Szülés utáni súlymegtartás és kardiometabolikus kockázat a szaúdi nők körében: A RAHMA alcsoportjának nyomon követése

1 bizonyítékokon alapuló egészségügyi és tudásfordítási elnök, Orvostudományi Főiskola, King Saud University, Rijád, Szaúd-Arábia

2 Család- és közösségi orvosi osztály, Orvostudományi Főiskola, King Saud University, Rijád, Szaúd-Arábia

3 Orvostudományi Főiskola, Nourah Bint Abdulrahman Egyetem hercegnő, Rijád, Szaúd-Arábia

4 Biostatisztikai Tanszék, Felső Közegészségügyi Intézet, Alexandria Egyetem, Alexandria, Egyiptom

5 Prince Sattam epidemiológiai és közegészségügyi kutatások elnöke, Orvostudományi Főiskola, King Saud University, Szaúd-Arábia

Absztrakt

Célkitűzések. A tanulmány célja a szülés utáni súlymegtartás (PPWR) és a kardiometabolikus kockázat közötti összefüggés vizsgálata a szaúdi nők körében a szülés után 12 hónappal. Mód. Ez a tanulmány a Rijád anya és a baba multicentrikus kohorsz vizsgálatából származó kohorsz alcsoportjának folytatása. A klinikai adatokat a résztvevőktől a szülés után 12 hónappal gyűjtötték össze, és tartalmazta az aktuális testtömeg-indexet (BMI), a derék kerületét, a csípő kerületét és a vérnyomást. Ezenkívül a következő vérvizsgálatok az éhomi vércukorszint (FBG), a glikozilezett hemoglobin (HbA1c) szintje és a lipidek profilja voltak a résztvevők kardiometabolikus kockázatainak felmérésére. A résztvevőket a PPWR szintje alapján három csoportba sorolták: súlymegtartás

1. Bemutatkozás

Az anyai terhességi súlygyarapodás (GWG) az Orvostudományi Intézet (IOM) ajánlásain kívül a megnövekedett szülés utáni súlymegtartással (PPWR) és a megnövekedett testtömeg-indexgel (BMI) jár. A normál testsúlyú és túlsúlyos nőknél, akiknél az IOM az ajánlott szintet meghaladja a GWG-t, majdnem háromszorosára nő az öt kilogramm feletti megtartás kockázata ahhoz képest, hogy az ajánlásokban GWG-vel rendelkeznek [1]. Számos tanulmány a PPWR-t a megnövekedett szülés utáni elhízással és a központi zsírbetegséggel kapcsolta össze, amely viszont magas vérnyomás, dysglykaemia, metabolikus szindróma (MetS) és más kardiometabolikus kockázati tényezők kialakulásához kapcsolódik [2]. A legfrissebb európai jelentések azt mutatták, hogy a nőknél nagyobb a halálos és nem halálos kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázata, a nőknél a metabolikus szindróma prevalenciájának ötszörös növekedése, míg a férfiak életkorának növekedése 40 év felett 60 év felett [3]

Szaúd-Arábia, amely a Közel-Kelet egyik magas jövedelmű országa, az utóbbi évtizedekben gyors urbanizációnak volt tanúja, miközben a CVD terhe egyidejűleg megnőtt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Szaúd-Arábia országprofilja szerint az elszámolt halálozások 73% -a nem fertőző betegségek miatt következett be, amelyek 37% -át CVD-nek tulajdonították [5]. Ugyanez a jelentés azt mutatta, hogy az elhízás és a mozgásszegény életmód az egyik legfontosabb CVD kockázati tényező az országban [5]. Ezen túlmenően Szaúd-Arábiában a CVD kockázati tényezőjeként elismerték a magas vérnyomás és a cukorbetegség mellitusát, valamint a viselkedést, például a dohányzást [6–10]

A szaúd-arábiai RAHMA-tanulmány következetes jelentései az elhízás, a terhességi cukorbetegség (GDM) és a pregesztációs cukorbetegség magas arányát írták le a terhes nők körében, tükrözve az egyre növekvő aggodalmat e körülmények CVD-vel való összefüggése miatt [11–13]. A kardiometabolikus kockázati tényezők szaúdi nők körében való előfordulásának legújabb metaanalízise az elhízás, a cukorbetegség és a fizikai inaktivitás magas előfordulását mutatta [14].

