszt (20 m SRT) az aerob teljesítmény becsléséhez; b) legfeljebb 10 × 5 m-es ingajárási teszt (10 × 5 m SRT) a sebesség és az agilitás értékelésére; c) ülési teszt 30 másodperc alatt (SU) a hasi és a csípő-hajlító izmok állóképességének mérésére; d) álló távolugrás (SLJ) az alsó test robbanóerejének értékelésére; és (e) ül és nyúljon (SR) teszt a rugalmasság mérésére. Mind az öt PF-tesztet a testnevelés óráján képzett testnevelési szakemberek végezték.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉRTÉKELÉSE

A résztvevő gyermekek táplálkozási, fizikai aktivitását és mozgásszegény szokásait elektronikus kérdőív segítségével rögzítették. Az iskolában készült el tanáraik és/vagy informatikai professzorok jelenlétével és közreműködésével. A hallgatók étkezési szokásait a Serra-Majem és mtsai által kidolgozott KIDMED (mediterrán étrend minőségi index gyermekeknek és serdülőknek) segítségével értékelték. [16]. A teljes KIDMED pontszám 0 és 12 között mozog, és három szintre osztható: ≥8, ami a mediterrán étrend (MD) optimális betartására utal; 4-7. Ábra, ami az MD átlagos betartását és az étrendi bevitel iránymutatásokhoz történő igazításához szükséges javulást javasolja; és ≤ 3, ami az MD alacsony betartását és általában alacsony étrend minőségét sugallja.

AZ ÖNBESZÁMOLT FIZIKAI TEVÉKENYSÉG ÉS AZ ÜDÜLETI IDŐ ÉRTÉKELÉSE

A fizikai aktivitás (PA) mintázatait szintén maguk jelentették be. A kérdőívet korábban más nagyszabású epidemiológiai vizsgálatokban használták gyermekeknél [17], és egyszerű, zárt típusú kérdéseket tartalmazott a gyermekek gyakoriságára, idejére és intenzitására vonatkozóan az i. ii. szervezett sporttevékenységek; és (iii) PA szabadidő alatt. Az összes jelentett PA gyakoriságát megszoroztuk a közepes vagy intenzív fizikai aktivitások percével (MVPA), majd elosztottuk hétzel, hogy megkapjuk az MVPA-ban részt vevő gyermekek átlagos napi idejét. Azokat a gyermekeket, akik legalább napi 60 percig vettek részt az MVPA-ban, úgy tekintettük, hogy megfelelnek a PA-nak szóló ajánlásnak [18].

Az ülő tevékenységekben eltöltött napi időt (órákban) (pl. Televíziónézés, internet használata nem tanulmányi okokból, számítógéppel vagy konzollal való játék) szintén kiszámoltuk minden hallgatóra. A diákokat mozgásszegénynek minősítették, vagy sem, azaz meghaladják (napi> 2 óra) vagy nem (napi <2 óra) az ülő tevékenységekben töltött napi ajánlott időt [19, 20].

Az American Academy of Sleep Medicine konszenzusos nyilatkozata alapján azokat a gyermekeket soroltuk be, amelyek megfelelnek az elegendő alvás ajánlásainak, azokat a gyermekeket, akik naponta legalább kilenc órát aludtak, és azokat a serdülőket, akik naponta legalább nyolc órát aludtak. Azokat a gyermekeket és serdülőket, akik naponta kevesebbet aludtak, mint az ajánlott órák száma, elégtelen alvásnak minősítették [21].

A VÉNYESSÉG TENDENCIÁI (1996-2015)

Az Oktatási Minisztérium égisze alatt 1996-ban, 2001-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2015-ben az egész országra kiterjedő, iskolai alapú egészségügyi felmérés öt hullámából származó népességadatok. Különösen az életkorra, nemre, városra vonatkozó antropometriai adatok és információk és területét évente, március 1. és június 15. között, az általános iskolák szinte minden iskolájában összegyűjtötték (nagyjából 85%); a nem részt vevő iskolák határ menti területekről érkeztek, kevés gyermekkel. A felmérés módszertanában, valamint a mérési módszerekben nem volt különbség az idők során. Az antropometriai mérések analitikus bemutatását a fentiekben ismertettük. A részvételi arányok hasonlóak voltak, és a válaszadók jellemzői az idők folyamán következetesek maradtak. Így 1996 és 2015 között összesen 300 104 8–9 éves gyermek (51% fiú és 49% lány, a teljes hallgatói populáció több mint 95% -a) vett részt ebben a tanulmányban.

ETIKAI JÓVÁHAGYÁS

Minden egészségügyi felmérés etikai jóváhagyását az Oktatási Minisztérium Etikai Felülvizsgálati Testülete és a Harokopio Egyetem Etikai Bizottsága osztályozta. Mivel a méréseket kötelező iskolai tantervbe foglalták, a hallgatók szóbeli tájékozott beleegyezését elegendőnek tartották.