Testmozgás és diéta

A testmozgás és az étrendi beavatkozások előnyösek lehetnek az ADHD-ban szenvedők számára

Gyakorlat

A jelenlegi ajánlások, köztük az Országos Egészségügyi és Gondozási Kiválósági Intézet (NICE) irányelvei, a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben (ADHD) szenvedő gyermekek, serdülők és felnőttek rendszeres testmozgásának fontosságát szorgalmazzák. 1

A testmozgás előnyös lehet az ADHD-ban szenvedő egyének számára, bár a támogató vizsgálatok többsége korlátozott méretű. 2-6

Nyolc randomizált, kontrollált vizsgálat meta-analízise, amelyben értékelték a testmozgás hatásait ADHD-s gyermekekben és serdülőkben (6–18 évesek) (n = 249), azt mutatták, hogy a rövid távú aerob testmozgás hatékonyan csökkentette a figyelem, a hiperaktivitás, impulzivitás, szorongás, végrehajtó funkció és szociális rendellenességek. 2 A szerzők azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az eredményeket körültekintően kell vizsgálni, tekintettel a vizsgálatok kis számára és az eredmények heterogenitására. 2

Egyéb tanulmányok, amelyek a testmozgás ADHD tüneteire gyakorolt hatásait vizsgálták, a következők:

Az ADHD-s felnőttek (n = 30; átlagéletkor 27,3 év) kísérleti tanulmányában azoknak, akik gyakori aerob fizikai tevékenységet folytattak, csökkent a viselkedési impulzivitásuk és kevésbé aggasztó gondolataik, mint azoknál, akik ritkán végeztek fizikai aktivitást. 4

A jelenlegi ajánlások, köztük a NICE irányelvek, a kiegyensúlyozott étrend és a helyes táplálkozás fontosságát támogatják az ADHD-s gyermekek, serdülők és felnőttek számára. 1

Számos kicsi tanulmány értékelte az étrendi beavatkozások hatásait az ADHD tüneteinek kezelésére - például korlátozó vagy eliminációs étrend, vagy étrend-kiegészítés vasal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és omega-3/6 zsírsavakkal. 9-18

Az ADHD-s gyermekek kettős-vak, placebo-kontrollos diétás vizsgálatának hat metaanalízisének szisztematikus áttekintése azt mutatta:

A mesterséges étkezési szín kiküszöbölése kicsi hatást gyakorolt az ADHD tüneteire a szülők, a tanárok és a megfigyelők által mérve (standardizált átlagkülönbség [SMD] 0,08–0,44). 17.
A kevés ételekből álló étrend (eliminációs étrend, amely az étrendet csak néhány, alacsony allergiás potenciállal rendelkező ételre korlátozza) mérsékelt vagy nagy hatással volt az ADHD tüneteire, a szülők és az „egyéb” értékelők (SMD 0,51 és 0,80) mérésével. 17.
A többszörösen telítetlen zsírsav-kiegészítés kicsi hatást gyakorolt az ADHD tüneteire a szülők és/vagy a tanárok által mérve (SMD 0,05–0,17). 17.

Zsírsav pótlás

Egy nagy megfigyelési vizsgálatban 5-12 éves ADHD-s gyermekekkel (n = 810), omega-3 és omega-6 zsírsavak, kiegészítő magnéziummal és cinkkel kombinálva jótékony hatást mutatott a figyelmi, viselkedési és érzelmi problémákra. 18.