A CVD megelőzése megvalósítható egészségügyi oktatással és életmódbeli változtatásokkal, különösen akkor, ha a szülés utáni nőket kifejezetten a CVD magas kockázatú csoportjaként célozzák meg [15, 16]. Ennélfogva a GWG és a PPWR vizsgálata, valamint ezek hatása az anyai kardiometabolikus profilra a szaúdi nők körében fontos információkat nyújt a CVD elsődleges megelőzéséhez a közösség nagy szektorában.

Ennek a tanulmánynak a célja a PPWR különböző szintjei és a kardiometabolikus profil közötti összefüggés vizsgálata a szaúdi nők között a szülés után 12 hónappal.

2. Módszerek

2.1. Tanulmányterv és beállítás

Ez a tanulmány a rijádi anya és a baba multicentrikus kohorsz (RAHMA) vizsgálatából származó kohorsz alcsoportjának folytatása [17]. A RAHMA egy kórházi alapú prospektív kohorsz vizsgálat Rijádban, Szaúd-Arábiában. A tanulmány az első nagy multicentrikus, longitudinális kohorsz vizsgálat, amely a terhesség kimenetelét vizsgálja Szaúd-Arábiában. A vizsgálat fő célkitűzése a nem fertőző betegségek, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás anyára és csecsemőre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Három kórházból toborzott terhes nőket és újszülötteiket, amelyek egészségügyi, katonai és egyetemi kórházak voltak [11]. A tanulmány részletes módszertanáról korábban beszámoltak [11]. Ezt a nyomonkövetési vizsgálatot a King Khalid Egyetemi Kórház (KKUH) szülés utáni nők egyik alcsoportjában végezték. A 2016. január és 2016. június közötti vizsgálati időszak alatt minden nővel, aki részt vett a KKUH RAHMA vizsgálatában és megfelelt a befogadási kritériumoknak, minden nő kézbesítési dátuma után egy évvel felvették a kapcsolatot, hogy részt vegyenek a vizsgálatban. Ennek az alkohortnak a felvételi kritériumai a következők voltak.

(1) 37-41 hetes terhességi kor a szüléskor, az utolsó menstruáció és/vagy a korai ultrahangvizsgálat alapján számítva.

(2) Singleton terhesség.

Kizártuk azokat a nőket, akiknek ismeretlen glikémiás státusza van, akik már fennálló cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban szenvedtek, akiket terhesség előtt vagy alatt diagnosztizáltak, azokat a nőket, akik e vizsgálat idején terhesek voltak, és azokat, akik elutasították a vizsgálatban való részvételt.

Azokat a nőket, akik beleegyeztek a részvételbe, a kinevezésük előtt legalább nyolc órán át meghívtak RAHMA ambulanciára (kutatóklinikára) böjtölni. A tanulmány célkitűzéseit ismét szemtől szemben magyarázták minden résztvevővel, aki később aláírta a tájékozott beleegyező nyilatkozatot. A RAHMA nyilvántartásból az egyes résztvevőkről korábban gyűjtött adatokat ehhez a vizsgálati adatokhoz kapcsolták, beleértve a demográfiai profilt, a szülészeti kórelőzményeket, például a paritást és a terhesség előtti súlyt. Az egyes résztvevőknél mért klinikai adatok magukban foglalták az aktuális súlyt és magasságot a testtömeg-index (BMI) kiszámításához a derék kerülete (WC), a csípő kerülete (HC), valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomás mellett. Az egyes résztvevők vérvizsgálata az éhomi plazma glükóz (FPG), a HbA1c szint és a lipidek profilja volt. A vércukorszintet glükóz-oxidáz/peroxidáz módszerrel mértük, a vér lipidszintjét pedig az észter koleszterin észteráz oxidáz/peroxidáz módszerrel, HDL, LDL és trigliceridek esetében pedig a glicerinokináz oxidáz/peroxidáz módszerrel értékeltük.

Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében ezeket az adatokat a RAHMA nyilvántartásból származó, az első antenatális látogatások során rögzített korábbi adatokhoz kapcsolták.

A szülés utáni súlymegtartást úgy számítottuk ki, hogy a szüléstől számított egy év végén levontuk a terhesség előtti súlyt. A vizsgált populációt ezután a súlymegtartás alapján három csoportba sorolták: azok a nők, akiknek súlymegtartása (1) az éhomi vércukorszint meghaladja az 5,6 mmol/l (110 mg/dl) értéket, vagy az emelkedett vércukorszint kezelésére szolgáló gyógyszeres kezelés. (2) HDL-koleszterin (3) Vér trigliceridek (TG)> 1,7 mmol/l (150 mg/dl) vagy drogkezelés emelkedett trigliceridszint esetén (4) Derék kerülete> 102 cm (férfiak) vagy> 88 cm (nők) (5) ) Vérnyomás> 130/85 Hgmm vagy magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelés

3.2. Diszlipidémia

A felnőtt kezelési panel III kritériumai (ATP III) a diszlipidémiát határozzák meg az alábbiak alkalmazásával; a teljes koleszterinszint (TC> 200 mg/dl) vagy alacsony sűrűségű lipoprotein –C (LDL-C> 130 mg/dl) vagy trigliceridek (TG> 150 mg/dl) és alacsonyabb a magas sűrűségű lipoprotein-C szintje (HDL-C 2 (kg/m 2). A vizsgált populációt a WHO definíciója szerint az alábbiak szerint kategorizálták: alsúly (2), normál testsúly (18,5–24,9 kg/m 2), túlsúly (25,0–29,9 kg/m 2) és elhízott (≥ 30 kg/m 2) [17].

3.4. Gesztációs cukorbetegség (GDM)

A GDM-et a 75 g orális glükóztolerancia teszt (OGTT) egyik kóros értéke alapján diagnosztizálták, amelyet 24 és 34 terhességi hét között végeztek, a WHO következő határértékeinek felhasználásával [20]: FPG = 5,1–6,9 mmol/l (92–125 mg)/dl). 1 órás plazma glükóz ≥ 10,0 mmol/l (180 mg/dl). 2 órás plazma glükóz 8,5–11,0 mmol/l (153–199 mg/dl).

3.5. Cukorbetegség

Az American Diabetes Association (ADA) kritériumai szerint FPG vagy glikozilezett hemoglobin (HbA1c) szintet használtak a cukorbetegség és a prediabetes diagnosztizálására [21]:

Böjt plazma glükózértékek Normál prediabétesz 5,6-6,9 mmol/l (100 mg/dl - 125 mg/dl). Cukorbetegség ≥ 7,0 mmol/l (126 mg/dl).

HbA1c értékek Normál prediabetes 5,7% –6,4% (39–46 mmol/mol) Diabetes ≥ 6,5% (48 mmol/mol)

3.6. Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést az SPSS 21.0 verziójával (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) végeztük a Windows® rendszerrel. Leíró statisztikákat alkalmaztunk a kvantitatív változók átlag ± szórása, valamint a kvalitatív változók gyakorisága és százaléka tekintetében. Az egyirányú varianciaanalízist (ANOVA) alkalmazták a kvantitatív változók összehasonlítására a súlymegtartás három csoportja között a normalitás eloszlásának tesztelése után, és Kruskal Wallis tesztet alkalmaztak, ha az adatok torzak. Chi-Square tesztet használtunk a kategorikus változók közötti összefüggés értékelésére, és Fisher's Exact tesztet alkalmaztunk, ha jeleztük; P érték Jellegzetes Súlymegtartás Kor31,2 ± 5,731,9 ± 5,332,2 ± 6,40,75 Oktatás Iskolák12. (35.3)13. (32.5)17. (41.5)0,69 Egyetem vagy magasabb22. (64,7)27. (67.5)24. (58.5) Foglalkozása Háziasszony27. (79.4)33 (82.5)36 (87.8)0,61 Munkavállaló7 (20,6)7 (17.5)5. (12.2) Havi bevétel A cukorbetegség családi kórtörténete19. (55.9)17. (42.5)23. (56.1)0,39 Index Terhességi jellemzők Terhesség előtti súly (kg)65,4 ± 12,865,0 ± 10,372,6 ± 11,9

szignifikáns különbség a ≥ 7 kg súlymegtartó résztvevők és a másik két csoport között, § szignifikáns különbség a ≥ 7 kg súlymegtartó és a súlymegtartó résztvevők között 1. táblázat

A 2. táblázat a kardiometabolikus kockázati tényezők gyakoriságának összehasonlítását mutatja a szülés utáni három súlymegtartó csoport között. A metabolikus kockázati tényezők prevalenciájának növekvő tendenciája figyelhető meg a súly megtartásának növekedésével. A MetS prevalenciája a vizsgálati csoportban 13% volt, a legnagyobb gyakorisággal a legnagyobb súlymegtartó csoportban (2. táblázat).

Ezenkívül a legnagyobb testsúly-megtartású csoportban a hiperglikémia (p = 0,02) és a központi elhízás (p = 0,02) volt a legelterjedtebb a másik két csoporthoz képest. Bár nem szignifikáns, a hipertónia prevalenciája a szülés utáni súlymegtartás növekedésével is nőtt.

A kardiometabolikus rizikófaktorok prevalenciája és a PPWR szintje közötti összefüggést az 1. ábra mutatja, amely a kardiometabolikus rizikófaktorok prevalenciájának növekményes növekedését mutatja a PPWR növekedésével lépcsőfokon, ami azt jelzi, hogy a PPWR növekedése a kardiometabolikus rizikófaktorok fokozott prevalenciájához kapcsolódik. Alacsony HDL-koleszterinszint volt elterjedt mindhárom csoportban.

5. Megbeszélés

E tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált populáció 35% -a megtartott legalább hét kilogramm súlyt, és hogy a kardiometabolikus kockázati tényezők, köztük a MetS előfordulása a PPWR növekedésével nő. Ezenkívül a tanulmány kimutatta, hogy a MetS prevalenciája a vizsgálat összes résztvevője között 13%, és a szülés utáni szaúdi nőknél a MetS kialakulásának fő meghatározói a terhesség előtti testsúly, az aktuális testsúly és az éhomi plazma glükózszint terhesség alatt.

Korábbi beszámolók azt mutatták, hogy a PPWR-t befolyásolja a terhesség előtti súly és a GWG [22, 23]. A terhesség előtt elhízott vagy túlsúlyos nőknél a kétszer nagyobb a GWG kockázata, mint a normál terhesség előtti testsúly esetén [24]. Ezenkívül a túlzott GWG növeli a túlzott PPWR kockázatát, és ezáltal növeli a kardiometabolikus kockázati tényezőket [25–27]. Sőt, tanulmányok kimutatták, hogy a szülés utáni súlycsökkenés és a veszteség fenntartása a kardiometabolikus profil észrevehető javulásával jár [28, 29]. Ezek a megállapítások összhangban vannak a fiatal felnőttek súlygyarapodásának a kardiovaszkuláris kockázatra gyakorolt káros hatásaival, nemtől és fajtól függetlenül [30].

A közelmúltban publikált tanulmányok szerint az elhízás 35-44% -ának magas a szaúdi nők körében való előfordulása [6, 11]. Ezenkívül az anyai elhízás megállapítja, hogy a szaúdi nőknél erősen megjósolja a terhesség káros hatásait [31], és összefüggésbe hozható a szülés utáni dysglykaemiával [13, 32].

Megállapításainkhoz hasonlóan a terhesség alatti glükóz-intolerancia teljes tartománya, beleértve a GDM-et is, összefüggésben volt a szülés utáni nőknél a kardiometabolikus rizikófaktorok fokozott kockázatának fokozatos fokozatosságával [24, 33]. Szaúd-Arábiából közzétett jelentések azt mutatták, hogy a terhes nők csaknem 30% -a pregesztációs vagy terhességi diabetes mellitusban szenved, ami a reproduktív korú nők jelentős hányadát fokozza a CVD kialakulásának kockázatával [12].

A MetS esetében a teljes vizsgálati populáció esetében a 13% -os előfordulási gyakoriság összhangban áll a szaúdi népességre általában és különösen a szaúdi nőkre vonatkozóan jelzett alacsonyabb szinttel [14, 34]. Ez a prevalencia azonban magasabb, mint a nők hasonló korosztálya esetében Európában [35]. Globálisan a MetS és a kardiometabolikus kockázati tényezők különböző klasztereinek elterjedését a faj, a nem és az életkor befolyásolja [3, 35].

Figyelemre méltó, hogy a résztvevők három csoportjának nagy részében alacsony volt a HDL-koleszterin szint (1. ábra). Ez a megfigyelés a lipidanyagcsere terhesség alatti fiziológiai váltakozásának részének tekinthető, amelyről a korábbi vizsgálatok [36–38] beszámoltak, és amely az anya és a magzat energiaigényének növekedését szolgálja. A terhesség alatt a nők a terhesség előrehaladtával növekszik a triglicerid és az összes koleszterin szérum szintjének növekedésében, összehasonlítva a nem terhesekkel, a legmagasabb szinttel a harmadik trimeszterben [37]. A szülés utáni időszakban az összes lipidszint jelentősen csökken; azt azonban megfigyelték, hogy egy évvel a szülés után a HDL-koleszterinszint még a terhesség előtti koncentrációk alá is csökkent [38], ami egybevág a jelenlegi tanulmányban tett megfigyelésünkkel.

A közelmúltban a nem fertőző betegségek terhe megnőtt az arab világban, ideértve Szaúd-Arábiát is, észrevehető elmozdulással a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre, például a szív- és érrendszeri betegségekre, amelyek a morbiditás, a halálozás és az idő előtti halálok okai [39, 40]. A betegség terheinek ez az elmozdulása megköveteli a bizonyítékokon alapuló megelőző beavatkozások célpontjaként a magas kockázatú csoportok - köztük a szülés utáni nők - felderítését.

A prekoncepció vagy az antenatális periódus alatt kezdődő életmód-módosítás a PPWR mérsékelt csökkenésével járt [41, 42]. Megállapításunk alapján, hogy a BMI mind a MetS, mind a CVD kockázati tényezője, a prekoncepció és az antenatális életmódbeli beavatkozások érvényes beavatkozást jelenthetnek a szaúd-arábiai reproduktív korú nők kardiometabolikus kockázatainak csökkentésére. Az ilyen beavatkozáshoz azonban szilárd szülés előtti programra van szükség nemcsak a CVD-nek magas kockázatú nők felderítésére, hanem arra is, hogy motiválja a nőket az étkezési szokások megváltoztatására és a rendszeres testmozgás gyakorlására [43]. Az életmód módosítása a szülés utáni időszakban és a terhességek között egy másik hatékony stratégia a súly GWG, a terhesség alatti elhízás és a PPWR csökkentésére [44]

A CVD kockázatának másik bevált megelőző intézkedése a szoptatás hosszabb ideje, amely bizonyítottan csökkenti a MetS kialakulásának kockázatát, különösen azoknál a nőknél, akik kilenc vagy több hónapig szoptatják gyermekeiket [45, 46]. Nem találtunk azonban szignifikáns különbséget a három csoport között a szoptatás megkezdésének vagy fenntartásának prevalenciájában.

6. Erő és korlátozások

Ez a RAHMA-vizsgálat egyik alcsoportjának utóvizsgálata Szaúd-Arábiában az első, amely a szülés utáni nőknél vizsgálja a kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulását. A tanulmány által szolgáltatott bizonyítékok felhasználhatók más epidemiológiai adatokkal és tanulmányokkal együtt a CVD megelőző stratégiájának megtervezéséhez az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő terhes és szülés utáni nők számára, ezzel csökkentve a szűrés költségeit. A tanulmány egy longitudinális kohortvizsgálat sikeres kísérlete. Az ilyen tanulmányokat nehéz elvégezni a Közel-Kelet sok kulturális és logisztikai akadálya miatt.

Tisztában vagyunk ennek a tanulmánynak a korlátozásával, beleértve a résztvevők kis számát és a fő kohorsz három központjából csak egy központ résztvevőinek bevonását; mindkét feltétel korlátozhatja az eredmények általánosítását a szülés utáni nők közösségére Rijádban. Ezenkívül a tanulmány valószínűleg túlbecsülte a kardiometabolikus kockázatok előfordulását azon nők szelekciós torzításának lehetősége alapján, akik beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, nem pedig az összes olyan nőé, aki részt vett RAHMA kohortban.

7. Következtetés

A szülés utáni nők több mint egyharmada megőrizte hét vagy több kilogramm terhességi súlyát. A kardiometabolikus kockázati tényezők, köztük a MetS előfordulása a PPWR növekedésével nő. A MetS prevalenciája 13% a vizsgálat összes résztvevője között, és a szülés utáni szaúdi nőknél a MetS kialakulásának fő meghatározó tényezői a terhesség előtti súly, az aktuális testsúly és az éhomi plazma glükózszint terhesség alatt.

Adatok elérhetősége

A vizsgálat eredményeinek alátámasztására használt adatok kérésre a megfelelő szerzőtől állnak rendelkezésre.

Összeférhetetlenség

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.

A szerzők közreműködése

Hayfaa A. Wahabi és Amel A. Fayed ötletelte a tanulmány ötletét, Hayfaa A. Wahabi, Amel A. Fayed és Samia A. Esmaeil tervezték a tanulmányt. Samia A. Esmaeil és Shabana Tharkar elvégezték a vizsgálatot és összegyűjtötték az adatokat. Amel A. Fayed elemezte az adatokat. Hayfaa A. Wahabi, Hanadi Bakhsh és Shabana Tharkar írták a kéziratot. Minden szerző átnézte a kéziratot és jóváhagyta.

Köszönetnyilvánítás

Szeretnénk megköszönni a tudományos kutatás dékánságának, a King Saud Egyetem kutatószékeinek a tanulmány finanszírozását. Köszönetünket fejezzük ki az ebben a vizsgálatban részt vevő összes anyára és a laboratóriumi technikusokra, akik elvégezték a vérminták laboratóriumi elemzését. Ezt a tanulmányt a The King of University of Scientific Research Chairs finanszírozza.