A gyermekvállalás megnövelheti a zsigeri zsírszövetet, függetlenül a testzsír általános növekedésétől

Kutatási Osztály, Epidemiológiai és Megelőzési Szekció, Kaiser Permanente, Oakland, Kalifornia, USA

Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Tanszék, Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, Alabama, USA

Kutatási Osztály, Epidemiológiai és Megelőzési Szekció, Kaiser Permanente, Oakland, Kalifornia, USA

Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Tanszék, Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, Alabama, USA

Kutatási Osztály, Epidemiológiai és Megelőzési Szekció, Kaiser Permanente, Oakland, Kalifornia, USA

Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Tanszék, Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, Alabama, USA

Kutatási Osztály, Epidemiológiai és Megelőzési Szekció, Kaiser Permanente, Oakland, Kalifornia, USA

Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Tanszék, Alabamai Egyetem, Birmingham, Birmingham, Alabama, USA

Kutatási Osztály, Epidemiológiai és Megelőzési Szekció, Kaiser Permanente, Oakland, Kalifornia, USA

Absztrakt

Célkitűzés: Annak megvizsgálása, hogy a gyermekvállalás összefügg-e a visceralis adipozitás növekedésével, és hogy a növekedés arányosan nagyobb-e, mint más depók.

Módszerek és eljárások: Ez a prospektív tanulmány megvizsgálta az adipozitás változását, amelyet számítógépes tomográfia (CT) és kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel értékeltek 122 premenopauzás nők (50 fekete, 72 fehér) között 1995–1996-ban, majd 2000–2001 között. Az ötéves intervallum alatt 14 nőnek volt egy időközi születése és 108-nak nem volt időközi születése. Több lineáris regressziós modell becsült átlagos (95% konfidenciaintervallum (CI)) 5 éves változásai az antropometriai és az adipozitási mérésekben az időközi születések által az életkor, a faj, valamint a teljes és a szubkután adipozitás változásai alapján.

Eredmények: Nem találtunk szignifikáns különbséget egy ideiglenes születés és egy ideiglenes születés között a súly, a BMI, az összes testzsír, a szubkután zsírszövet vagy a teljes hasi zsírszövet 5 éves változásai között. A zsigeri zsírszövet 1, illetve 0 születési csoport esetében 40, illetve 14% -kal növekedett a kezdeti szint felett. 1 születés és 0 születés esetén a zsigeri zsírszövet nagyobb növekedése, 18,0 cm 2 volt (4,8, 31,2), P 2 (14,5, 39,7) vs. 9,2 cm 2 (4,8, 13,6), és a derék átmérője nagyobb mértékben, 2,3 cm-rel (0, 4,5) nő, P = 0,05; 6,3 cm-es (4,1, 8,5) növekedés vs. 4,0 cm (3,2, 4,8), kontrollálva a testzsír és a kovariánsok növekedését.

Vita: A terhesség társulhat a zsírszövet preferenciális felhalmozódásával a zsigeri rekeszben a testzsír hasonló növekedése érdekében. További vizsgálatokra van szükség ezen megállapítások megerősítéséhez és annak megállapításához, hogy a viscerális zsírlerakódás terhesség esetén hátrányosan befolyásolja-e a nők metabolikus kockázati profilját.

Bevezetés

A központi zsírbetegség metabolikusan nagyobb jelentőséggel bír, mint az általános elhízásé, mivel az intraabdominális (zsigeri) zsír az elhízással összefüggő inzulinrezisztenciával, szív- és érrendszeri betegségekkel, alacsonyabb magas sűrűségű lipoprotein koleszterinszinttel és a 2-es típusú cukorbetegséghez való progresszióval társul, különösen a nők körében ((1), (2), (3), (4)). Sőt, az adipozitás centralizált elosztása növeli a betegség kockázatát, még a nem túlsúlyosak körében is ((5)). A zsigeri zsírszövet metabolikusan aktívabb, és úgy gondolják, hogy az inzulinérzékenységet szabályozó adipocitokinek termelésében különbözik a szubkután zsírtól ((6)). A korai szülés utáni nagyobb derékkörfogat (a zsigeri zsírosság nyers helyettesítő mértéke) valóban keresztmetszeti összefüggésben van a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések nagyobb kockázatával azoknál a nőknél, akiknek kórtörténetében terhességi cukorbetegség szerepel ((7), (8) ).

