A magas éhomi vércukorszint és az elhízás jelentősen és önállóan növeli az emlőrák halálának kockázatát hormonreceptor-pozitív betegség esetén

Absztrakt

Célja

Megvizsgáltuk az éhomi vércukorszint és a diagnosztizált testtömeg-index (BMI) hatását az emlőrák halálának kockázatára azokban az esetekben, amelyeket 2003-2005-ben öt olasz ráknyilvántartásban diagnosztizáltak, és 2008 végéig követtük.

Mód

A BMI-ről, a vércukorszintről vagy a cukorbetegségről szóló 1607 olasz nő (~ 15 év) esetében elemeztük az emlőrák halálozásának kockázatát a glükóztertilisek (⩽84,0, 84,1–94,0,> 94,0 mg/dl), valamint a diabéteszes és nem meghatározott kategóriák; BMI-tertilisek (⩽23,4, 23,5–27,3,> 27,3 kg/m 2, nem meghatározott), szakasz (T1–3N0M0, T1–3N + M0 plusz T4anyNM0, M1, nem meghatározott), ösztrogén (ER) és progeszteron (PR) állapot ( ER + PR +, ER − PR−, ER és PR nem meghatározott, egyéb), életkor, kemoterápia és endokrin terápia, többféle regressziós modell alkalmazásával. Külön modelleket is futtattunk az ER + PR + és ER − PR− esetekhez.

Eredmények

A betegek gyakran T1–3N0M0, ER + PR + daganatos betegségben szenvedtek, kemoterápiában vagy endokrin terápiában részesültek; csak 6% volt M1 és 17% ER − PR−. A cukorbetegek idősebbek voltak, és gyakrabban magas BMI (> 27 kg/m 2), ER − PR−, M1 daganatok voltak, mint más betegeknél. Az ER + PR + esetekben más változókkal korrigálva az emlőrák mortalitása magasabb volt a magas BMI-vel rendelkező nőknél, mint a BMI 23,5–27,3 kg/m 2 (kockázati arány (HR) = 2,9, 95% konfidencia intervallum (CI) 1,2 –6,9). Az emlőrák mortalitása a magas (> 94 mg/dl) vércukorszinttel rendelkező nőknél is magasabb volt, szemben a 84,1–94,0 mg/dl glükózzal (HR = 2,6, 95% CI 1,2–5,7).

Következtetés

Eredményeink azt bizonyítják, hogy ER + PR + betegeknél a magas vércukorszint és a magas BMI függetlenül összefügg az emlőrák halálának fokozott kockázatával. Ezen tényezők kimutatása és korrekciója ilyen betegeknél javíthatja a prognózist.

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk