Tatárok

KIEJTÉS: TAH-kátrányok

ALTERNÁT NEVEK: Tatárok

ELHELYEZKEDÉS: Orosz Föderáció

NÉPESSÉG: 6,6 millió

NYELV: tatár

VALLÁSOK: Iszlám (szunnita muszlimok, többség); Ortodox kereszténység; Szufizmus; Öreg hívek; Protestantizmus; judaizmus

1. BEMUTATKOZÁS

Az Orosz Föderáció területén sok török nyelvű etnikai csoport él. Ezek a különféle csoportok a Kaukázustól és az Urál hegységtől Szibéria keleti részéig szétszórtan fekszenek, és magukban foglalják a tatárokat, a csuvasokat, a baskírokat, a szahákat, a tuvánokat, a karacsaiokat, a kazakasokat, az altayákat és másokat. Ez a cikk az Orosz Föderáció legnagyobb török csoportjára, a tatárokra összpontosít.

Történelmileg a tatárok nyugatabbra éltek, mint bármely más türk nemzetiség. Ahogy az 1430-as és 1440-es években a mongolok ellenőrzése a Volga folyó térségében gyengült, több utódállam alakult ki. A tizenötödik és a tizenhatodik század elején a kazany kánság lett ezek közül az államok közül a legjelentősebb, népe pedig tatár néven vált ismertté. IV. Iván cár uralkodása alatt 1552-ben a császári orosz erők hódították meg a kazany tatárokat, akik az Orosz Birodalom első muszlim alattvalói lettek.

Amikor az Orosz Birodalom 1917-ben összeomlott, a tatárok kihasználták a káoszt, és azonnal megalapították saját hazájukat, az Idil-Ural államot. A szovjet kormány azonban nem tolerálta a függetlenségi mozgalmat, és helyette ugyanazon a földön hozta létre a Baskír Autonóm Köztársaságot (Baskortosztán) és a Tatár Autonóm Szovjetunió Szocialista Köztársaságot (Tatarsztán). Amikor a szovjet kormány átvette ezeket a régiókat, átrajzolta a határokat, és a szomszédos orosz tartományoknak adta a legjobb földeket. A határok megváltoztatásával a tatár lakosság mintegy 75 százaléka Tatárország határain kívül találta magát.

Az 1920-as években a legtöbb tatár vezetőt és értelmiségit, aki önállóságra vágyott, kivégzéssel vagy száműzetéssel szüntették meg. Ez a tatárok elleni politika az 1950-es évek elejéig bizonyos mértékig folytatódott. A tatár kultúrát az 1970-es évekig az oroszosítás politikája is érintette, ahol az orosz nyelv és kultúra törvényesen rákényszerült a tatárokra és más etnikai csoportokra. A szovjet korszakban az ipari területeken élő oroszok gazdasági nehézségei és munkakedvezménye sok tatárt elhagyta hazáját.

1990 augusztusában a tatár parlament kinyilvánította Tatarstan független hatóságát, és 1991 áprilisában kijelentette, hogy a tatár törvények dominálnak az orosz törvényekkel szemben, amikor a kettő konfliktusban van.

2 • HELYSZÍN

A tatárok etnikai és földrajzi szempontból is nagyon változatos csoport. A tatárok a volt Szovjetunió második legnagyobb nem szláv csoportját (az üzbégek után) alkották. Több mint 6,6 millió tatár él, akiknek mintegy 26 százaléka Tatárföldön él, amely etnikai haza az Orosz Föderáció területén található. A mintegy 4 millió lakosú Tatarsztán körülbelül akkora, mint Írország vagy Portugália. A muszlim és az ortodox keresztény kultúra közötti legészakibb határnak tekintik. Tatarsztán fővárosa Kazan, több mint 1 millió lakosú város és a Volga folyó legnagyobb kikötője.

