A kemoterápia okozta émelygés kezelése rákos betegeknél

Absztrakt

Több mint 30 éve a kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás volt a legsúlyosabb és legkellemetlenebb tünet a kemoterápiában részesülő rákos betegeknél. A megoldatlan kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás anyagcserezavarokhoz, kiszáradáshoz, táplálékhiányhoz és nyelőcsőszakadáshoz vezethet, és csökkentheti a betegek napi működését és életminőségét, és zavarhatja a kezelési ütemtervet. 1, 2 Az antiemetikumok széles körű alkalmazása ellenére a kemoterápia okozta hányinger továbbra is problémás. A hányással ellentétben az émelygés szubjektív és megfigyelhetetlen jelenség, ami rendkívül megnehezíti a pontos felmérést és kezelést. A jelenlegi kutatások szerint a kemoterápia által kiváltott émelygés kezelésének a tünetek kezelésére kell összpontosítania, mielőtt azok jelentkeznének, nem pedig azok kialakulása után. Ez az áttekintés bizonyítékokon alapuló beavatkozásokat emel ki a kemoterápiával kapcsolatos hányinger kezelésében.

Bevezetés

A rákos betegek az émelygést tartják a kemoterápia legszomorítóbb mellékhatásának. A kiterjedt antiemetikumok ellenére a kemoterápia által kiváltott hányingerről továbbra is a közepesen és erősen emetogén kemoterápiás szereket kapó felnőtt betegek 70% -a, az erősen emetogén kemoterápiában részesülő iskoláskorú és serdülőkori gyermekek 58% -a számol be. 3, 4 Jelenleg a kemoterápia által kiváltott émelygés kezelésének standardja az antiemtikumok, nevezetesen a szertononin (5-HT3) receptor anatagonistái. A kutatások azonban azt mutatták, hogy az antiemetikumok klinikailag hatékonyak a hányás ellen, de nem a hányinger ellen. 5-7. A sikeres kezelések bebizonyosodtak, hogy a kemoterápia előtt profilaktikusan alkalmazzák az émelygés és/vagy hányás kialakulását. 8-10 A kemoterápia sértése után alkalmazott hányingerre adott beavatkozások hatástalanok. Ezenkívül klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kemoterápia okozta hányinger és hányás kontrollja az akut periódusban összefügg a késleltetett hányinger és hányás kontrolljával.

Az émelygés szubjektív és megfigyelhetetlen jelenség, amely az agy és a bél közötti kapcsolatból ered. 8., 11. A bél több neuronális beidegződést tartalmaz, mint a gerincvelő. Az émelygés nem azonos a hányással, és a legpontosabban önértékelési eszközökkel, például naplókkal és vizuális analóg mérlegekkel mérhető. 12 A legtöbb antiemetikus gyógyszer antagonista a bélben elhelyezkedő neurotranszmitter receptorok számára, amelyek célja ezen receptorok emetikus jelzésének gátlása. Bár a hányáscsillapítók nem kontrollálják teljesen az émelygés érzését, az émelygés biológiai mechanizmusa valószínűleg magában foglalja ezeket a bélben található neurotranszmittereket, például a szerotonint, a neurokinint és a dopamint. A súlyos hányinger korábban beszámolt kockázati tényezői a következők: női nem, fiatal életkor, előírt kemoterápiás kezelés és hányás a korábbi kemoterápia során, valamint a beteg hányinger várható várakozása. 11-15 Roscoe és munkatársai kimutatták, hogy azok a nők, akik úgy gondolják, hogy kemoterápia után súlyos hányingerük lesz, ötször nagyobb eséllyel szenvednek súlyos hányingert, mint azok, akik nem hitték, hogy súlyos hányingerük lesz. 15

Összességében még mindig van mit javítani a rák kemoterápiájával járó hányinger ellen. Ezenkívül a jelenlegi antiemetikumok jelentős káros hatásokkal, például szedációval, piramison kívüli mellékhatásokkal és hipotenzióval (dopamin antagonistákkal társulnak), valamint fejfájással, hasmenéssel vagy székrekedéssel (5-HT3 receptor antagonistákkal társulnak) jártak. Bármely helyettesítő vagy további 6,7,9,10 antiemetikus gyógyszer kívánatos tulajdonsága a klinikailag jelentős káros hatások hiánya. Eddig két nem invazív és nem toxikus beavatkozás bizonyította a kemoterápia által kiváltott hányinger ígéretes kontrollját, ha rutinellenes szerekkel kombinálva alkalmazzák őket.

