A kortizol, a depresszió, a súlygyarapodás és a szorongás kapcsolata

Az amerikaiak ma stresszesebbek, mint valaha. Munkahelyen, otthon, kapcsolatainkban és még az alváshiány miatt is stresszel kell szembenéznünk. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a krónikus stressz komoly hatással van életünkre és egészségünkre. Ma már tudjuk, hogy a krónikus stressz a következőkhöz vezethet:

Magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás és metabolikus szindróma
Fáradtság
Álmatlanság
Szorongás és depresszió
Alacsony libidó

Egyre több szakirodalom foglalkozik azzal, hogy testünk hogyan reagál a stresszre, és hogyan tudjuk kezelni a stressz káros hatásait. De mi is pontosan a stressz? És miért, amikor a záróvizsgájához készül (vagy mint én, a cikk elkészítéséhez szükséges határidőig), akkor az utolsó Twixjét csiszolja és nem egy sárgarépát?

A stressz a homeosztázis (vagy állandó nyugodt állapotunk) valós vagy vélt fenyegetése. Ez lehet érzelmi stressz, az alvási szokások megváltozása vagy akár a fizikai sérüléstől való félelem. Testünknek két rendszere van, amelyek célja a testünk reakciójának ellenőrzése: a szimpatikus idegrendszer (harci vagy repülési rendszer) és a parasimpatikus idegrendszer (pihenő- és emésztőrendszer). Amikor kezdetben stresszesek vagyunk (vagyis medvéből rohanunk), testünk aktiválja a szimpatikus idegrendszert. Ez pedig bekapcsolja a hipotalamusz hipofízis mellékvese tengelyét, egy utat a testünkben, ahol agyunk megmondja testünk különböző részeinek, hogyan reagáljon a stresszre. Ennek a rendszernek az egyik fő összetevője a kortizol. A kortizol egy szteroid hormon, amely számos más akció mellett modulálja a glükóz anyagcserét. Különböző útvonalakon keresztül a magas kortizolszint hatására a zsírszövet (az energiát tároló zsírsejtek) lebomlik energia felszabadítása érdekében. Az ezekből a sejtekből felszabaduló energia azokra a szövetekre tolható el, amelyekre a legnagyobb szükségük van. A kortizolnak számos különböző funkciója van:

Kezeli, hogy teste hogyan használja/tárolja a zsírokat és fehérjéket stressz idején
Beállítja a vérnyomást és a glükózszintet
Irányítja az alvás/ébrenlét ciklusát
Befolyásolja az immunrendszert
Befolyásolja a tanulást és a memóriát

A stresszre adott egészséges válaszként a test gyorsan megemeli a kortizol szintet a stressz kezelése érdekében. Miután a stresszor eltűnt, a paraszimpatikus rendszer beindul (pihenés és emésztőrendszer), és a kortizol szintje csökken. Ha azonban az embert folyamatos stresszorok terhelik, a kortizolszint nem képes csökkenni. A magas kortizoltermelésnek ez a tartós állapota különféle anyagcsere- és pszichiátriai rendellenességekhez vezethet.

Hogyan befolyásolja a magas kortizolszint a súlyát?

Gondolhatja, hogy rövid stresszhelyzetekben a zsír lebomlik, hogy energiát termeljen. Nem jó ez? Sajnos túl sok jó dolog lehet! Az elhízás minden bizonnyal több szempontból is összefüggésben áll a kortizol tartósan magas szintjével. Az egyik elmélet szerint a tartósan magas kortizolszint krónikus stressz hatására valójában tompa választ vagy deszenzitizációt okoz. Ez pedig gátolja a zsírsejtek lebontását (lipolízist) és inzulinrezisztenciához vezet.1 Talán ezért kapcsolódik jelentősen a stressz, a kortizolszint és a cukorbetegség.

Végül van az étkezés és a stressz viselkedési összetevője. A stresszorok az agy három részén dolgoznak:

Prefrontális kéreg - részt vesz a „gondolkodásban” és a táplálékfelvétel tudatos szabályozásában.
Hippocampus - részt vesz az „érzelmekben” és a táplálékbevitel kívánt, kellemes, szokásos szabályozásában
Hypothalamus - részt vesz az „energiaegyensúlyban” és a test homeosztatikus szabályozásában

A prefrontális kéregre és a hippocampusra gondolok, mint a magasabb agyunkra, a hipotalamuszra pedig inkább a primitív agyunkra. Krónikus stressz időszakában a kortizol felszabadul és magas szinten tartható, ez pedig fokozza az étkezés és az elhízás iránti motivációnkat. A prefrontális kéreg és a hippocampus krónikus stressz idején „átveszi” a hipotalamuszt. Kellemes étkezéssel a test megpróbálja csökkenteni a stressz-válasz hálózat aktivitását. Ez a szabályozatlan út megerősíti a rossz táplálkozási szokást. Bármennyire genetikánk és hormonjaink is szerepet játszanak étkezési szokásainkban és testsúlyunkban, a rossz étkezési szokások idővel megtanulhatók és megerősíthetők. 4

Összefoglalva: az étvágyat és az éhséget állítólagosan szabályozó hormonok szabályozatlanok. Ez arra készteti a testet, hogy a rossz szokások révén megpróbálja helyreállítani a normális egyensúlyt. Ezért olyan sok beteg támaszkodik az ételre a stressz időszakában.

Kortizol és szorongás/depresszió

Számos olyan tanulmány készült, amely azt mutatja, hogy pozitív összefüggés van a depresszió és az elhízás között. Az elhízásról kimutatták, hogy depressziót okoz és fordítva. Krónikus stressz időszakában a HPA aktiválódik, a kortizol magas, ami végső soron elhízást eredményez. Ezenkívül tanulmányok azt találták, hogy az élet elején, ha vannak stresszorok, például visszaélések, a HPA aktiválódik és szabályozatlan. Ez a szorongás, a depresszió és a függőség fokozott kockázatához vezet

Tehát mit tehetünk?

Amint elkészítem ezt a cikket, jobban érzem magam, ha tudom, miért nyúlok a harapnivalókhoz, amelyeket stresszes állapotban teszek. Ez pedig segít abban, hogy jobban figyeljek a választásaimra. Önnek és minden páciensemnek remélem, hogy talál egy jobb, egészségesebb és figyelmesebb módot a stressz kezelésére .... Derékvonala meg fogja köszönni érte!