Táplálkozás - A diéta kulcsfontosságú a nyomásgyulladásban

A létfontosságú tápanyagok hiánya késleltetheti a sebgyógyulást. A kutatás alátámasztja a fehérje, a C-vitamin és a cink fontosságát a sebgyógyulásban. A krónikus sebgyógyulás multidiszciplináris és holisztikus megközelítést igényel. A veszélyeztetett betegek korai azonosítása létfontosságú a nyomásfájdalom kialakulásának megelőzésében és súlyosbodásában.

A sebgyógyulás összetett fizikai-kémiai kölcsönhatásokat foglal magában, amelyek minden szakaszában különféle mikro- és makrotápanyagokat igényelnek. A nyomásos fekélyek előfordulása a kórházi betegek körében 3% -11% és 18% között fekvő kórházi betegek között.

Az alultápláltság és a nyomásfájdalom kialakulásának kapcsolata jól dokumentált. Az alultápláltság klinikai megnyilvánulása a fogyás és az immunfunkciók károsodása. Alulsúlyos és elhízott egyének egyaránt alultáplálkozhatnak.

A nyomásfekély kialakulásával összefüggő táplálkozási tényezőkről számoltak be a súlycsökkenés, az alacsony testtömeg-index, az alultápláltság és a zsigeri fehérje rossz állapota hosszú távú ellátásban részesülő betegeknél.

Az egészségügyi szakemberek elsődleges célkitűzése az alultápláltság kockázati tényezőinek felismerése kell, hogy legyen, és igyekezzen maximalizálni táplálkozási állapotukat.

Mikro- és makrotápanyagok
Elengedhetetlen, hogy megfelelő energiát biztosítsunk a betegek táplálkozási szükségleteinek kielégítésére, valamint a zsír- és fehérjetartalékok kimerülésének és/vagy felhasználásának megakadályozására.

A szepszishez és a rosszul kontrollált vércukorszintekhez társuló hiperglikémia ismeretes módon növeli a fertőzések előfordulását, ezáltal akadályozva a sebgyógyulási arányt. Ezért a nyomásfekély kezeléséhez elengedhetetlen a glükózszint ellenőrzése és a hiperglikémia diétás és/vagy orvosi beavatkozással történő kezelése.

Fehérje
A fehérje kimerülése hátrányosan befolyásolja a gyógyulást. Az elegendő étkezési fehérje optimalizálja a sebgyógyulás sebességét. Egy seb napi 90 g-100 g fehérjét veszíthet, az exudátum révén, így ezeknél a betegeknél a fehérjeszükséglet kétszerese lehet a normál fehérjeszükségletnek. Specifikus amINO-savak, köztük az arginin, közismerten szerepet játszanak a sebgyógyulásban.

A hipoalbumininaemia a jelentések szerint szignifikánsan összefügg a nyomást okozó sebek előfordulásával, és előrejelezheti a gyenge sebgyógyulást. A tanulmányok arról számolnak be, hogy a IV. Stádiumú fekélyben szenvedő betegek a legalacsonyabb táplálékkal rendelkeznek, és a legalacsonyabb a szérum albumin szintjük. Fontos azonban megjegyezni, hogy az albuminszint nem a táplálkozási állapot specifikus markere, mivel a szérumalbumin számos betegségben és sérülésben csökkenthető, függetlenül a betegek tápláltsági állapotától.

Cink
A cink központi szerepet játszik a fehérjeszintézis enzim által katalizált reakcióiban. A cinkhiány gátolja a sebgyógyulást azáltal, hogy csökkenti az epithelialisation és a sejtproliferáció sebességét, ezzel rontva a seb erejét. A cinkkel történő kiegészítés megfordítja ezeket a hibákat és fokozza a sebek helyreállítását azoknál az egyéneknél, akiknek már biokémiailag cinkhiányuk van. A gyenge sebgyógyulással és normális cinkszinttel rendelkező betegeknél a cinkpótlás nem mutat javulást. Ezért a biokémiai szintek ellenőrzése az előtti pótlás ideális.

Az ajánlott napi adag 7 mg-9,5 mg/nap között mozog. Míg napi 200mg-220mg/cink-szulfáttal (50mg elemi cink) történő általános kiegészítés ajánlott. A cink megtalálható a tenger gyümölcseiben, a húsokban, a májban, a tejben, a tojásban, a búzacsírában és a teljes kiőrlésű kenyérben.

Vas
Az alacsony hemoglobin (Hb) szint a nyomásfekély kialakulásához és a szövetek csökkent oxigéntartalma miatt késleltetett sebgyógyuláshoz kapcsolódik. Az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (1980) jelentése szerint arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a hemoglobin értéke kevesebb, mint 12 g/dl, kétszer akkora eséllyel alakul ki nyomásfekély, mint azoknál, akiknél a hemoglobin értéke meghaladja a 12 g/dl értéket, ami az anaemia korrekcióját és a Hb monitorozását sürgeti. szintek a sebgyógyulás optimalizálása érdekében.