Az oroszok és ukránok után a tatárok a legnépesebb népcsoport az Orosz Föderációban. Az összes tatár körülbelül 15 százaléka Baškortosztánban él, az Orosz Föderáció másik etnikai szülőföldjén, amely Tatarsztántól keletre fekszik. Kisebb tatár populációk vannak Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, valamint a Tatarsztántól északra és nyugatra fekvő régiókban is. A kis tatár közösségek szintén szétszóródnak Oroszországban. A tatárok egyedülálló csoportja a Krym (más néven krími tatár), amelynek lakossága körülbelül 550 000 fő. A Krym a mai Ukrajna Krím-félszigetéről származik. A tatárok a volt Szovjetunió egyik legjobban urbanizált vagy városlakó népcsoportja voltak, különösen azok, akik Tatárföldön kívül éltek.

3 • NYELV

922-ben a tatár elődök, a bolgárok áttértek az iszlámra, és a régi török írást arab ábécé váltotta fel. Egy híres öreg tatár mondás az Kilächägem nurlï bulsïn öchen, utkännärdän härchak ut alam, ami azt jelenti: "A jövőm fényessé tétele érdekében a múlt tűzéhez nyúlok". Egy másik közismert tatár közmondás az Tuzga yazmagannï soiläme, ami nagyjából azt jelenti: "Ha nincs ráírva a só, akkor helytelen megemlíteni is." A közmondás a fa- és sótáblák nyilvántartásának ősi módszerére utal, és dicséri az írásos nyilvántartások vezetésének gyakorlatiasságát.

4 • FOLKLORE

A kazán városról szóló tatár legenda egy gazdag emberről mesél, aki méhész volt, és gyakran elvitte a lányát, hogy meglátogassa kaptárát a Jilan-Tau ("kígyóhegy") közelében lévő erdőben. Amikor a lánya megházasodott, Kazan egy régebbi részén lakott, ahol hosszú séta volt a víz megszerzéséig. Panaszt tett a város rossz tervezésével kapcsolatban a kán (uralkodó) felé, és azt javasolta, hogy Jilan-Tau jobb hely legyen a város számára, mert közel volt a folyóhoz. A kán megparancsolta két nemesnek, hogy vigyenek egy lerobbant harcost a helyszínre, majd nyissák meg lepecsételt parancsait. A parancsok szerint sorsot kellett vetniük (szívószálakat húzni), és a vesztest élve temették el a földbe azon a helyen, ahol az új várost fel akarták építeni. Amikor azonban a kán fia elveszett, kutyát temettek a helyére. Amikor a kán meghallotta a hírt, örült a fiának, de azt mondta, hogy ez annak a jele, hogy az új várost egy napon a "szentségtelen kutyák" megelőzik - ez egy kifejezés más vallásúakra utal.

5 • VALLÁS

A legtöbb tatár szunnita muzulmán, kivéve a Krashan-tatárokat, akik keresztények. Tatárországban az iszlám és az orosz ortodox kereszténység mellett van néhány más vallási közösség is, például óhitűek, protestánsok, hetednapi adventisták, evangélikusok és zsidók. Az iszlám fontos szerepet játszott a tatár kultúra megerősítésében, mert a császári orosz kormány ismételten megpróbálta korlátozni az iszlám terjedését a tatároktól más népekig. Ez a megközelítés azonban általában közelebb sodorta a tatár muzulmánokat hitükhöz, és a muszlim tatárok körében általában a rituálék és szertartások áhítatos betartása zajlik.

6 • FŐSZABAD ÜNNEPEK

A tatárok jellemzően a szovjetera ünnepeket és a muszlim ünnepeket is megtartják, amelyek nagyrészt megegyeznek a muszlim világ másutt. A szovjet ünnepségek között szerepel az újév napja (január 1.), a nemzetközi nőnap (március 8.), a munka ünnepe (május 1.) és a győzelem napja (május 9. - a második világháború végére emlékezik). Mivel a tatárok széles körben vannak elszórva Oroszországban és Közép-Ázsiában, a különböző közösségeknek regionális ünnepeik is vannak.

