Az elhízás megelőzésében a bizonyítékok hiányának áthidalása: a döntéshozatal tájékoztatásának kerete (2010)

Fejezet: 1. Bemutatkozás

1
Bevezetés

KULCSÜZENETEK

hiányosságok

Egyre inkább felismerik, hogy a túlsúly és az elhízás nemcsak az egyének problémája, hanem olyan társadalomszerte jelentkező problémák is, amelyek súlyos egészségügyi következményekkel és költségekkel járnak, és egyes népességcsoportokat jobban érintenek, mint másokat. Ehhez az elismeréshez sokrétű, népességalapú változásokra lesz szükség a társadalmi és környezeti tényezőkben1, amelyek befolyásolják az energiafogyasztást és a kiadásokat.

Sürgető szükség van az elhízás problémájának kezelésére, de nagy a különbség a cselekvés alapjául ideálisnak ítélt bizonyítékok típusai és mennyisége, valamint az ezen igény kielégítésére rendelkezésre álló információk típusa és mennyisége között is.

Az elhízás megelőzésével kapcsolatos döntéshozatal bizonyítékkeretével foglalkozó bizottság azért jött létre, hogy foglalkozzon az elhízás megelőzéséről szóló döntések tájékoztatásához szükséges bizonyítékok azonosításának, felhasználásának és értékelésének kérdéseivel, valamint a bizonyítékok előállításának hiányosságokkal.

Tjelentése az elhízás megelőzésének kihívására összpontosít, a lakosság vagy a közegészségügy szempontjából. Arról van szó, hogyan lehet növelni annak valószínűségét, hogy a sok területen hozott döntések, amelyek befolyásolják az elhízás megelőzését, meghozzák a kívánt eredményeket. A felnőttek és a fiatalok súlynövekedésének megfigyelése globálisan néhány évtizeden belül olyan paradigmaváltást kényszerített, amelyben a túlsúly és az elhízás nemcsak az egyének, hanem az egész népességet érintő társadalmi problémák is. Az ok-okozati magyarázatok és a lehetséges megoldásokhoz vezető utak ennek megfelelően változtak. Az átlagos súlyszint viszonylag gyors emelkedő tendenciái nagyrészt a társadalmi és környezeti változásokkal magyarázhatók

A „környezeti” kifejezés ebben a jelentésben az emberek kulturális, társadalmi-gazdasági és fizikai összefüggéseire utal.

az energiafogyasztást és a ráfordítást befolyásoló változók - és ezeknek a változásoknak a bizonyítékai könnyen elérhetőek és következetesek.

Az étkezési és a fizikai aktivitás környezetében bekövetkezett változások tartósan pozitív energiamérleget eredményeztek, ami súlygyarapodáshoz vezetett. Például az energiasűrűségű ételek és italok olcsóbbá, erőteljesebben hirdetetté és könnyen elérhetővé váltak, mint a múltban, és az adagok mérete folyamatosan nő. Az otthoni, munkahelyi és iskolai technológiai innováció csökkentette a fizikai erőfeszítések iránti igényt, és mozgásszegény viselkedéshez vezetett. Számos iskola csökkentette vagy megszüntette a szünetet és a testnevelési programokat (IOM, 2005). Az elhízás megelőzése terén előrelépés történt a járvány okainak meghatározásában, de az e sok ok közötti összetett összefüggéseket nehéz egy adott beavatkozás során megfelelően kezelni. Ezért ebben a jelentésben az elhízás megelőzésének rendszerszerű megközelítését javasoljuk (lásd a 4. fejezetet).

