Wilson-kór

A Wilson-kór genetikai rendellenesség, amelyben a szervezetben a normálnál magasabb rézmennyiség van. A réz felhalmozódik a szervekben, beleértve a májat, az agyat és a szemet.

wilson

Tények a Wilson-kórról

Hasznos Linkek

Töltse le a kiadványt

Wilson-kór: tünetek és diagnózis

Melyek a Wilson-kór tünetei?

A réz felhalmozódása már a születéskor megkezdődik, de akár több évtizedig is eltarthat, mire a máj túlterhelt és a májbetegség tünetei megjelenni kezdenek. A tünetek általában 6 és 40 éves kor között jelentkeznek, leggyakrabban késői serdülőkorban vagy tizenéves korban.

A tünetek a sárgaságtól (a bőr és a szemfehérje sárgulásától) az akut májelégtelenségig terjedhetnek, és a következők lehetnek:

  • hasi fájdalom (a mell vagy a medence közötti „hasi” vagy „hasi” területen)
  • a hasi folyadék okozta duzzanat (ascites)
  • vér hányása (vérző varikáktól).

A réz felhalmozódásának az idegrendszerre gyakorolt ​​mérgező hatása számos fogyatékossággal élő fizikai tünethez vezethet, amelyek nyilvánvalóan:

  • esetlenség és a fizikai koordináció elvesztése
  • az izomkontroll elvesztése
  • összehúzódások
  • torz testtartás, csavaró és ismétlődő gesztusok
  • lassú mozgás (bradykinesia)
  • remegés a karokban, a lábakban és a fejben.

A betegség nyelvi és beszédproblémákat okozhat, beleértve:

A Wilson-betegségben szenvedők körülbelül egyharmadának pszichiátriai tünetei lehetnek, például:

A Wilson-kórban szenvedők körülbelül egyharmadának pszichiátriai tünetei lehetnek, például:

  • személyiségváltozás
  • jellegtelen, esetleg furcsa viselkedés
  • aggodalom vagy szorongás (neurózis)
  • depresszió és hangulatváltozások
  • öngyilkossági vagy gyilkossági gondolatok
  • téveszmék vagy hallucinációk (pszichózis).

Hogyan diagnosztizálják a Wilson-kórt?

A Wilson-kór diagnózisa kóros májvizsgálaton, pszichiátriai betegség jelein és a Kayser-Fleischer gyűrűk (rozsdás vagy réz barna gyűrű a szem szaruhártyája körül) bizonyítékain alapul.

A Wilson-kór pszichiátriai vagy neurológiai jeleit tekintve olyan megmagyarázhatatlan tünetek, mint remegés és esetlenség, valamint a drámai személyiségváltozás felveti a rendellenesség gyanúját.

Ha Wilson-kór gyanúja merül fel, egy szemész (a szembetegségek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvos) réslámpás szemvizsgálatot végez a Kayser-Fleischer gyűrűk jelenlétének megerősítésére. A réslámpa egyfajta mikroszkóp, nagy intenzitású fénysugárral, amely a szaruhártya nagymértékben nagyított képét biztosítja.

Májfunkciós tesztek (LFT)

A májfunkciós teszteket arra használják, hogy jelezzék, májja gyulladt (hepatitis), sérült vagy nem működik megfelelően. Mérik bizonyos enzimek és fehérjék szintjét a vérben, amelyek megváltozhatnak, ha májkárosodás áll fenn.

Az orvosok megmérik az alanin-aminotranszferáz (ALT) és az aszpartát-aminotranszferáz (AST) szintjét. Ezek májenzimek, amelyek jelzik a gyulladás mértékét és lehetséges okait. A májsejtek károsodásakor a véráramba szivárognak. A szint általában magas a hepatitisben; az orvosok az akut vagy krónikus hepatitis vagy cirrhosis jeleit keresik.

További vérvizsgálatok

Egy egyszerű vérvizsgálatot végeznek a réz vérében történő mérésére. Lehet vizeletvizsgálat is, amely 24 órán át méri a vizeletbe juttatott rézkiválasztást. A réz növekedése általában a vizeletben található, de nem mindig. Caeruloplazmin koncentrációs tesztet hajtanak végre egy másik réztartalmú fehérje, a caeruloplazmin szintjének mérésére. A fehérje szintje a vérben valószínűleg alacsonyabb a normálnál.

