Zsíros máj vérzéses szindróma a baromfiban

, DVM, MSc, DVSc, DACPV, Észak-Karolina Állami Egyetem

3D modellek (0)
Audió (0)
Számológépek (0)
Képek (1)
Oldalsávok (0)
Asztalok (0)
Videók (0)

A zsírmáj vérzéses szindróma (FLHS) metabolikus állapot, amely világszerte érinti a csirkéket. A teljes termesztésű madarak hirtelen pusztulása a leggyakoribb panasz. A legfontosabb megállapítások a máj túlzott zsírtartalma, amely különböző mértékű vérzéssel jár. Az állapot magas energiájú étrendhez és korlátozott testmozgáshoz kapcsolódik. Leggyakrabban meleg, nyári hónapokban fordul elő.

A baromfi zsírmáj vérzéses szindrómájának etiológiája és kórélettana

A zsírmáj vérzéses szindróma az alacsony energiafogyasztással jár, függetlenül a forrástól, azoknál a madaraknál, akiknek mozgása korlátozott. Ezenkívül ezt a feltételt be is tartják elsősorban nőknél. A tojástermelés megindításával a szérum ösztrogénszintje megnő, csakúgy, mint a máj zsírtartalma. Az FLHS ösztrogén adagolásával kísérletileg indukálható rétegekben, sőt hím madarakban is. Ez azt sugallja, hogy az FLHS gyakrabban fordul elő olyan magasan termelő madaraknál, amelyek feltehetően több ösztrogént termelnek az aktív petefészkekből.

A baromfi zsírmáj vérzéses szindrómájának klinikai megállapításai

Az érintett madarak általában klinikai tünetek nélkül holtan találták. Az FLHS-ben szenvedő rétegekben megemelkedik az ösztrogén, az osteokalcin és a leptin-szerű fehérje szintje. Úgy tűnik, hogy a csontforgalomban egyidejűleg újraszabályozás zajlik, ami jelentős egy tojótyúk esetében, amely már a napi csontvázban és a csontvázon belül jelentős kalciumáramra támaszkodik.

Léziók

A máj általában megnagyobbodott, gitt színű és törékeny, változó mértékű vérzést mutat. A hasüreg gyakran nagy mennyiségű olajos, telítetlen zsírt tartalmaz. A petefészek általában aktív, legalábbis az FLHS korai szakaszában, és az ovipózióval összefüggő metabolikus és fizikai stressz olyan tényezők lehetnek, amelyek kiváltják a végső, végzetes vérzést. Az érintett madarak gyakran halvány fésűvel rendelkeznek, akár a csökkent tojástermelés, akár a vérveszteség miatt.

A zsírmáj vérzéses szindrómájának diagnózisa baromfiban

Májvérzés és zsírégés a hirtelen elhullott madaraknál

A zsírmáj vérzéses szindrómáját boncoláskor könnyű felismerni a máj vérzése miatt, valamint azért, mert a máj megnagyobbodott és elnyelődik zsírral. Ettől a máj törékennyé válik, és nehéz az egyes lebenyeket egy darabban eltávolítani. A máj halványsárga színe, bár jellegzetes, nem mindig jellemző az FLHS-re. A normál rétegeknek, amelyek jelentős mennyiségű sárga kukoricát vagy magas szintű xantofill pigmenteket táplálnak, szintén sárga színű májuk lesz, de ehhez kapcsolódó vérzések nincsenek. Számos speciális étrend-összetevő kiváltja a máj vérzését, de a felesleges zsír egyidejű felhalmozódása nélkül. Hasonlóképpen, az avas zsír táplálása májzsugorodást okozhat, ismét zsír felhalmozódása nélkül. Az FLHS-ben szenvedő madaraknál a máj szárazanyagának jellemzően legalább 40% -a zsír.

Az FLHS mértéke a baromfi máj vérzésének pontszámaként írható le, amely általában 1–5 skálán alapul:

1 = nincs vérzés

2 = 1–5 vérzés

3 = 6–15 vérzés

4 = 16–25 vérzés

5 => 25 vérzés, valamint masszív, általában halálos vérzés

A zsírmáj rendellenessége a madár kalcium-anyagcseréjét is rontja, ezáltal befolyásolja a csontváz integritását és a tojáshéj minőségét.

A zsírmáj vérzéses szindrómájának ellenőrzése és megelőzése a baromfiban

Figyelje a testsúlyt és a napi takarmányfelvételt.

Helyettesítse a pótzsírt szénhidráttal, miközben az összes energia stabil marad.

Azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél korábban FLHS volt, az étrendnek legalább 0,3 ppm szelént kell tartalmaznia .

Mivel az FLHS gyakrabban fordul elő, ha a madarak pozitív energiamérlegben vannak, ellenőrizni kell a testsúlyt és a napi takarmányfelvételt. Ha lehetséges problémák merülnek fel, fontolóra kell venni az energiafogyasztás korlátozását az alacsonyabb energiájú étrend alkalmazásával és/vagy a takarmánykezelés megváltoztatásával. Ezenkívül a madaraknak korlátozni kell a magas hőmérsékletnek való kitettséget, mivel ezek a hőmérsékletek valószínűleg pozitív energiaegyensúlyt eredményeznek.

Kísérletileg az állapot megelőzésére vagy kezelésére a legtöbb kísérletet megtették étrend módosítása. A szénhidrát pótzsírral történő helyettesítése, bár nem növeli az étrend energiatartalmát, előnyösnek tűnik. Feltehetően egy ilyen módosítás azt jelenti, hogy a májnak kevesebb zsírt kell szintetizálnia a sárgájához. A kukorica cseréje más gabonafélékkel, például búzával és árpával gyakran előnyös. Ez a helyettesítés azonban csökkentheti az étrendi energiaszintet, vagy további zsírok használatát teheti szükségessé az izoenergetikai állapotok fenntartása, amely két tényező ismerten befolyásolja az FLHS-t. Az étrendben a széles energia: fehérje arány súlyosbítja az FLHS-t.

Különféle melléktermék-takarmányok, például a lepárló szemei, a halliszt és a lucernaliszt csökkentik az FLHS előfordulását. Kimutatták, hogy a szelénnel történő kiegészítés csökkenti az FLHS-t, de a hatásmód nem világos. Ha egy gazdaságban már előfordult FLHS, az étrendnek legalább 0,3 ppm szelént kell tartalmaznia, ideális esetben szerves szelénként, és legfeljebb 100 NE E-vitamin/kg étrendet tartalmaz, megfelelő mennyiségű antioxidánst, például etoxikin. Jelentések vannak olyan rétegekről, amelyeknél a kelát-nyom ásványi anyagokkal táplálva nagyobb a zsírmáj előfordulása, szemben a hagyományos szervetlen ásványi anyagokkal. A rétegdiétákban megnövekedett szerves ásványi anyagok és az FLHS előfordulása közötti kapcsolat azonban nem ismert. Ezek a különféle adalékok együttesen segítenek korlátozni a szöveti avasodás előfordulását és ezáltal a májban a zsírfelesleg vérzését.