Sonuga-Barke és munkatársai tizenegy, valószínűleg vakon végzett vizsgálatának metaanalízise az ADHD tüneteinek kicsi, de szignifikáns (p = 0,04) csökkenéséről számolt be a szabad zsírsav-kiegészítéssel összefüggésben (Ábra). 14 A tizenegy vizsgálatból ötben az omega-3 kiegészítők hatásait értékelték, két vizsgálatban az omega-6 kiegészítőket, négy vizsgálatban pedig az omega-3 és az omega-6 kiegészítéseket értékelték. A szabad zsírsav-kiegészítési hatások továbbra is szignifikánsak maradtak, amikor csak a kilenc vizsgálatot vették figyelembe, ahol nem/alacsony volt a gyógyszeres kezelés (SMD 0,17; 95% konfidencia intervallum [CI] 0,01–0,34). 14

Ábra: Kiegészítés szabad zsírsavakkal. Sokszorosította Sonuga-Barke EJ et al. Am J Pszichiátria 2013; 170: 257-289. 14

Mesterséges élelmiszer-színezékek

Ugyanebben a metaanalízisben a mesterséges étkezési színezékek étrendi kizárása statisztikailag szignifikáns hatást gyakorolt az ADHD tüneteire (p = 0,004), bár e tanulmányok résztvevői gyakran hajlamosak voltak az étel érzékenységére (Ábra). 14

Ábra: Mesterséges ételszín kizárások. Sokszorosította Sonuga-Barke EJ et al. Am J Pszichiátria 2013; 170: 257-289. 14

További óvatos támogatás a mesterséges étkezési színezékek ADHD-s betegek étrendjéből való kiküszöbölése szempontjából egy 2012-ben közzétett metaanalízisből származik. 37 Ez a tanulmány becslése szerint a korlátozó étrend az ADHD-s gyermekek mintegy 30% -ában javíthatja az ADHD tüneteit ( hat placebo-kontrollos vizsgálat adatai; n = 195). 37

20 vizsgálat során (n = 794) elemezték a ételszínezék az ADHD tüneteinél a szülői jelentés 0,18 hatásnagyságot mutatott (95% CI 0,08–0,29; p = 0,0007), bár a lehetséges publikációs torzításra korrigálva a hatás nagysága 0,12-re csökkent (95% CI 0,01–0,23; p 37

A tanári/megfigyelői beszámolók (10 tanulmány; n = 323) az ételfesték hatásairól nem voltak szignifikánsak (hatásméret 0,07; 95% CI -0,03–0,18; p = 0,14). 37
Hat színvonalas vizsgálat (n = 76) elemzése, amelyek kifejezetten a színadalékokat vizsgálták, szignifikáns tanári/megfigyelői jelentést mutattak ki az ADHD tüneteire (hatásméret 0,22; 95% CI 0,10–0,41; p = 0,030). 37

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a mesterséges ételfestékeknek az ADHD tüneteire gyakorolt hatása figyelemre méltó és további vizsgálatot indokolt, mégis hajlamosak voltak a publikációk elfogultságára, vagy kicsi, nem általánosítható mintákból származtak. 37

Mikroelemek

Egy randomizált, kontrollált vizsgálatban, amelyben a mikrotápanyag-kezelés hatékonyságát vizsgálták (amely a K-vitamint és az összes ásványi anyagot kivéve minden vitamint tartalmazott, kivéve a K-vitamint, és 16 ásványi anyagot) 8 héten át ADHD-ben szenvedő felnőtteknél (≥16 év), 42 beteg kapta a kiegészítést és 38 beteg placebo. 13.

Jelentős csoportok közötti különbségek az ön- és megfigyelő által minősített Conners felnőttkori felnőttkori felnőttkori ADHD-skáláján (CAARS) a mentális rendellenességek teljes diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM) az ADHD-tünetek elősegítették a mikroelem-kiegészítéssel történő kezelést (p = 0,009 és p = 0,026, illetőleg); ezt a klinikusok által minősített CAARS DSM ADHD minősítéseknél nem figyelték meg. 13.
A klinikusok által besorolt klinikai globális benyomás-javítási skála (CGI-I) –ADHD és CGI-I – össz-benyomás javulást mutatott a kiegészítést kapó betegeknél, szemben a placebóval (p = 0,020, illetve p = 0,012). 13.
A Montgomery – Åsberg Depresszió Értékelési Skála pontszámban nem voltak csoportok közötti különbségek. 13.

Hivatkozások