Korábbi tanulmányok megvizsgálták a paritás összefüggését a központi adipozitás közvetett mértékeivel, akár keresztmetszetben, akár hosszban ((9), (10). Az egész életen át tartó paritás összefüggésbe hozta a derék nagyobb átmérőjét sok évvel a gyermekvállalás megszűnése után ((10), (11)). Sőt, a prospektív vizsgálatok szerint a derék átmérője jelentősen megnőtt az időközi születéseknél ((9)), amely arányosan nagyobb volt, mint a gyermekvállalással összefüggő abszolút súlygyarapodás. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a terhesség előnyösen elősegíti a központi elhízást, amely a jövőbeni anyagcsere-betegségek fontos kockázati tényezője.

Néhány tanulmány képalkotó módszerekkel mérte a nők zsírszövetének terhességhez kapcsolódó eloszlását. Egy számítógépes tomográfiával (CT) végzett keresztmetszeti vizsgálat megállapította, hogy a magasabb paritás magasabb intraabdominális zsírszinttel társult ((12)). A mágneses rezonancia képalkotással végzett longitudinális vizsgálatban 15 nőt vizsgáltak terhesség előtt és után, és a csomagtartóban magasabb nem szubkután zsírlerakódást találtak, mint a szülés utáni perifériás régióban ((13)). Terhesség alatt megnövekedett intra-abdominális visceralis zsírszövetet figyeltek meg ultrahangvizsgálattal mérve ((14)).

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a gyermekvállalás összefügg-e a zsigeri zsírszövet nagyobb mértékű növekedésével, és hogy ez a feltételezett növekedés arányosan nagyobb volt-e, mint a hasi bőr alatti zsírszövet vagy más zsírszövet rekeszek növekedése. Ezeket a kapcsolatokat hosszanti irányban kutattuk olyan nők kis mintájában, akiknél CT-méréseket és kettős energiájú röntgenabszorpciót mértek terhesség előtt és után, és összehasonlítottuk azokat a nem-ravid nők méréseivel ugyanabban az 5 éves intervallumban.

Módszerek és eljárások

A szívkoszorúér-kockázat kialakulása fiatal felnőtteknél (CARDIA) egy multicentrikus, longitudinális, megfigyelő tanulmány, amely leírja a szívkoszorúér-betegség kockázati tényezőinek alakulását fiatal fekete-fehér egyéneknél. A vizsgálat tervezésének, módszertanának és kohorsz jellemzőinek leírásáról korábban beszámoltunk ((15), (16)). A vizsgált populációt négy földrajzi területről toborozták: Birminghamből, Alabamából; Chicago, Illinois; Minneapolis, Minnesota; és Oakland, Kalifornia. 1985 és 1986 között a kiindulási adatok összegyűjtését összesen 5115 18–30 éves korú alanyról (2778 nő) végezték, ebből 52, illetve 48% volt fekete, illetve fehér. A kiindulási és utóvizsgálatok különféle fiziológiai és önálló jelentéseket tartalmaztak ((15), (17)). Az ebben az elemzésben szereplő kiindulási értéket követő 10. és 15. évben a retenciós arány a túlélő kohorsz 79 és 74% -a volt (17).

Minta kiválasztási kritériumok

Adatgyűjtési módszerek

A tantárgyak toborzásához és az adatgyűjtéshez használt módszertan leírását máshol részletezzük ((15), (16)). Minden vizsgálaton elvégeztük a súly, a magasság és a derék kerületének (derék átmérőjének) mérését a korábban leírt szabványosított protokoll szerint ((19)). Minősített technikusok antropometriai méréseket végeztek. A testtömeget 0,2 kg pontossággal mérték a könnyű ruhát viselő résztvevők kalibrált mérlegnyaláb-skálájával, a magasságot (cipő nélkül) pedig 0,5 cm-es pontossággal egy függőleges vonalzó segítségével. A technikusok a derék kerületét 0,5 cm pontossággal meg is mérték a minimális hasi átmérőnél ((20)). Kiszámítottuk a BMI-t súlyként kilogrammban osztva a négyzetmagasság méterben. Az antropometriai mérőszámok a súly, a derék átmérője és a BMI a 10. és 15. év vizsgálata során.