Idős
Cukorbetegek
Alultáplált
Betegek:
Égés
Rossz vérkeringés
Az immunszuppresszióról
Rádió/kemoterápia
Testi fogyatékosság
Ágyhoz kötött, mozdulatlan

Egy egészséges felnőtt férfihoz napi 10 mg, míg egy egészséges nőhöz napi 14 mg szükséges. Jó vasforrások a vörös sovány hús, a máj, a baromfi, a bab, a lencse, a szardínia, a zöld leveles zöldségek és a dúsított gabonafélék. A magas C-vitamin tartalmú élelmiszerekről ismert, hogy fokozzák a nem hem vas felszívódását, míg a korban található nagy mennyiségű tannin (pl. Tea) és fitátok csökkentik a nem hem vas felszívódását.

A C-vitamin (aszkorbinsav) nélkülözhetetlen ko-faktor a prolil- és lizil-hidroxiláz enzimek számára, amelyek a prolin és a lizin kollagénben történő hidroxilálásához működnek. A súlyos betegségben vagy sérülésben szenvedő betegek gyorsan kimeríthetik a C-vitamint, mivel a vízben oldódó vitamin nem tárolható nagy mennyiségben a szervezetben. A tanulmányok arról számolnak be, hogy a sebgyógyulás során szükséges C-vitamin mennyisége 100 mg-300 mg/nap között mozog, ami napi négy-négy adag citrusfélének felel meg. Magasabb napi 1g-2g bevitelt is ajánlottak a teljes gyógyulásig. A jó C-vitamin-források közé tartoznak a zöldségek, a burgonya, a paradicsom és a citrusfélék, beleértve a narancsot, a citromot és a grapefruitot is.

B csoport vitaminok
A B-vitamin-csoport alkotóelemei az energia-anyagcseréhez szükséges energiatermelő reakciókban koenzimek. A B-vitaminok elengedhetetlenek az optimális sebgyógyuláshoz, ideértve különösen a tiamint (B1), a riboflavint (B2), a piridoxint (B6) és a pantoténsavat (B5). A B-vitaminok megtalálhatók a gabonafélékben, a búzacsírában, a teljes kiőrlésű kenyerekben, a tésztákban és a dúsított élelmiszerekben.

Kiegészítés
A rossz táplálékfogyasztást fogyasztó betegeknél nagy a kockázata a mikro- és makrotápanyagok hiányának kialakulásának. Az ilyen tápanyagok kiegészítése indokolt lehet, egyedi értékelés alapján. A vitamin/ásványianyag-kiegészítés az egyéni étrendi értékelés alapján jelezhető. Kerülni kell azonban bármelyik ásványi anyag túlzott pótlását, mivel ez befolyásolhatja az abszorpciós és/vagy metabolikus kölcsönhatásokat.

Gyakorlati lehetőségek az osztályok szintjén

A nyomást okozó betegek korai felismerése és a klinikai táplálkozási szakemberhez/dietetikushoz történő utalása elengedhetetlen
A szokásos ápolói táplálkozás és a felvételkor végzett tevékenység értékelése segít a veszélyeztetett betegek azonosításában
A betegek dokumentált befogadási súlya hasznos lehet a súlyváltozások jövőbeni összehasonlításakor. A veszélyeztetett betegek rendszeres (heti) súlya hasznos a táplálkozási állapot nyomon követésében, ezt követően
Nyomásfekély esetén a rendszeres étkezési szokásokat kell ösztönözni, ideértve a magas fehérjetartalmú, magas kalóriatartalmú ételeket, snackekkel az étkezések között; bátorítsa a szegényfalókat, ha lehetséges. A kalóriamérések és a rögzített étrendi bevitel kitöltése hasznos a klinikai táplálkozási szakember táplálkozási értékeléséhez
Vegye figyelembe azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztethetik az étrendi bevitelt rossz fogazat, csökkent kézügyesség és étkezés közbeni helyzet. Hozzon rendelkezéseket ezek kezelésére
Próbáljon maximalizálni a textúrával módosított étrendek tápanyagtartalmát, pl. pürésített, puha, szilárd, folyékony és félig szilárd anyag, az élelmiszer-dúsítási stratégiák alkalmazásával. Az ilyen stratégiák magukban foglalhatják az energia- és fehérjetartalmú ételek és a kereskedelemben kapható kiegészítők használatát.

Táplálkozási támogatás
A táplálkozási támogatás a táplálkozási szempontból károsodott betegeknél elengedhetetlen része a hatékony sebgyógyulás biztosításának ezeknél a betegeknél. Ha a beteg szájon át történő bevitele továbbra sem elegendő a becsült táplálkozási szükségletek kielégítésére, kiegészítő enterális táplálás javasolt.

Rosalyn Tarrant a St James Kórház vezető klinikai táplálkozási szakértője