Hányáscsillapítók

A kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás mérsékelt és erősen emetogén kezelési módok közül a leggyakrabban alkalmazott szerotonin (5-HT3) receptor antagonisták, egy szteroid (dexametazon) és egy neurokinin-1 (NK1) receptor antagonista (aprepitant) kombinációja. . 11., 13. A leggyakrabban alkalmazott anitemetikumok a szerotonin (5-HT3) receptor antagonisták, beleértve az ondansetron (Zofran®), a granisetron (Kytril®) és a dolasetron mezilát (Anzemet, ®) és a palosetron. Az ondansetron, a dexametazon és az aprepitant kezelés a betegek 66-78% -át védte meg a hányástól és 50% -át az émelygéstől a ciszplatin-alapú kemoterápia első ciklusában. A szerotonin (5-HT3) antiemetikumok nem csökkentik jelentősen a késleltetett hányingert és hányást. Ezzel szemben a dexametazon és az aprepitant ajánlott késleltetett hányinger és hányás ellen. 11., 13. Tanulmányok kimutatták, hogy a kései hányinger és hányás megelőzésére a dexametazon a legerősebb hányáscsökkentő. Ezenkívül az aprepitant növeli a szerotonin (5-HT3) antiemetikumok és a dexametazon kezelések hatékonyságát mind az akut, mind a késleltetett kemoterápia okozta hányinger és hányás csökkentésére erősen emetogén kezelések, például ciszplatin esetén. 8, 11, 25

A bélben található egyéb neurotranszmitter receptorok, amelyek antiemetikus gyógyszerek célpontjai, a dopamin, a kanniboid, a hisztamin és a kolinerg receptorok. A dopamin receptor antagonista antiemetikumok, például a metoklopramid és a metopimazin elsősorban mentő hatású antiemetikumok. A 8, 11 kannibinoid receptor agonisták antiemetikus hatékonyságot mutattak, de használatuk korlátozott a súlyos nemkívánatos események miatt. A mozgásbetegség elleni hatékonyság ellenére az antihisztaminok és az antikolinerg szerek nincsenek hatással a kemoterápiával összefüggő hányingerre és hányásra. 8, 11

Gyömbér kiegészítés

A Biblia és a Koránban is említett ősi fűszer, a gyömbér leginkább ételek ízesítőjeként ismert ázsiai és indiai receptekben. 26 A 16. század óta a gyömbér szárított aromás rizómáját (földalatti szárát) (Zingiber Officinale, Roscoe) az indiai (ayurvédikus) és a hagyományos kínai orvoslás gyakorlói is használják olyan gyomor-bélrendszeri rendellenességek kezelésére, mint a hányinger és a túlzott puffadás . Az észak-amerikai folklór a gyömbér képességét is felismeri a gyomor-bélrendszeri zavarok, beleértve az émelygést is, enyhítésére. Úgy gondolják, hogy a gyömbér is az egyetlen gyógynövény, amely megelőzheti a mozgásbetegség tüneteit, és erre a célra a német E Bizottság, a növényi termékek használatának szabályozásáért felelős ügynökség engedélyezte az adott országot. 26 Az Egyesült Államokban a Gyömbér az Food and Drug Administration (FDA) „általában biztonságosnak tekintett” (GRAS) listáján napi 4 grammig. A gyömbért a közelmúltban tudományosan tanulmányozták a mozgásbetegséggel, műtéttel és terhességgel járó hányingerre és hányásra gyakorolt hatása tekintetében. 21, 27-34

Akupresszúra

Az akupresszúrát évszázadok óta használják a hagyományos kínai orvoslásban az émelygés és a hányás kezelésére. Az akupresszúra a csukló elülső felületén elhelyezkedő 6 szívburok (P6) akupont stimulációját foglalja magában, a flexor corpi radialis és a Palmaris longus inai között. 2005-ben Ezzo és munkatársai meta-elemzést tettek közzé, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy az akupresszúra jelentősen csökkentette az akut kemoterápia által kiváltott hányingert, standard antiemetikumokkal kombinálva. A P6 stimuláció általános módszerei közé tartoznak a karóra-szerű eszközök, amelyek rugalmas szalagból és beágyazott csapból állnak, mint például a Relief-bandands® vagy a Seabands®. Bár az akupresszúra összhatása erősen sugallja az akut és késleltetett kemoterápia által kiváltott hányinger elleni hatékonyságot, az adatok nem meggyőzőek.

Új megközelítések és következtetések

Köszönetnyilvánítás

Támogatás: Az NCI PHS az 1R25CA10618 (Rákellenes Kutatás) és az U10CA37420 (Közösségi Klinikai Onkológiai Program) támogatásokat nyújtja.