A populáció perspektívája az elhízás szempontjából nem tagadja a genetikai vagy biológiailag közvetített hatások fontosságát a problémára. De az elhízás növekvő gyakorisága a különböző populációkban feltárja az energiamérleg biológiai ellenőrzésének korlátait a magas kalóriatartalom és a rutinszerű fizikai aktivitás révén csökkent kalóriakiadások mellett. Az elhízásra gyakorolt ​​környezeti hatások felismerése sem cáfolja az egyéni testsúlykontroll erőfeszítések fontosságát; a szükséges erőfeszítések szintje azonban az egyének súlyának kordában tartására tett kísérleteket közismerten hatástalanná teszi hosszú távon. Ezért a társadalmi szempontok olyan változásaira van szükség, amelyek ösztönzik a túlzott kalóriafogyasztást és a mozgásszegény magatartást, ezért támogatni kell az egyéni egyensúlyi erőfeszítések elérését és fenntartását. Valójában a lakosság egészére kiterjedő elhízásmegelőzés céljából javasolt intézkedések növelnék az elhízás kezelésének hosszú távú hatékonyságát. Sőt, hacsak nem csökken a súlygyarapodás trendje és a népesség átlagos súlyszintje, a már elhízottak kezelésével elért előrehaladást ellensúlyozza az ilyen kezelésre szoruló új emberek áradata.

A kormányok, a tudományos és szakmai társaságok, az érdekképviseleti csoportok és a helyi, állami, nemzeti és nemzetközi szintű finanszírozási ügynökségek többször is felhívtak az elhízás megelőzésére irányuló sokoldalú erőfeszítéseket. Az elhízás megelőzésének esete különösen erős a gyermekek és a fiatalok vonatkozásában. Az eset az Egyesült Államok gyermekei számára készült az Orvostudományi Intézet (IOM) 2005-ben a gyermekkori elhízás megelőzése: az egészség egyensúlyban című jelentésében. Ez a jelentés egy, a problémával foglalkozó nemzeti cselekvési terv kongresszusi kérésére válaszként készült. A gyermekek védelme a károktól, valamint az egészséges növekedést és fejlődést támogató társadalmi és környezeti feltételek megteremtése minden társadalom alapvető feladata. Az elhízás fizikai és pszichoszociális következményei gyermekkorban kezdődnek, és egész életre kihathatnak, különösen - bár nem csak -, ha az elhízás felnőttkorban is fennáll. Valójában az elhízás és az elhízással kapcsolatos betegségek többsége felnőttkorban alakul ki - ez fontos indok az elhízás megelőzésére, amely a felnőtt lakosságra is irányul. Egy másik

kritikus indok az, hogy az elhízott felnőtt populáció biológiai és környezeti szempontból inkubátor a gyermekkori elhízás szempontjából.

Ez a fejezet ismerteti az IOM bizottságának az elhízás megelőzésével kapcsolatos döntéshozatal bizonyítékokkal kapcsolatos kereteit és hatáskörét, valamint azt a megközelítést, amelyet a bizottság alkalmazott feladata teljesítéséhez. Azt is felveti, hogy az elhízást az egész populáció problémájának tekintik, és a prevenciós stratégiákat a népesség szemszögéből konceptualizálják. Végül eligazodást nyújt az elhízás megelőzésével kapcsolatban potenciálisan érdekes döntések széles körében.

TANULMÁNYKÖLTSÉG, MEGKÖZELÍTÉS ÉS HATÁLY

A különféle ágazatokban és összefüggésekben végrehajtott beavatkozások hatékonyságának bizonyítékokkal való konkrét igényével az IOM bizottság foglalkozott a gyermekkori elhízás megelőzésében elért eredmények értékelésével (IOM, 2007). Az IOM gyermek- és ifjúsági élelmiszer-marketing bizottsága (IOM, 2006) szintén számos olyan bizonyítékkal kapcsolatos kérdést és hiányosságot emelt ki, amelyek befolyásolták az élelmiszer- és italmarketinget a gyermekkori elhízáshoz vagy annak viselkedését meghatározó tényezőkhöz kapcsolódó bizonyítékok szisztematikus áttekintését. Legutóbb az IOM Helyi Önkormányzati Bizottsága a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében (IOM, 2009) követte az IOM korábbi ajánlását, hogy a „legjobb rendelkezésre álló bizonyítékot” használja, ahelyett, hogy megvárná a „lehető legjobb bizonyítékot” (IOM, 2005, 3. o.) ) ajánlani az elhízás megelőzésére irányuló megközelítéseket, amelyek a lehetséges hatékonyságon, hatáson, valamint a helyi környezetben és hatóságban való alkalmasságon alapulnak. A jelenlegi bizonyítékalap korlátai fényében ez a bizottság úgy döntött, hogy nem rangsorolja az ajánlott megközelítéseket. Ez a deci-

