A reggeli hatása az anyagcsere és az emésztés egészségére

Absztrakt

Ennek a tanulmánynak a célja annak feltárása, hogy a reggeli típusai és minősége befolyásolhatja-e az energiaszintet (vércukorszint), és javasoljon ideális reggelimodelleket.

Háttér

Széles körben elterjedt vélemény, hogy a rendszeres reggeli számos egészségügyi előnnyel jár; azonban nincs általános tudományos megállapodás arról, hogy milyen ételeket kell fogyasztani. A bizonyítékok alátámasztják a vércukorszint egyensúlyának fontosságát az alacsony glikémiás index/terhelés (L-GI/L) és a megnövekedett fehérjetartalmú étrend mellett, különösen olyan anyagcserezavarok esetén, amelyeknek az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) szoros kapcsolatban áll.

Betegek és módszerek

Ezt a tanulmányt a Worcesteri Egyetemen érvényes és szokásos kérdőív segítségével értékelték a reggeli, étkezési szokások és az energiaszint értékelésére. A statisztikai elemzéshez Kruskal-Wallis tesztet használtunk.

Eredmények

Nem találtunk szignifikáns különbséget sem a reggeli fogyasztás, sem az energiatartalom, sem a snack típusa, sem a koffein bevitel mennyisége között reggel, sem a reggeli típusok, az energiaszint, a snack típusai és a reggeli koffein mennyiség között. Azonban a reggeli típusok csoportjainál találtak potenciális különbségeket az energiaszintekben: glikémia (GL) (p =, 057) és fehérje bevitel (p =, 056).

Következtetés

A reggeli típusa és minősége kulcsfontosságú lenne, mivel a rendszeres reggeli fogyasztás önmagában nem mutatott megfelelő egészségügyi előnyt. Megállapították, hogy az alacsonyabb GL ételek és a reggelinél nagyobb fehérjebevitel a magasabb energiaszinttel jár. Ezért ajánlott, hogy a reggeli ételek alacsony GL-tartalmúak és magas fehérjetartalmúak legyenek. Ezek a változások hosszú távon jobb egészségi állapothoz és a betegségek, különösen az anyagcsere- és májbetegségek megelőzéséhez vezethetnek.

Bevezetés

Egy régi kifejezés szerint a reggelit tartják a nap legfontosabb étkezésének, bár ez az az étkezés, amelyet leggyakrabban elmulasztanak és a legtöbbet alábecsülnek (1, 2). Ez a mondás nemrégiben tudományos támogatást nyert (3). A rendszeres reggeli fogyasztás jelentett egészségügyi előnyei közé tartozik a jobb táplálkozási profil (4), a csökkentett testtömeg-index (5), a jobb kognitív funkciók (6), a krónikus degeneráló betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek (7) csökkenése, egészségesebb életmód (8), egészségesebb ételválasztás (9), valamint rendszeres étkezési és testmozgási szokások (1).

A reggeli fogyasztás fontosságát alátámasztó nagyszámú tanulmány ellenére nincs általános tudományos egyetértés abban, hogy milyen ételeket kell fogyasztani reggelire (10), és kevés tanulmány vizsgálta, hogy a reggeli típusai és minősége hogyan befolyásolja az egészségügyi előnyöket (11) A reggeli fogyasztás egészségügyi előnyeihez vezető tényezők figyelembevételével azt lehetne állítani, hogy az ételek típusainak a vércukorszintre gyakorolt hatása lehet a legfontosabb szempont, mivel az alacsony és lassú glükózfelszabadulás vélhetően egyensúlyban tartja az energiaszintet, megakadályozva „energiamártások”, valamint hosszú jóllakottság biztosítása az étkezések között (12). Az alacsony glikémiás index/terhelés (LGI/L) ételek jótékony hatásai között szerepel a javult glükóz- és lipid-anyagcsere (13, 14), az alacsony GI/L-tartalmú ételek növelhetik a hosszú távú jóllakottságot, csökkenthetik az éhségérzetet és csökkenthetik a későbbi önkéntes táplálékfelvételt (15, 16). Nilsson és mtsai. (2008) (17) azzal érvelnek, hogy az LGI ételek képesek alacsonyabb és stabilabb vércukorszintet tartani egy egész nap folyamán, és ez várhatóan tovább növeli a reggeli jótékony hatásait, ideális táplálkozási kezdetet biztosítva ' reggel.