Az iszlám ünnepek közé tartozik Milad al-Nabi (Mohamed próféta születése), Eid al-Adha (ünnepelve Ábrahám történetét, amely áldozatul kínálta fiát), és A böjt megtörésének ünnepe (a Ramadán hónapos böjtjének végét ünnepeljük). Ezen ünnepek időpontjai a holdnaptár változó jellege miatt változnak. A Kryashan tatárok olyan keresztény ünnepeket ünnepelnek, mint a húsvét és a karácsony.

7 • AZ ÚTMUTATÁS RITEI

A körülmetélés és a születéssel kapcsolatos egyéb rituálék, valamint a halálhoz és a házassághoz, sőt a muzulmán étrend bizonyos korlátozásaihoz kapcsolódóan manapság sok tatár gyakorolja.

8 • KAPCSOLATOK

Évszázadok óta feszültség feszült az etnikai oroszok és tatárok között. Ennek eredményeként a tatárok diszkriminációban szenvedtek, ami kihatott arra, hogy miként léptek kapcsolatba az orosz társadalommal. A mai tatárok általában kis közösségekben élnek, és gyakran támaszkodnak a tatár közösségen belüli baráti és üzleti kapcsolatok hálózatára.

9 • ÉLETFELTÉTELEK

Az életkörülmények hasonlóak a szomszédos lakosságéhoz (oroszok, baskírok és ukránok). A tatár házakat gyakran alacsony kerítések veszik körül, hogy megtartsák állataikat.

10 • CSALÁDI ÉLET

A tatárok gyakran ösztönzik az endogámiát (más tatárokkal kötött házasságot) abból a meggyőződésből, hogy ez segít megakadályozni a tatár identitás elvesztését. A család nagysága általában nagyobb, mint a szomszédos populációké, és gyakran három vagy több generációból álló kiterjesztett család.

11 • RUHÁZAT

A tatárok, mint az egyik leginkább urbanizált kisebbség, nyugati stílusú ruhákat viselnek, és időnként, főleg vidéken, olyan hagyományos ruházat töredékeit tartalmazzák, mint a nők fejkendője és a férfiak koponyatartói.

Recept

Peremech (húsos pite)

Tészta hozzávalók

2 tojás
½ csésze tejföl
6 evőkanál világos krém vagy fél és fél
egy csipet só
2½ csésze liszt
Összetevők kitöltése
1 font darált marhahús
1 hagyma, apróra vágva
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál sós növényi olaj sütéshez

Útmutatások

Verje fel a tojásokat. Hozzáadunk tejfölt, világos tejszínt, cukrot, sót és lisztet. Gyúrjuk simára és hajlékonyra.
Csavarja be a tésztát viaszpapírba, és éjszakán át hűtse, mielőtt pitét készítene belőle.

Kombinálja a sót, a fokhagymát, az apróra vágott hagymát és az őrölt húst.
A tészta körülbelül egynegyedét egyszerre vegye ki a hűtőszekrényből, a többi tésztát hűtve tartsa.
Tekerje a tészta minden negyedét 12 hüvelykes zsinórra.
Szeleteljen minden zsinórt hat darabra, ezeket a kisebb darabokat a tenyér között sodorva golyókat formáljon. Kissé simítsa el a golyókat.
Liszttel poros felületen tekerje körbe körülbelül 3–4 hüvelyk átmérőjű kört.
Mindegyik tésztakörre kenjen 1 evőkanál húskeveréket, és hagyjon 1 hüvelykes szegélyt a széle körül. Gyűjtse össze a tésztát felfelé, kerek, lapos tésztát képezve. Hagyjon kb. 1 hüvelykes lyukat a tetején.
A kész tortákat takarja le egy ruhával, hogy megakadályozza a tészta kiszáradását.
Melegítsen körülbelül fél hüvelyk növényi olajat egy nagy serpenyőben. Főzzük a pitéket lyukkal lefelé az olajban. Főzzön egyenként néhányat anélkül, hogy a serpenyőben szorítaná őket, körülbelül 15 percig, vagy amíg aranybarna nem lesz. 24 pitét készít.

