A genomikus imprinting evolúciója: Marsi állatok és monotrémák betekintése

A genomika és az emberi genetika éves áttekintése

marsupials

Marilyn B. Renfree, 1,2 Timothy A. Hore, 1,3 Geoffrey Shaw, 1,2 Jennifer A. Marshall Graves, 1,3, * és Andrew J. Pask 1,2,4, *

1 ARC Kenguru Genomikai Kiválósági Központ; e-mail: [e-mail védett]

2 Állattani Tanszék, Melbourne-i Egyetem, Melbourne, Victoria 3010, Ausztrália

3 Biológiai Tudományok Kutatóiskolája, Ausztrál Nemzeti Egyetem, Canberra, ACT 0200, Ausztrália

4 Molekuláris és Sejtbiológiai Tanszék, Connecticuti Egyetem, Storrs, Connecticut 06269

Absztrakt

Eredeti szülői génexpresszió (genomi imprinting) elterjedt az eutheriai emlősök körében, és erszényes állatokban is előfordul. A legtöbb lenyomott gén a placentában expresszálódik, de az agy is kedvelt hely. Noha az impresszum kialakulása a marsi és eutheri szétválás előtt alakult ki a emlősökben, a mechanizmusok tovább fejlődtek az egyes nemzetségekben, hogy különbségeket produkáljanak a két csoport között a kinyomtatott gének számában és szabályozásában. Egyelőre nincs bizonyíték a petesejtes monotrém emlősök genomi lenyomatára, bár ezek az emlősök placentát is alkotnak (bár rövid életűek), és tápanyagokat juttatnak el az anyától az embrióig. Ezért az imprinting nem volt nélkülözhetetlen a méhlepény evolúciójához és a tápanyagátadásban betöltött jelentőségéhez, de az erszényes állatok és az eutherianusok lenyomott génjeinek kidolgozása viviparitással társul. Itt áttekintjük az erszényes állatokban és a monotrémákban található lenyomatozott géncsoportok legújabb elemzéseit, amelyek fényt derítettek az emlősök lenyomatmechanizmusainak eredetére és evolúciójára.