A nők minden vizsgálatnál beszámoltak terhességről és születésről. A résztvevőktől megkérdezték, hogy terhesek-e, hányszor volt terhes, beleértve az abortuszokat, vetéléseket, valamint az előző vizsgálat óta élve vagy holtan született gyermekeket, a terhesség időtartamát és a szülés dátumát. Kiszámoltuk az időtartamot (hónapokat) a szüléstől a 15. évi vizsgálatig minden időközi szülésnél.

Az egyes vizsgálatok során szociodemográfiai és viselkedési adatokat (cigarettázás, orális fogamzásgátlók használata és fizikai aktivitás) gyűjtöttünk, ön- és kérdező kérdőívek segítségével. A cigarettadohányzást a soha, korábbi vagy jelenlegi kategóriába soroltuk, és kiszámítottuk a cigarettázást csomagolási években. Az önállóan jelentett orális fogamzásgátlót soha, múltként vagy aktuálisnak minősítettük. Felmértük a fizikai aktivitás szintjét az interjúztató által beadott CARDIA Fizikai aktivitás előzmények felhasználásával (23).

Ideiglenes születési csoportok

Az analitikai mintában szereplő összes nő nem volt terhes a vizsgálatok során a 10. vagy a 15. évben. Ezek közül a nők közé soroltuk azokat, akik nem jelentettek terhességet vagy születést az 5 éves intervallum alatt, a nem átmeneti születési csoportba (0 születés). Meghatároztuk az ideiglenes születést, mint egy szinglett, 20 hétnél hosszabb vemhesség élõszülését, amelyet a 10. év után (kiindulási helyzet) fogantak meg és a 15. év vizsgálata elõtt születtek. A mintánkban szereplő nőknek legfeljebb egy időközi születése volt (1 születés).

A testzsír változásainak meghatározása és antropometriai mérések

Ehhez az elemzéshez a 10. év vizsgálati mérései az 1995 és 2001 között egy ideiglenes születéssel rendelkező nők prekoncepciós szintjei voltak, és kiindulási szintként szolgáltak a referens nők körében, akiknél ugyanabban az intervallumban nem voltak időközi születések. Kiszámítottuk a teljes testzsír, a hasi zsírszövet rekeszek (teljes, szubkután és viscerális), valamint az antropometria (súly, BMI és derék átmérő) mértékének változását, levonva a 10. év (alap) mérését a 15. év méréséből.

Statisztikai analízis

Az előzetes elemzések során megvizsgálták az ideiglenes születési csoportok adipozitásának egyes mértékeit a befolyásos adatpontok felderítése érdekében, valamint az alapvonal (1995–1996, 10. év) jellemzőinek leírását. Χ 2 tesztet használtunk az alap demográfiai és viselkedési kategorikus változókkal (faj, cigaretta dohányzás állapota, orális fogamzásgátló használat, paritás, graviditás) való összefüggések értékelésére az egyes ideiglenes születési csoportokban és csoportok között. Ötnél kevesebb tantárgyat tartalmazó kategóriákhoz a Fisher pontos χ 2-tesztet használtuk. Használtuk t-Teszt statisztikák az átmeneti születési csoportok közötti különbségek kiértékeléséhez a kiindulási (10. év) életkorban, a BMI-ben, a derék körzetében, a súlyban, a testmagasságban és a testzsír rekeszben. Kruskal – Wallis tesztet használtunk a fizikai aktivitás és a dohányzás (csomagolási év) közötti különbségek értékelésére a 10. évben az átmeneti születési csoportok között az eloszlások torzulása miatt. Megszereztük P kétoldalas tesztek értékei (szignifikancia

Eredmények

Az elemzésben szereplő 122 nő közül 108-nak nem volt születése, 14-nek pedig egy születése volt a két vizsgálat között (1 időközi születés). 1995–1996-ban (kiindulási helyzet, 10. év) átlagosan 35,6 éves (29–41 éves) átlagéletkor 41% volt fekete és 59% fehér nő. Az ideiglenes szülés születésétől a 15. évig tartó vizsgálat medián ideje 28,5 hónap volt (2,6–49 tartomány). A 10. évben a szociodemográfiai, antropometriai, reproduktív vagy viselkedési jellemzők egyike sem különbözött e két csoport között, kivéve, hogy az egy időközi születéssel rendelkező nők valamivel fiatalabbak voltak (Asztal 1). A 10. évben az ideiglenes születési csoportokban hasonló arányú volt a nulliparas, de a nulligravidas aránya valamivel magasabb volt a 0 ideiglenes születési csoportban.

A kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mérve a teljes testzsír (kg) átlagos növekedése (95% konfidencia intervallum (CI)) nem különbözött az időközi születések szerint; a növekedés 3,7 kg (2,5, 4,9) volt 0 időközi szülésnél és 3,2 kg (0, 6,4) 1 ideiglenes születési csoportnál; P = 0,79 (2. táblázat). A 10. év mértékének, életkorának és versenyének kiigazítása 1,0 kg-ra (–4,5, 2,4) növelte a csoportok közötti átlagkülönbséget (3,7 kg (2,5, 4,9) vs. 2,7 (–0,5, 5,9)), de statisztikailag megmaradt jelentéktelen. Az 5 éves átlagos súly- és BMI-változás nem különbözött az átmeneti születési csoportok között (2. táblázat). A derék kerülete átlagosan 2,3 cm-rel (0, 4,5) nőtt átlagosan 1 születés és 0 születés esetén; 6,3 cm (4,1, 8,5) növekedés 1 ideiglenes szülésnél és 4,0 cm (3,2, 4,8) növekedés 0 ideiglenes születési csoportnál (P = 0,05) a faj, az életkor és az összes testzsír változásának kiigazítása után.

A szubkután zsírszövet és a teljes hasi zsírszövet 5 éves átlagos változásai nem különböztek szignifikánsan (3. táblázat, 1. ábra és 2) a két csoport között kiigazítatlan vagy teljesen kiigazított modellekben. A teljes hasi zsírszövet növekedése azonban 13 cm 2 -el (–27,0, 53,2) nagyobb volt (3. táblázat) 1 születés és 0 születés esetén (64,3 cm 2 (26,3, 102,3) átlagváltozás (95,3 CI) 1 időközi születésnél és 51,2 cm 2 (37,6, 64,8) 0 ideiglenes születési csoportnál). A zsigeri zsírszövet 5 éves átlagos változása 15,1 cm2-rel volt nagyobb 1 születésnél, mint 0 születés az 1. korrigált modellben (3. táblázat). Ezt a különbséget hangsúlyozták a szubkután zsírszövet változásának kiigazítása után (17,5 cm2 (3,6, 31,5); P = 0,014) vagy a teljes testzsír változása (18,0 cm2 (4,8, 31,2); P A 2 (14,5, 39,7) 40% -os növekedést jelent a kiindulási kezdeti átlagszint fölé (1995–1996). A visceralis zsírszövet átlagos (95% CI) növekedése 9,2 cm 2 (4,8, 13,6) a 0 ideiglenes születési csoport esetében 14% -os növekedés ugyanabban az időintervallumban. A kiigazított modellekben a zsigeri zsírszövet-gyarapodás arányosan nagyobb volt, mint a bőr alatti zsírszövet vagy a teljes testzsír-gyarapodás azoknál a nőknél, akik gyermeket szültek, és azoknál, akik nem.3. ábra). A zsigeri zsírszövet változása nem volt korrelálva a szülés és a 15. év vizsga közötti idővel (2000–2001).

: Kiigazítatlan és kiigazított átlag (95% konfidencia intervallum (CI)) 5 éves változás a szubkután zsírszövetben (cm 2) az átmeneti születési csoportok esetében. Az 1. modellt a faj, az életkor és a szubkután zsírszövet alapján állítottuk be a kiinduláskor (1995–1996).

: Kiigazítatlan és kiigazított átlag (95% konfidencia intervallum (CI)) 5 éves változások a teljes hasi zsírszövetben (cm 2) az átmeneti születési csoportokban. Az 1. modellt a faj, az életkor és a teljes hasi zsírszövet alapján állítjuk be a kiinduláskor (1995–1996).

: Kiigazítatlan és kiigazított átlag (95% konfidencia intervallum (CI)) 5 éves változások a zsigeri zsírszövetben (cm 2) az átmeneti születési csoportok esetében. Az 1. modellt a faj, az életkor és a zsigeri zsírszövet alapján állítják be a kiinduláskor (1995–1996).