12 • ÉLELMISZER

A bárány és a rizs kiemelkedő szerepet játszik a hagyományos tatár étrendben, mint sok más közép-ázsiai népé. A tatárokat különösen sokféle péksüteményükről ismerik, különös tekintettel a húsos pitékre, amelyek a marhahúson, bárányon és hagymán kívül olyan összetevőket is tartalmazhatnak, mint kemény tojás, rizs és mazsola. Egy másik hagyományos étel az chebureki, vagy rántott báránygombóc. Az alap tatár húspite receptje peremech szerepel ebben a cikkben.

13 • OKTATÁS

A szovjet korszakban a szükséges orosz nyelvvizsga arra szolgált, hogy sok tatár fiatalt kizárjon a felsőoktatási intézményekből.

14 • KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Úgy gondolják, hogy a tatár próza a XII. Századra nyúlik vissza, de a tudósok nem értenek egyet eredetével kapcsolatban. A szovjet korszak elején és közvetlenül a második világháború után (1939–45) a tatár irodalom nagyrészt a kommunista ideológia dicséretére szorítkozott. Az 1960-as évek óta azonban a tatár irodalom gyakran hangsúlyozza a művész szerepét a tatár nép eszméinek hangoztatásában.

15 • FOGLALKOZTATÁS

A tatárok hagyományos foglalkozása a mezőgazdaság, a vadászat, a halászat, a kézművesség és a kereskedelem. A szovjet uralom alatt sok munkahely állami fenntartású mezőgazdasági és ipari kollektívákban volt. A tatárok a második világháború óta egyre több fehérgalléros és szakmai munkát végeztek.

16 • SPORT

A tatárok számos hagyományos és nyugati stílusú sportot űznek. A foci a szovjet években vált népszerűvé, és talán a legszélesebb körben a fiatal férfiak körében. A lóverseny szintén nagyon népszerű, mivel a ló régóta fontos része a hagyományos tatár kultúrának.

17 • SZABADIDŐ

A tatárok ugyanolyan szabadidős tevékenységeket élveznek, mint az egykori Szovjetunió szomszédos lakossága, például televíziót néznek, barátokkal és szomszédokkal látogatnak el. A vidéki térségekben a hagyományos szórakoztató programok közül kiemelkedik az egyhetes tavaszi ekefesztivál (Sabantui), amely egy napos énekes, táncos és sporteseményekkel zárul.

18 • MŰVÉSZETEK és Hobbi

A modern tatárok ősei jártasak voltak az arany, ezüst, bronz és réz ékszerek készítésében. Ismertek vésett dísztárgyakkal készített kerámiák készítéséről, valamint fémből készült díszek és állat alakú bronz zárak készítéséről.

19 • TÁRSADALMI PROBLÉMÁK

A tatárok általában a császári orosz kormány alatt, valamint a szovjet korszakban is diszkriminációt szenvedtek. A nagy tatár deportálások széttagolták a kultúrát, és az akkori élet- és vagyonveszteség még mindig hatással van a modern tatár társadalomra.

A krími tatárokkal kapcsolatos problémák sokkal bonyolultabbak a Krím-félszigeten a szülőföldjükről történő kényszerű kitoloncolás miatt. Most, hogy a krími tatárok csaknem fele visszatért Közép-Ázsiából, foglalkoztatással, lakhatással és iskolázással kapcsolatos problémákkal küzdenek.

20 • BIBLIOGRAPHY

Fisher, Alan W. A krími tatárok. Stanford, Kalifornia: Hoover Institution Press, 1978.

Rorlich, Azade-Ayse. A volgai tatárok: profil a nemzeti ellenálló képességben . Stanford, Kalifornia: Hoover Institution Press, 1986.

Shnirelman, V.A. Ki kapja meg a múltat?: Verseny az ősökért az oroszországi nem orosz értelmiségiek körében . Washington, DC: Woodrow Wilson Center Press; Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1996.

Smith, G., szerk. Nemzetiségi kérdés a posztszovjet államokban . New York: Longman, 1996.