Ezenkívül számos kutatás alátámasztja azt a tényt, hogy a kiegyensúlyozatlan vércukorszint krónikus anyagcserezavarokkal jár. Az LGI/L diéták kimutatták, hogy csökkentik az éhgyomri és étkezés utáni inzulin-, glükóz-, triacil-glicerin-, összkoleszterin- és nem észterezett zsírsavkoncentrációkat, és ezért ez a fajta étrend számos előnnyel jár együtt a megállapított metabolikus kockázati tényezők (18–20). A zsírmájbetegség ma már erősen összefügg az inzulinrezisztenciával (21); kiderült, hogy erősen korrelál a metabolikus szindróma összes összetevőjével (22). Az alkoholmentes májbetegség (NAFLD) aggodalma növekszik a klinikai hepatológiában (23); például minden negyedik vagy öt amerikai felnőtt NAFLD-nek tekinthető (24). A közelmúltban végzett kutatások felfedezték, hogy a magas glikémiás indexű (HGI) ételek a megnövekedett májzsír (25–27) és az alacsony glikémiás index (LGI)/L étrenddel függenek össze, hangsúlyozva a rostos összetett szénhidrátokat és a mérsékelten magas fehérjebevitelt (15-20%). ), szignifikánsan hatékonynak bizonyult az alkoholmentes steatohepatitisben (NASH) szenvedő betegek kezelésében (28).

Óvatosan kell eljárni a kizárólag GI/L-n alapuló ételválasztás során, mivel az élelmiszerek energiasűrűek lehetnek és jelentős mennyiségű cukrot (szacharózt) vagy nemkívánatos zsírsavakat tartalmazhatnak, amelyek hozzájárulnak a glikémiás válasz csökkenéséhez (29)., 30). Továbbá, a GL-től eltérően, a GI-re nem lehet ünnepélyesen hivatkozni, mivel az étkezés utáni glikémiás válasz meghatározásához mind az elfogyasztott étel GI-jét és mennyiségét felhasználják (30). Ezért úgy tűnik, hogy a GL koncepció, amely azon alapszik, hogy mennyi szénhidrát van egy adagban (31), egyszerűbb lehet, ha a nyilvánosság számára alkalmazzák.

A megnövekedett fehérjebevitelről kiderült, hogy ez összefügg a javult glikémiás válasszal, ami kiegyensúlyozott energiaszintet eredményez (32, 33), és az étkezés fehérjetartalmát kulcsfontosságúnak tekintik a jóllakottság és az étvágyszabályozás szempontjából (34). A fehérjeforrást a telítettség hatékonyságának meghatározójának is tekintették (35, 36). Például számos humán tanulmány megállapította, hogy a tejsavófehérje jobban növeli a jóllakottságot, mint más típusú fehérjék, például a kazein, a szója és a tojásalbumin (35, 37, 38). Ez gyors emésztésének és felszívódásának köszönhető, ami a plazma aminosavak gyors és nagyobb növekedését eredményezheti (39), bár ezt a tulajdonságot negatív hatással, az inzulin gyorsabb felszabadulásával összefüggésben találták (40). Mivel a hiperglikémia és a hiperinsulinaemia egyaránt az inzulinrezisztencia tényezője, a tejtermékek inzulininotrop összetevője aggodalomra adhat okot az egészségre nézve (41, 42).

Tekintettel a glikémiás szint metabolikus és emésztőrendszeri hatására, e tanulmány általános célja annak feltárása, hogy a reggeli fogyasztása és az elfogyasztott ételek fajtája és minősége befolyásolja-e később a vércukorszintet (energiaszintet) később reggel, és ajánlásokat fogalmazzon meg az ideális az empirikus munka megállapításaiból, valamint az irodalmi áttekintésből fejlődő reggeli modellek.