Vita

A zsíreloszlás változásait hosszanti irányban vizsgálták a terhesség alatt, vagy a szülés után 6 héttől 6 hónapig a bőrréteg vastagságán keresztül, ami kevésbé pontos mérés a testzsír-eloszlásban, mint az új képalkotó technikák a zsírtömeg számszerűsítésére. 47 terhes nőnél a centrális elhízás a szülés után 6 hónappal nőtt, különösen akkor, ha elhízottak (27). 557 egészséges nőnél a bőr alatti testzsírt a terhesség előtti, alatti és 6 hetes bőrrétegvastagságokon keresztül mértük. A terhes nők nagy mennyiségű központi testzsírt nyertek a subcapularis területen, és a szülés után ezt a subcapularis zsírt kevesebbet mobilizálták (vagy csökkentették), mint a tricepsz és a comb régiójában lévő zsírok a szülés utáni első 6 hétben ((28)).

Kevés prospektív adat áll rendelkezésre a terhesség körüli testösszetétel vagy zsírszövet-rekeszek közvetlen képalkotási módszereiről a nongravida nőkhöz viszonyítva. Egy tanulmány (n = 15) mágneses rezonancia képalkotás (tomográfok) segítségével a terhesség előtti és a szülés utáni négy időközönként a szubkután és a nem szubkután zsírszövet hosszanti változásainak mérésére azt találták, hogy a terhességi zsírgyarapodás 68% -a rakódott le a csomagtartóban, és a szülés utáni 1 évben megmaradt zsírfelesleg általában központilag lokalizálni ((13)). Egy másik tanulmány a viscerális zsír növekedését állapította meg terhesség alatt ultrahangvizsgálattal ((14)). Tanulmányok ritkán vizsgálták a testzsír teljes szülés utáni változásainak és a regionális zsíreloszlás előítéletét képalkotó technikák alkalmazásával, bár kis terhes nők számára.

Egy korábbi tanulmányban lényegesen nagyobb csökkenést találtunk a magas sűrűségű, 3–4 mg/dl-es lipoprotein-koleszterin-koncentrációban a nőknél az első születésük után a nongravida nőknél, amely független volt a testtömeg és a derék átmérőjének növekedésétől ((29) ). A jövőbeli kutatás egyik fontos kérdése annak megállapítása, hogy a specifikus zsírszövet-területek (azaz a zsigeri zsír) terhességgel összefüggő változásai összefüggenek-e a jövőbeni krónikus betegség kockázataival, és hogy konkrétan megmagyarázzák-e az első születés utáni alacsonyabb sűrűségű lipoprotein-koleszterinszintet.

A zsírosodás központosított eloszlása a krónikus betegség kockázati tényezője még az egészséges testsúlyúak (azaz normális BMI) esetén is. Valójában a jelentések kimutatták, hogy a nem túlsúlyosak körében a nagyobb derékkörfogat vagy a sagittalis hasi átmérő (a visceralis zsírbetegség antropometriai becslései) a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatának jelentős növekedésével jár ((4), (30)). A terhesség káros hatással lehet a nők szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek jövőbeli kockázatára a zsigeri zsírraktárak növekedése révén. Kutatásra van szükség a szülés utáni időszakban módosítható magatartások, például laktáció, és ezek hatásának a hasi és a zsigeri zsírfelhalmozódás csökkentésére való felismerésére.

További vizsgálatokra van szükség ezeknek a megállapításoknak a megerősítéséhez, figyelembe véve a kis mintánkat, és annak megállapításához, hogy a gyermekvállalás minden további születésnél nagyobb-e a viscerális zsírlerakódás növekedésével, és hogy a terhesség milyen káros hatással van a nők metabolikus kockázati profiljaira (azaz alacsonyabb magas lipoprotein koleszterinszint) a zsigeri zsírszövet szintjének növekedésével függ össze.

Közzététel

A szerzők nem jelentettek összeférhetetlenséget.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a munkát az Országos Szív-, Tüdő- és Vérkutató Intézet # N01-HC-48047, N01-HC-48048, N01-HC-48049, N01-HC-48050 és N01-HC-95095 számú szerződése támogatta. Karrierfejlesztési díj által, 2 K01 DK059944 az Országos Cukorbetegség, Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézetétől.