4. fejezet. Az életmód módosítása

4. pont

Sókorlátozás: A sókorlátozás célja −1, de a még alacsonyabb sóbevitel jobb. A sóbevitel biztonságosan korlátozható 3,8 g-ra −1. Általános orvosi létesítményekben célszerű a sóbevitelt kiértékelni spot vizeletminták alkalmazásával (a kreatinin korrekciójával). Mivel sok feldolgozott élelmiszer sótartalmát nátrium (Na) tartalom alapján jelzik, a sótartalomra vonatkozó útmutatás érdekében a Na-tartalmat sótartalomra kell átalakítani (Na-tartalom [g] × 2,5 = sótartalom [g]).

A sótól eltérő tápanyagok: Növelni kell a gyümölcs és zöldség bevitelét, csökkenteni kell a koleszterin és a telített zsírsavak mennyiségét. A hal (halolaj) bevitelét is növelni kell.

Megfelelő testtömeg fenntartása: A megcélzott testtömeg-index (BMI: testtömeg [kg] ÷ 2) -2, de a vérnyomás jelentős csökkenése elérhető a testtömeg 4-5 kg-os csökkentésével. A derék kerületét is megfelelő szinten kell tartani.

Gyakorlat: Elsősorban időszakos (lehetőség szerint napi 30 perc vagy hosszabb) aerob testgyakorlatot kell gyakorolni, közepes intenzitással. Ez azokra a hipertóniás betegekre vonatkozik, akiknek nincs kardiovaszkuláris rendellenessége. Nagy kockázatú betegeknél előzetesen orvosi ellenőrzéseket kell végezni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

Az alkoholfogyasztás korlátozása: Az alkoholfogyasztást férfiaknál ⩽ 20–30 ml etanol napra kell korlátozni, nőknél ⩽ 10–20 ml etanol napra −1.

A dohányzásról való leszokás: Kerülni kell a dohányzást (beleértve a passzív dohányzást is), mivel ez a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős kockázati tényezője, és azt javasolják, hogy befolyásolja a vérnyomásszintet.

Mások: Kerülni kell a hidegnek való kitettséget. Az érzelmi stresszt kezelni kell.

Az életmód módosítása hatékonyabban csökkenti a vérnyomásszintet és megakadályozza a magas vérnyomást.

Genetikai és környezeti tényezők vesznek részt a hipertónia kialakulásában, a környezeti tényezőket pedig az életmód befolyásolja. Az életmód módosítása a vérnyomás enyhe csökkenéséhez vezethet, és így lehetővé teheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának csökkentését. Minden magas vérnyomásban szenvedő betegnek oktatást és útmutatást kell kapnia az életmód módosítására vonatkozóan a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomáson kívüli kockázati tényezők egyidejűségének megelőzése érdekében. A 4-1. Táblázat az életmódbeli módosításokat sorolja fel, a 4-1. Ábra pedig az egyes tételek módosításától elvárt vérnyomás csökkenést mutatja be.

A vérnyomásszint csökkenése az életmód módosítása révén. Hivatkozások: A He eredményei et al. 225 (sófogyasztás korlátozása), Zsákok et al. 34 (DASH diéta), Neter et al. 239 (fogyás), Dickinson et al. 240 (gyakorlat) és Xin et al. 247-et (az alkoholfogyasztás korlátozása) használtunk. A fenti eredményeket a nyugati országokban megjelent tanulmányok idézik. A metaanalízisek adatait illetően az életmód módosulása zárójelben látható. Mivel azonban az életmód-módosítások hatásait a betegek módosítást megelőző életmódja, genetikai háttere stb. Is befolyásolja, ez az adat nem alkalmazható közvetlenül a japánokra. A DASH étrendre vonatkozó adatokat egy eredeti cikk idézte, mivel nem volt metaanalízis. Nem garantált, hogy hosszú távon hasonló vérnyomáscsökkenés figyelhető meg a japán hipertóniás betegeknél, mert a vizsgálatot kis számú alanyon végezték (n= 412) és rövid ideig (30 nap).

1) Sókorlátozás

A túlzott sóbevitel összefüggésbe hozható a magas vérnyomással az INTERSALT-ot is magában foglaló megfigyelési tanulmányokkal. 30 A sókorlátozás hipotenzív hatását számos nagyszabású, nyugati országban végzett intervenciós tanulmány is kimutatta, 224 225, például a DASH-Sodium. 34 E klinikai vizsgálatok eredményei szerint a vérnyomás nem csökkent szignifikánsan anélkül, hogy a sóbevitelt napi 6 g-ra csökkentenék −1. Ezen eredmények alapján a nyugati irányelvek −1 sóbevitelt javasolnak. Hasonlóképpen, ezek az irányelvek a sófogyasztás korlátozását is célul tűzték ki. 224 A japán magas vérnyomású társaság étrendi sócsökkentő munkacsoportja hasznos recepteket ad referenciaként a napi 6 g-1 étrendet tartalmazó étrend eléréséhez. 226

Az átlagos sófogyasztás és az INTERSALT-ban bemutatott vérnyomás összefüggése szerint a 30 vérnyomás enyhén csökkent, kb. ⩾ 3 g napi só bevitel mellett, de hirtelen, amikor a bevitel −1 volt. Úgy tűnik, hogy a sóbevitel eredetileg 0,5–3 g volt –1 nap a megelőzött emberekben, ezért valószínűleg nagyon alacsony sófogyasztás megfelelő. Mivel azonban az intervenciós vizsgálatok megerősítették, hogy a sóbevitel biztonságosan csökkenthető akár 3,8 g-ra −1, 34 az American Heart Association (AHA) 2006-os ajánlásai 227 228 és az Európai Társaság a Hypertension-European Society of Cardiology ( ESH-ESC) 2007-ben 66 szerint az optimális sóbevitel 3,8 g nap legyen -1 .

A sóbevitel −1-re történő korlátozásának célja szigorú Japánban, mert az átlagos sóbevitel még mindig meghaladja a 10 g-os napi -1 értéket. Következésképpen Japánban nagyobb erőfeszítésekre van szükség e cél eléréséhez, mint a nyugati országokban, ahol a sóbevitel alacsonyabb. Míg a sóbevitel nagymértékben változik az egyes betegek körében, a betegek kb. 20% -ában -1, akik tudatosan törekszenek a sóbevitel csökkentésére, 229, ezért fontos szigorú célt javasolni a só csökkentésére. Sok beteg számára azonban nehéz elérni ezt a célt. Mivel a sókorlátozás hatékonysága szigorúságától függ (a metaanalízis a szisztolés vérnyomás kb. 1 Hgmm-es csökkenését és a só-bevitel napi 1 g -1225 csökkenését mutatta), útmutatást kell adni a só fokozatos csökkentésére bevitel hosszú ideig. A közelmúltban a TOHP utóvizsgálata szerint a sókorlátozás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek hosszú távú kockázatát. 230

Jelenleg a feldolgozott élelmiszerek táplálkozási információiban a sótartalom helyett a Na-t kell feltüntetni, de az étrendi útmutatásokat a sótartalom tekintetében kell megfogalmazni (g). Ezért a beteget meg kell tanítani arra, hogy a Na-tartalmat (grammban kifejezve) sótartalommá alakítsa 2,5-gyel megszorozva. A „természetes só” néven értékesített só többnyire NaCl-ból áll, nagyon kevés egyéb ásványi anyaggal, és alternatív felhasználása kevés haszonnal jár a közönséges só használatához képest. Egyes természetes sók alkotóelemeit Na-tartalom alapján jelölik, amelyet ezért 2,5-gyel meg kell szorozni a só (NaCl) -tartalom kiszámításához. A sóbevitel értékelése elengedhetetlen a sókorlátozás iránymutatásában, és a foltos vizeletminták (Na/kreatinin [Cr] arány) használata praktikus az általános orvosi létesítményekben (4-2. Táblázat). 231 A megállapítások megbízhatóságát javítani kell egy olyan számítási képlettel, amely magában foglalja a becsült 24 órás vizelet Cr kiválasztódását életkor, magasság és testtömeg alapján. 231

Rendkívül nehéz nagyon szigorú és optimális sókorlátozási rendszert gyakorolni a jelenlegi társadalmi környezetben, és a betegek alacsony sóbevitelének eléréséhez közegészségügyi tevékenységekre van szükség. Továbbá, mivel lehetséges, hogy a gyermekkori sókorlátozás hosszú távon elnyomja a vérnyomásemelkedést, 232 oktatásra és útmutatásra van szükség a gyermekek számára is az egészséges táplálkozási szokások kialakításához.