Az ígéretes, de még mindig fejlődő megközelítések idő előtti leértékelésének kockázatának elkerülésére irányuló vágy azon a felismerésen alapult, hogy felismerték, hogy számos kontextus-specifikus tényező, beleértve a közösségi támogatás szintjét és az ezzel járó költségeket, határozza meg, hogy mely megközelítések felelnek meg a legjobban az adott közösség.

Ezek a bizonyítékokkal kapcsolatos kérdések nem új keletűek, és számos összetett egészségügyi probléma kapcsán már számos erőfeszítés középpontjában álltak a közegészségügy területén. A kérdések azonban még korántsem vannak megoldva, és nagyon újnak tűnnek az elhízás területén, mivel ez eddig a kezelésre, nem pedig a közegészségügyre és a megelőzésre irányult. Ha ezeket a kérdéseket figyelembe vesszük az elhízás megelőzésével kapcsolatban, ez elősegítheti a közegészségügy területének előmozdítását, miközben kielégíti az elhízás-járvány kezelésével kapcsolatos bizonyítékokkal kapcsolatos kérdések egyértelműségének azonnali szükségességét.

Tanulmányi díj

Felismerve a fent vázolt kérdések fontosságát, az IOM megalakította az Elhízás Megelőzésével kapcsolatos döntéshozatal bizonyítékkeretével foglalkozó bizottságot, a Kórházmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC), a Kaiser Permanente és a Robert Wood Johnson Alapítvány támogatásával. Az IOM 2008 novemberében kinevezte a 16 tagú bizottságot, hogy foglalkozzon az elhízás megelőzésére vonatkozó döntésekhez szükséges bizonyítékok azonosításának, felhasználásának és értékelésének kérdéseivel, valamint azzal, hogy miként állítsanak elő bizonyítékot, ha ez hiányzik. Ezeket a kérdéseket úgy határozták meg, mint amelyek a potenciális felhasználók körében komoly aggodalomra adnak okot vagy relevanciát jelentenek: a kormányzati és a magánszféra döntéshozói, a közegészségügy és más ágazatok gyakorlói, valamint a programértékelők és más közegészségügyi kutatók, valamint a kutatás finanszírozói, folyóirat-szerkesztők és a média, amelyek meghatározzák, hogy milyen kutatást finanszíroznak, publikálnak és terjesztenek. A bizottság tagjai akadémikus kutatók, szakemberek és politikai döntéshozók bevonásával kerültek kiválasztásra, akik tartalmi szakértelmet képviselnek a gyermekek és felnőttek elhízás-megelőzési beavatkozásainak különböző aspektusaiban; közegészségügyi politikai gyakorlat és kutatás általánosabban; valamint a kutatás módszertana a biomedicina, az oktatás és a pszichológia szempontjából.

A bizottság feladata:

áttekintést nyújt az elhízás megelőzésére vonatkozó bizonyítékalap jellegéről, ahogyan azt jelenleg értelmezik;

meghatározza a tudományos bizonyítékok integrálásával járó kihívásokat, amelyek szélesebb körű befolyással vannak a politikai és programozási szempontokra;

gyakorlati és cselekvésorientált keretet nyújt az elhízás megelőzésére irányuló erőfeszítések kiválasztásának, végrehajtásának és értékelésének módjairól;

meghatározza, hogy a meglévő vagy új eszközök és módszerek hogyan használhatók fel az elhízási járvány jelentette kihívásoknak megfelelő hasznos és időszerű bizonyítékalap létrehozására, és ismertesse az e kihívások kezelésére irányuló kísérleteket;