Betegek és módszerek

A vizsgálat helyszíne az Egyesült Királyság Worcesteri Egyeteme, ahonnan a személyzet és a hallgatók mintapopulációját választották ki. A vizsgálat mintamérete 93 hím és nő keverékéből állt: 24 hím és 69 nő; ebből 83 hallgató volt, a fennmaradó személyzet. Két embert kivontak a mintából az elégtelen adatgyűjtés miatt. Az adatok kivonására egy önkitöltő strukturált kérdőívet választottak, amely három részből állt: első rész: demográfiai kérdések, második rész: kérdések a reggelizési szokásokról és harmadik rész: kérdések a nassolásról és a koffeinbeviteli szokásokról. A résztvevők átfogó összefoglalója az 1. táblázatban található .

Asztal 1

A résztvevők átfogó összefoglalása

Legtöbbjük 18-24 éves korosztály tanulója.

A minta többségét „rendszeres reggelizők” kategóriába sorolták, és a minta több mint fele minden nap reggelizett.

Megállapították, hogy a reggeli GL a következőket tartalmazza: egy MGL (45,2%), egy LGL (36,9%) és egy HGL (17,9%).

A minta többségében egy adag fehérje volt (59,5%), míg sok emberben (n = 21, 25%) nulla fehérje volt.

Szinte az összes résztvevőnek volt elképzelése az egészséges testsúlyról.

Három reggeliző csoport (átlagos és nem rendszeres reggelit fogyasztók és teljes reggelit kihagyók) átlagát rangsorolták, a rendszeres reggelit fogyasztóké volt a legmagasabb (3,91), egészséges testsúlyúnak tartották magukat.

A minta többsége „rendben” vagy többnek tartotta energiaszintjét.

A résztvevők 86% -a harapnivalókat fogyasztott, és több mint a fele rendszeresen, naponta kétszer snackelt.

Valamivel több embernél volt HGL-snack (53,2%), mint az LGL-snacknél (46,8%).

A résztvevők többsége (89%) koffeintartalmú italokat fogyasztott, és körülbelül 40% -uk ivott koffeintartalmú italokat hetente legalább 13 alkalommal.

A reggeli GL-t alacsony GL-csoportokba sorolták (például zabkása, „Minden korpa”, korpapehely, gyümölcs (a banán kivételével) és zöldségfélék, teljes kiőrlésű pitakenyér), közepes-GL (MGL) (például „Special K”), müzli, teljes kiőrlésű kenyér, péksütemények, „Weetabix”, aprított búza, „Cheerios”, banán) és magas GL-tartalmú (például fehér kenyér, kukoricapehely, „Coco Pops”, „Nesquick”) és snack típusok az LGL-be és HGL, a GL információ szerint (12, 43). Az egyes résztvevők koffein-fogyasztásának mennyiségét az egyes italok közzétett koffein-tartalmi információi alapján számolták (44, 45).

A Kruskal-Wallis tesztet használtuk annak meghatározására, hogy vannak-e szignifikáns különbségek a változók között. Reggeli fogyasztási szokások (rendszeres reggelizők, nem rendszeres reggelizők és teljes reggelizők), a reggeli GL (alacsony, közepes és magas) és fehérje bevitel (nincs, egy adag, két adag és három adag) a reggelinél kategorikus független változókként, míg az energiaszintet (5 pontos skála), a snack típusait (nincs bevitel, LGL és HGL) és a koffein bevitel mennyiségét (mg) függő változóként. Ebben a tanulmányban a statisztikai elemzéseket a Social Science (SPSS) statisztikai szoftvercsomag 14.0 verziója (Windows) végezte (46).

Eredmények

A reggeli fogyasztás és a változók közötti összefüggések (energiaszint, az elfogyasztott snackek GL és a koffeinbevitel mennyisége)

A Kruskal-Willis teszt nem talált statisztikailag szignifikáns különbséget a reggeli fogyasztás és mindezen változók között 5% -os szinten (energiaszint = p =, 55, a snackek GL = p =, 56, és a koffeinbevitel mennyisége = p = .50).