2) Gyümölcsök, zöldségek, halak, koleszterin, telített zsírsavak stb

Az INTERMAP vizsgálat eredményei szerint a vérnyomás általában alacsonyabb azoknál az embereknél, akik magas ω3 többszörösen telítetlen zsírsavakat (halolajban gazdagok) fogyasztanak. Az intervenciós vizsgálatok metaanalízise azt mutatta, hogy a halolaj bevitelének növekedése a vérnyomás csökkenését okozza a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, 236 bár a jelentős hipotenzív hatás eléréséhez viszonylag nagy adagra van szükség (⩾ 3 g nap −1). . Az AHA 227 és az ESH-ESC irányelvek 66 szintén magas halbevitelt javasolnak magas vérnyomásban szenvedő betegeknél. Egyébként a ’Japanese Food Guide Spinning Top’ 233 napi 2 SV halat ajánl. Sőt, egy kohorszos tanulmány Japánban (JPHC-tanulmány) 237 arról számolt be, hogy a szívinfarktus alacsonyabb gyakorisággal rendelkezik azoknál az embereknél, akiknél nagyobb a halfogyasztás. A halfogyasztás azonban magában foglalja a higanyszennyezés kockázatát, 227 bár a mérték fajonként változó. A tonhal, a sárgafarkú és a bonito, amelyekről a jelentések szerint magas higanyszintet mutatnak, nem ajánlott gyermekek, terhes nők és olyan nők számára, akik teherbe eshetnek.

Az antioxidáns ételek és élelmi rostok fokozott bevitelének vagy a csökkent szénhidrátbevitelnek a vérnyomásra gyakorolt hatásait illetően nincsenek bizonyítékok, amelyeket érdemes megemlíteni ezen iránymutatásokban.

3) Megfelelő testtömeg fenntartása

Mivel az elhízás a hipertónia fontos kockázati tényezője, az elhízott egyéneknek arra kell törekedniük, hogy BMI-jüket 2-re csökkentsék, és a nem elhízott egyéneknek fenn kell tartaniuk ezt a szintet. Különösen a zsigeri elhízás nemcsak magas vérnyomást, hanem a glükóz és lipid anyagcsere rendellenességeit is kiváltja, és szorosan összefügg a metabolikus szindrómával. 126 A Framingham-tanulmány szerint 238 vérnyomás nő a zsigeri zsír mennyiségével még hasonló BMI-vel rendelkező embereknél is. Ezért a derék kerületét is figyelembe kell venni a súlykontroll gyakorlásakor (126

Megállapították a fogyás hipotenzív hatását, és a vérnyomást 4-5 kg-os súlycsökkenés jelentősen csökkenti. A metabolikus indexek rendellenességeit a fogyás is korrigálja. Ezenkívül a súlycsökkenésről beszámoltak, hogy enyhíti a gyulladásos reakciók fokozódását és a vaszkuláris endoteliális funkció rendellenességeit, amelyeket olyan körülmények között figyelnek meg, mint például a metabolikus szindróma. Az elhízott, magas vérnyomásban szenvedő betegeknek először gyakorolniuk kell a súlykontrollt, de ezt stresszmentes, hosszú távú fogyókúrával kell követniük.

4) Gyakorlat

A testmozgás hipotenzív hatását megállapították. 240 Mérsékelt intenzitású aerob edzés kimutatta, hogy csökkenti a vérnyomást, csökkenti a testtömeg, a testzsír és a derék kerülete, valamint javítja az inzulinérzékenységet és a HDL-koleszterin szintet. Ezenkívül az alacsony fizikai aktivitás a kardiovaszkuláris halál független kockázati tényezője. Ezért a testgyakorlás fontos része az életmód módosításának a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.

