Cochrane

Felülvizsgálati kérdés

cisztás

Javítja-e az ursodeoxicholsav a máj működését, csökkenti-e a krónikus májbetegség kialakulásának kockázatát és javítja-e általában a cisztás fibrózisban szenvedők kimenetelét?

Az epe (megvastagodott) konzisztenciájával és áramlásának problémái májbetegséget okoznak a cisztás fibrózisban szenvedő fiatalok legfeljebb 20% -ánál. Az epeutak elzáródhatnak és cirrhózist okozhatnak a máj egy vagy több részében. Az urzodeoxikolsav egy természetben előforduló epesav, amelyet tabletta vagy folyadék formájában szednek a májbetegségek megelőzésére a cisztás fibrózisban szenvedőknél. Úgy tűnik, hogy a legjobb válasz az, ha a napi 20 mg/kg-os dózist két-három külön dózisban adják be, és kezdetben több hónapig, de esetleg a végtelenségig adják. Eredetileg epekövek kezelésére használták, de az elmúlt években a cisztás fibrózissal összefüggő májbetegségek kezelésére és előrehaladásának megakadályozására használták. Ez a felülvizsgálat frissített változata.

Keresés dátuma

Legutóbb 2017. április 9-én kerestük a bizonyítékokat.

A tanulmány jellemzői

Legalább három hónapig tartó ursodeoxycholsav-kísérleteket kerestünk, és négy vizsgálatot be tudtunk vonni, de az elemzéshez ezekből csak három adat állt rendelkezésre. Ebben a felülvizsgálatban 118, négy és 32 év közötti résztvevő vett részt. A három vizsgálatban megadott gyógyszer dózisa adatokkal 10 és 20 mg/kg/nap között változott. E vizsgálatok közül kettőben hasonlították össze az ursodeoxycholic savat olyan tablettákkal, amelyekben nem volt gyógyszer (placebo), a harmadikban az ursodeoxycholic savat a „szokásos” kezeléssel hasonlították össze. Két kísérlet összetett kialakítása azt jelentette, hogy az adatokat nem lehetett elemezni az összes résztvevő esetében. A vizsgálatok legfeljebb 12 hónapig tartottak, de már nem; azonban egy vizsgálat kilenc év után néhány nyomonkövetési adatot jelentett.

A legfontosabb eredmények

A felülvizsgálatunkban felsorolt ​​eredmények közül nem sokat értékeltek; csak a súlygyarapodás, a bőrréteg vastagsága és az epeürítés. E kezelések egyikében sem voltak valódi különbségek. Fontosnak tartott hosszú távú eredményekről, például halálról vagy a májtranszplantáció szükségességéről csak egy vizsgálat nyomon követésében számoltak be, és az információk nem tudták megmondani, hogy a meghalt vagy májátültetésre szoruló emberek kaptak-e ursodeoxycholic sav vagy placebo.

A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy ennek a kezelésnek a mellékhatásai ritkák, de nincs elegendő információ annak hosszú távú alkalmazásáról, hogy igazolják a cisztás fibrózisban szenvedőknek történő rutinszerű adást. Mivel nincs más kezelés a májbetegségek megelőzésére, további kutatásokra van szükség az ursodeoxycholsavval kapcsolatban.

A bizonyítékok minősége

A vizsgálatok jól szervezettnek és jól lebonyolítottnak tűntek, de nem volt mindig elegendő információ ahhoz, hogy megfelelően megítéljék őket. Bár összességében nem gondoljuk, hogy a vizsgálatok lebonyolításához kapcsolódó tényezők nagyban befolyásolnák az eredményeket, volt néhány aggályunk azzal kapcsolatban, hogy egy vizsgálat során az ursodeoxycholsavat szedő csoport a vizsgálat kezdetén általában nem volt olyan egészséges placebót szedő csoportként. Emellett egy másik vizsgálatban voltak olyan emberek, akik visszaléptek, és nem vettek részt a végső elemzésben, de ezt nem indokolták meg. Összességében alacsonynak vagy nagyon alacsonynak találtuk a bizonyított bizonyítékok minőségét.

Kevés olyan vizsgálat van, amely felmérné az ursodeoxycholsav hatékonyságát. A feltárt bizonyítékok minõsége alacsony és nagyon alacsony között volt. Jelenleg nincs elegendő bizonyíték a cisztás fibrózisban történő rutinszerű alkalmazásának igazolására.

Az epe rendellenes szekréciója az epének megvastagodásához és dugók kialakulásához vezet az epevezetékekben; az ebből következő obstrukció és rendellenes epeáramlás végül cisztás fibrózissal kapcsolatos májbetegség kialakulását eredményezi. Ez az állapot serdülőkorban éri el a csúcsot, a cisztás fibrózisban szenvedő serdülők akár 20% -ával krónikus májbetegség alakul ki. A máj korai változásai végső stádiumú májbetegséget eredményezhetnek transzplantációra szoruló embereknél. A jelenleg alkalmazott egyik terápiás lehetőség az ursodeoxycholsav. Ez egy korábbi felülvizsgálat frissítése.

Annak elemzése, hogy az ursodeoxicholsav javítja a májfunkció indexeit, csökkenti a krónikus májbetegség kialakulásának kockázatát és javítja általában a cisztás fibrózis kimenetelét.

Megkerestük a Cochrane CF és a genetikai rendellenességek csoportjának vizsgálati nyilvántartását, amely átfogó elektronikus adatbázis-keresésekből, a releváns folyóiratok kézi kereséséből és a konferenciaanyag absztrakt könyveiből azonosított hivatkozásokat tartalmazott. Megkerestük a kábítószer-gyártókat és kerestük az online tárgyalási nyilvántartásokat.

A csoport kísérleti nyilvántartásában a legutóbbi keresés dátuma: 2017. április 09.

Véletlenszerű, kontrollált vizsgálatok az ursodeoxycholsav legalább három hónapos alkalmazására a placebóval összehasonlítva, vagy nincs további kezelés cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél.

Két szerző függetlenül értékelte a próba alkalmasságát és minőségét. A szerzők a GRADE-t használták a bizonyítékok minőségének értékeléséhez.

Tizenkét próbát azonosítottak, amelyek közül négy 137 résztvevő bevonásával történt; adatok csak a három vizsgálatból (118 résztvevő) voltak elérhetőek, mivel egy keresztezett vizsgálat nem közölt megfelelő adatokat. Az ursodeoxikolsav dózisa 10 és 20 mg/kg/nap között volt, legfeljebb 12 hónapig. A két kísérletben alkalmazott komplex tervezés azt jelentette, hogy az adatokat csak a résztvevők részhalmazaira lehet elemezni. Két vizsgálat 30 résztvevője alapján nem volt szignifikáns különbség a súlyváltozásban, az átlagos különbség -0,90 kg (95% konfidenciaintervallum –1,94–0,14). Az epeürülés javulásáról csak egy vizsgálatban számoltak be, és a kezelés után nem mutattak ki szignifikáns változást. Nem álltak rendelkezésre adatok az olyan hosszú távú eredmények elemzéséhez, mint a halál vagy a májtranszplantáció szükségessége.