Vándorsólyom

vadvédelmi

ÁLLATOK ELFOGADÁSA

Vándorsólyom

Állapot: Nincs listázva

A vándorsólymok gyors, nagy ragadozó ragadozók. A sólyom erős, éles sárga fazonja lehetővé teszi, hogy más madarakat is elkapjon, még repülés közben is. A vándorsólymokat nehéz felismerni gyors repülésük és álcázó színük miatt. A szárnyak és a farok kékesszürkék, míg a hát és a fej sötétebb barna. Néha az arcán sötétbarna könny alakú nyom lehet. A madár álla és nyaka fehér, és mindkét szemét sárga kör veszi körül. Sötétbarna rudak futnak át fehér mellkasán. Ha a szárnyak nyitva vannak, a szárnyakon át sötétbarna rudak is láthatók. A vándorsólymok magassága kb. 0,4 méter, szárnyfesztávolsága 3,5 méter (egy méter).

A vándorsólymok globális madarak. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A vándorsólymok nagy távolságokat tehetnek meg, néha kontinensek között, hogy átteleljenek a telelőhelyükről a tenyészhelyükre. Az észak-amerikai vándorsólymok vándorolhatnak vagy nem vándorolhatnak. Néhányan egész évben Alaszkában, Középnyugaton, Északkeleten, Délnyugaton és a nyugati partvonal mentén élnek. Más vándorsólymok évente vándorolnak Dél-Amerikából és az Öböl partvidékéről az alaszkai tundrába. A vándor sólymok globális elterjedtségükkel számos élőhelyen találhatók, beleértve a hegyeket, erdőket, városokat, völgyeket, sivatagokat és tengerpartokat.

A vándorsólymok főleg más madarakat fogyasztanak. Különféle fajokat fogyasztanak - mintegy 450 észak-amerikai fajt dokumentáltak zsákmányként, és világszerte akár 2000 is lehet. Akkora madarakat, mint a homokdaruk, és olyan kicsi, mint a kolibri, a sólymok fogyasztottak. Tipikus zsákmánycikkeik közé tartoznak a partimadarak, kacsák, ökölvívók, sirályok, galambok és énekesmadarak. A vándorsólymok denevéreket is fogyasztanak, és időnként más ragadozóktól is ellopják a zsákmányt - beleértve a halakat és a rágcsálókat is.

A sólymok legfeljebb 1300 méter magas és néha magasabb sziklákon fészkelnek. Még a Grand Canyon pereme mentén is dokumentálták őket. A hímek általában több lehetséges fészket választanak, és a nőstény kiválasztja a végső fészkelési helyet. A nőstényeknek két-öt petéje van, amelyek 29–32 napig inkubálódnak. A vándorsólyom akár 15 évig is élhet, és néha tovább is.

A 20. század nagy részében a vándorsólymokat az Egyesült Államokban és Kanadában fenyegette a kihalás (helyi kihalás) veszélye. A sólymok elhaltak, a tenyészpárok sikertelenek voltak. Eltűnésük oka a peszticidek, elsősorban a DDT volt. A század közepén a DDT-t permetezték a termőföldekre, és a vegyi anyag bejutott az élelmiszerláncba. A vándorsólymok kiemelkedő ragadozók, és így nagy mennyiségű DDT-t szívnak fel zsákmányukból, például halak és más madarak.

A DDT megmérgezi a felnőtt sólymokat, és petesejtjeik elvékonyodását is okozza, megakadályozva az utódok fejlődését. Nem csak a felnőttek halnak meg, de utódaik sem fejlődhetnek ki a petesejtben. A DDT 1970-es évekbeli betiltása óta a vándorsólymok folyamatosan növekedtek arra a szintre, hogy szövetségileg már nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok listáján.

A vándorsólyom a világ leggyorsabban merülő madara. A rekordot állító sólyom egykor óránként 186 mérföld (300 kilométer) sebességgel merült.