A testgyakorlásra jelentkezők közepesen vagy enyhén magas vérnyomásban szenvedő betegek, akiknek nincs kardiovaszkuláris betegségük. Nagy kockázatú betegeknél előzetesen orvosi ellenőrzést kell végezni, és szükség esetén korlátozni kell a testmozgást, vagy tanácsot adni ellene. Mivel az aerob testmozgásról beszámoltak arról, hogy idős betegeknél is vérnyomáscsökkenést okoz szövődmények nélkül, csak az időskor miatt nem szabad korlátozni a 244 testmozgást, de előzetes orvosi ellenőrzés szükséges.

5) Az alkoholfogyasztás korlátozása

A hosszú ideig tartó alkoholfogyasztás a vérnyomás emelkedéséhez vezethet. Az erős alkoholfogyasztás magas vérnyomást vált ki, és stroke-ot, alkoholos kardiomiopátiát, valamint rákot is okozhat, ami megnövekedett halálozási arányt eredményez. Másrészről a mérsékelt alkoholfogyasztásról számoltak be, amely csökkenti a halálozási arányt. 246 Ugyanakkor kifogásokat emeltek azzal a nézettel szemben, hogy U-alakú (vagy J-alakú) összefüggés van az ivás és a halálozási arány között; 66 további értékelésre van szükség, mielőtt a mérsékelt alkoholfogyasztás protektív kardiovaszkuláris hatásáról következtetést lehetne levonni.

Az alkohol bolus adagolása a vérnyomás csökkenését okozza, amely több órán keresztül fennmarad, de ezt követően a vérnyomás nő. Ezért az alkoholfogyasztás korlátozása csökkenti a vérnyomást. 247 Beszámoltak arról, hogy az alkoholfogyasztás körülbelül 80% -os csökkenését 1-2 hét alatt a vérnyomás csökkenése követi. A nagy ivóknál a vérnyomás az ivás hirtelen korlátozása után emelkedik, de a korlátozás folytatásával csökkenthető. Az alkoholfogyasztást az etanol bevitelét tekintve 20-30 ml-re kell korlátozni (ami 180 ml alkoholnak felel meg) kedvéért, 500 ml sör, −1 férfiaknál és 10–20 ml −1 nőknél.

6) A dohányzásról való leszokás

A dohányzás átmenetileg növeli a vérnyomást. Mivel a cigarettázás után a magas vérnyomás időtartama ⩾ 15 perc, 248 ez a dohányzóknál napközben is fennmaradhat. Valójában vannak olyan beszámolók, amelyek szerint a dohányzók 249-ben megemelkedett az ambuláns vérnyomás, és hogy a dohányzás gyakran álcázott magas vérnyomást okoz. 250 Az átlagos BMI és a vérnyomás azonban általában alacsonyabb a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál. Ezért a dohányzásnak a magas vérnyomás kialakulására gyakorolt hatásáról szóló közelmúltbeli jelentések ellenére a dohányzás vérnyomásra gyakorolt általános hatását nem sikerült megállapítani. 228 A dohányzás azonban ismert, hogy a renovascularis magas vérnyomás kockázati tényezője.

A dohányzás nemcsak a nem szív- és érrendszeri megbetegedések, köztük a rák, hanem az ischaemiás szívbetegségek és a stroke erős kockázati tényezője. Sőt, a dohányzás állítólag a metabolikus szindrómával függ össze. 251 A passzív dohányzás, valamint maguk a dohányzók károsak a nem dohányzók számára. Nemcsak a szív- és érrendszeri kockázatokkal járó magas vérnyomásban szenvedő betegeknek, hanem az egészséges embereknek is abba kell hagyniuk a dohányzást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elfogadta a dohányzásellenes keretszerződést, amelyet Japán 2004-ben ratifikált. Ez arra ösztönözte az országokat és a különböző szervezeteket, hogy lépjenek tovább a dohányzásellenes tevékenységek terén. A japán magas vérnyomás-társaság 2007-ben is bejelentette dohányzásellenes nyilatkozatát, és erőfeszítéseket tesz annak végrehajtása érdekében (http://www.jpnsh.org/news/tobaccocontrol.pdf). A dohányosokat többször kell tanácsolni és ösztönözni a dohányzásról való leszokásra, és szükség esetén fontolóra kell venni a leszokást segítő gyógyszerek használatát is.

7) Egyéb életmódbeli módosítások

Köztudott, hogy a hidegnek való kitettség megnöveli a vérnyomást, ami ennek következtében télen fokozódik. A szív- és érrendszeri mortalitás télen nagyobb, mivel a hideg elleni védekezési intézkedések nem megfelelőek. 252 Ezért a magas vérnyomásban szenvedő betegek otthonait télen megfelelően fel kell melegíteni, különös tekintettel a WC, a fürdőszoba és az öltöző fűtésére, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak.

Az érzelmi stressz és a vérnyomás kapcsolatáról szóló jelentések ellentmondásosak, de egy friss metaanalízis rámutatott a stressz kezelés hatékonyságára. 246 Ezért egyes hipertóniás betegeknél érdemes lehet megpróbálni olyan technikákat, mint a biofeedback és a relaxáció.

Fürdéskor a víz ne legyen túl forró. Beszámoltak arról, hogy a vérnyomás alig növekszik, ha a fürdőszoba hőmérséklete ⩾ 20 ° C és a víz hőmérséklete ⩽ 40 ° C. Fürdéskor 38–42 ° C vízhőmérséklet és 5–10 perc időtartam javasolt. A víz hőmérséklete sento (Japán fürdőházak) gyakran túl magas. A hipertóniás betegeknek kerülniük kell a hideg vízben és a szaunában való fürdést.

Mivel a székletürítés megnöveli a vérnyomást, útmutatást kell adni a székrekedés megelőzésére, és ha szükséges, hashajtókat kell alkalmazni.

A szexuális közösülés emeli a vérnyomást is, de a magas vérnyomás kevés problémát vet fel a nemi életben. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő magas vérnyomásban szenvedő betegeknek azonban tartózkodniuk kell az erőteljes szexuális tevékenységtől.

8) Átfogó életmódbeli módosítások

A DASH 189 és a DASH-Sodium 34 vizsgálatok szerint az étrend átfogó javítása megkönnyíti a vérnyomás jelentős csökkenését. Ezenkívül a TONE 253 tanulmány kimutatta, hogy a sóbevitel korlátozásának és a fogyásnak a kombinációja nagyobb valószínűséggel csökkenti a vérnyomást és megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket, még akkor is, ha kevésbé szigorúan gyakorolják őket. Jelentősebb vérnyomáscsökkenésről számoltak be a sóbevitel korlátozásának, a fogyásnak, a testmozgásnak, az alkoholfogyasztás korlátozásának és a DASH-diéta kombinációjának. 254 Ezért az életmód átfogó módosítása javasolt.

Az életmód módosítását már gyermekkorban el kell kezdeni az életmóddal összefüggő betegségek, köztük a magas vérnyomás megelőzése érdekében.

9) Élelmiszer meghatározott egészségügyi célokra (FOSHU)

A FOSHU olyan élelmiszerek, amelyeket fizikai kondicionáló hatású komponensekkel egészítenek ki, orvosi és táplálkozási szempontból bizonyítottan egészségvédő hatásúak, és az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium jóváhagyta őket. Olyan információkkal vannak ellátva, amelyek tartalmazzák az „egészségvédő hatásokat” és a „táplálkozási összetevők funkcióit”. A vérnyomás-szabályozásra hatásosnak tekintett ételek hipotenzív hatása gyakran ACE-gátló aktivitáson alapul, de szigorúan be kell tartani a jelzett „ajánlott napi bevitelt”. A betegeket arról is tájékoztatni kell, hogy a FOSHU bevitele nem helyettesítheti az antihipertenzív gyógyszereket. Figyelmeztetni kell az orvossal való konzultációt azokra a betegekre, akik már vérnyomáscsökkentő gyógyszert kapnak, ha ilyen ételeket kívánnak használni. A FOSHU-val kapcsolatos információk az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Intézet (http://hfnet.nih.go.jp/contents/sp_health_listA008.html) és az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (http: // www) honlapjain érhetők el. -bm.mhlw.go.jp/topics/bukyoku/iyaku/syoku-anzen/hokenkinou/hyouziseido.html).

Idézési információk

Javasoljuk, hogy az útmutatóban szereplő információkra való hivatkozásokat a következő formátumban tegyék közzé:

A japán magas vérnyomás-társaság iránymutatásai a magas vérnyomás kezelésére (JSH 2009). Hypertens Res 2009; 32: 3–107.

A szerzők teljes listáját a címoldalon találja.