Májbiopszia

Májbiopsziával fel lehet mérni a réz mennyiségét (máj rézkoncentrációja) a májban. Minden Wilson-betegségben szenvedő embernek megnő az összege.

Képalkotó tesztek

Képalkotó berendezések, például mágneses rezonáns képek (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT) használhatók az agynak a bazális ganglionok néven ismert meghatározott területének vizsgálatára, amely felelős a test mozgásának elindításáért és irányításáért. Ugyanez a berendezés használható a hasának átvizsgálására is.

Wilson-kór kezelése

A Wilson-kór kezelése arra irányul, hogy eltávolítsa a felesleges rézt a testéből, és megakadályozza annak újbóli felépülését. Ez elsősorban a rézmentesítő („kelátképző”) szerek terápiája.

A korai felismerés és a sikeres kezelés lehetővé teszi az egészséges életet. Ez a fajta kezelés fenntartó terápiaként ismert és egész életen át tartó.

Az Egyesült Királyságban a réz-kelát terápiát használják leggyakrabban, és a diagnózis felállításakor kezdik meg. Kelátterápiában a D-penicillamint (cuprimine vagy depen) vagy a trientin-dihidrokloridot (syprin) adják a réz eltávolításához a szervezetből.

Penicillamin

A penicillamin a penicillinnel kapcsolatos gyógyszer (de nem rendelkezik antibiotikum tulajdonságokkal), és ez az első választott gyógyszer. Általában sikeres megelőzni vagy helyrehozni a réz túlterhelésének hatásait, kivéve, ha májbetegsége nagyon súlyosvá válik. Az emberek azonban körülbelül 30% -a rezisztens a penicillaminra, ezért helyette trientint is alkalmazhatunk.

Tabletta vagy kapszula formájában szedve ezek a gyógyszerek úgy kötődnek, hogy kötődnek a rézhez, amelyet aztán a testéből vizelettel juttatnak ki.

A penicillaminnal végzett gyógyszeres kezelésnek olyan gyakori mellékhatásai lehetnek, mint hasmenés, étvágytalanság és hányinger. Ha ezek továbbra is fennállnak, figyelmeztetnie kell az egészségügyi személyzetet. A penicillaminnak azonban lehetnek komolyabb mellékhatásai, például:

  • ízületi fájdalom
  • láz
  • bőrkiütés vagy viszketés (pruritus)
  • duzzanat és/vagy fájdalom a mirigyekben
  • elveszíti ízlését
  • szokatlan vérzés (alvadási problémák) vagy véraláfutás.

Ezek a mellékhatások körülbelül minden tíz embernél fordulnak elő. A penicillamint reumás ízületi gyulladás, vesekövek és egyéb állapotok kezelésére is használják. A lehetséges mellékhatásokat ismerni kell az orvosi személyzetnek, aki szorosan figyelni fogja Önt. Szükség esetén a gyógyszer adagja csökkenthető. A trientinnek valószínűleg kevesebb mellékhatása van, de ellenőrizni is kell. A tetratiomolibdát nevű új kelátképző gyógyszert a jövőbeni kezelés céljából kipróbálják.

Három hónapig is eltarthat, mire észreveszi, hogy a kelátterápia javítja az állapotát.

Cink-acetát

Egy másik terápia cink-acetátot (galzint) használ. A cinkről ismert, hogy blokkolja a réz felszívódását azáltal, hogy olyan fehérjét indukál, amely a bélsejtjeiben megköti a rézt. Ezután a réz elvész a székletben (széklet), amikor a bélsejtek a bélbe kerülnek. Mivel a cink nem távolítja el a rézt a testből, hanem blokkolja a réz felszívódását az étrendből, ezért a kelátterápiát először a rézszint csökkentésére használják.

Ezt a gyógyszert szájon át is szedik. Előnye, hogy kevesebb (ha van ilyen) mellékhatása van, mint a kelátterápia, és egyre gyakoribb. A cink hatékonysága azonban lényegesen tovább tart (négy-nyolc hét).

Valószínűleg azt javasolják, hogy alacsony étrendtartalmú étrendet kövessen. Normális esetben egy személy körülbelül 4mg rézet szív fel naponta. Ez azt jelentheti, hogy a bevitelt napi 1 mg-nál kevesebbre kell csökkenteni.

Ki fog vigyázni rám?

A kórházban valószínűleg a májbetegség specialistája, az úgynevezett hepatológus, az emésztési rendellenességek specialistája, az úgynevezett gasztroenterológus, vagy a vérbetegségek szakorvosa, ha hematológus.

Ahol más állapotokat vagy problémákat okozhat a Wilson-kór, további szakemberek vehetnek részt az ellátásában. Ezek valószínűleg neurológusok (agy) vagy nephrológusok (vesék).

További információ

A Wilson-kór megelőzése

Mivel genetikai oka van, nem lehet megakadályozni Wilson-kórt.

Az ATP7B génben eddig felismert lehetséges mutációk nagy száma (megközelítve a 300-at) megakadályozza a Wilson-kór szűrését az általános populációban. Azonban azoknál az embereknél, akiknek rendellenes rézszintje felveti a rendellenesség gyanúját, az orvosok megvizsgálják a mutációt.

A Wilson-kórban szenvedő személy közeli családtagjai számára ajánlott a DNS-profil, különösen a testvérek számára, mivel minden negyedik esélyük van a betegség kialakulására. Esetleg beszéljen genetikai tanácsadóval, hogy többet megtudjon a családja öröklődő rendellenességeiről. A diagnózist követően háziorvos vagy kórházi tanácsadó kérheti tanácsadásra.

A Wilson-kór hordozóinak csak kis rendellenességei lehetnek rézanyagcseréjükben, és nagyon valószínűtlen, hogy megbetegednének. A Wilson-kórban szenvedő emberek többségének nincs családi kórtörténete a betegségről.

Vigyázni magára, amikor Wilson-kórja van

Az alacsony réztartalmú étrend nem azt jelenti, hogy teljesen el kell kerülnie a rézt. Mivel sok étel tartalmaz rézet, bizonyos élelmiszerek bevitelének csökkentése és kiegyensúlyozása (ahelyett, hogy elzárná őket) a legreálisabb módszer a szükséges tápanyagok megszerzésére. Orvosa vagy dietetikusa tanácsot adhat étrendjének kezeléséről ennek elérése érdekében.

A következő élelmiszerekről köztudott, hogy nagyon magas rézkoncentrációt tartalmaznak:

  • gomba
  • diófélék
  • csokoládé
  • szárított gyümölcsök, például mazsola, datolya és aszalt szilva
  • szárított bab, például szója, lima, pinto és még sült bab is
  • szárított borsó és lencse
  • szemek, például teljes kiőrlésű, árpa és köles
  • szójatermékek, például szójatej és tofu
  • belsőségek, például máj, szív és vesék
  • kagylók, például osztriga, kagyló, garnélarák és garnélarák.

Ez a lista korántsem teljes. Az élelmiszerek réztartalma számos tényezőtől függően változhat, például attól a talajtól, ahol az ételt termesztették (réztartalmú vegyületeket lehet használni a mezőgazdaságban vagy a mezőgazdaságban), vagy az élelmiszer feldolgozásának módjától vagy eszközeitől.

Javasoljuk továbbá, hogy próbáljon desztillált vagy ásványtalanított vizet inni, nem pedig egy rézcsöveken átfolyó csapból származó vizet.

Ha penicillaminnal kezelik, további B-vitamin-kiegészítőkre lehet szüksége. Ez azért van, mert a penicillamin növelheti testének piridoxin (B6-vitamin) iránti igényét. Hasznos megkérdezni orvosát, hogy szükség van-e kiegészítőkre, és ezeket fel kell-e írni vagy meg kell vásárolni egy gyógyszertárból.

Alkohol és Wilson-kór

Bárki, akinek májbetegsége van, óvatosan járjon el az alkoholhoz. Célszerű a fogyasztást az ajánlott szint alá csökkenteni, vagy ha lehet, tartózkodjon az ivástól. Az alkoholfogyasztás valószínűleg felgyorsítja és rontja a Wilson-kór hatását. Cirrhosis esetén célszerű teljesen elkerülni az alkoholt.

Kérjük, látogasson el weboldalunk támogatási szakaszába, ahol információkat kaphat a környéken lévő támogatási csoportokról.

Hívja segélyvonalunkat, vagy látogasson el online fórumunkra.

Brit májbizalom
6 Dean Park Félhold
Bournemouth
BH1 1HL