Súlycsökkenési várakozások elhízott betegeknél és a kezelés kopása: megfigyelő multicentrikus vizsgálat

Hovatartozás

Szerzői

Hovatartozás

Absztrakt

Célkitűzés: A testsúlycsökkenési várakozások (várható 1 éves BMI-veszteség, álom és maximálisan elfogadható BMI) hatásának vizsgálata az elhízás kezelésére elhízott, kezelést igénylő betegeknél.

súlycsökkenési

Kutatási módszerek és eljárások: Elhízott alanyokat (1785; 1393 nő; medián életkor, 46 év; medián BMI, 36,7 kg/m (2)) értékeltek, akik 23 olasz olasz központban kezeltek kezelést. Szisztematikusan rögzítették a kiindulási étrendet és a testsúlyt, a fogyás elvárásait és a kezelés iránti elsődleges motivációt (egészségi állapot vagy a megjelenés javítása). A pszichiátriai distresszt, a mértéktelen étkezést és a testkép elégedetlenségét az alapon tesztelték önadagolt kérdőívekkel (Tünetellenőrzési lista-90, Fogyasztási skála és a test nyugtalanságának tesztje). A kopás és a BMI változását a 12. hónapban prospektív módon rögzítették.

Eredmények: A 12. hónapban 1785 betegből 923 (51,7%) hagyta abba a kezelést. A folytatókhoz képest a lemorzsolódók életkora szignifikánsan alacsonyabb volt, az első fogyókúra alacsonyabb volt, alacsonyabb az álmok BMI-je, magasabb volt a várható 1 éves BMI-veszteség és magasabb a súlyfóbia. A logisztikus regressziós elemzés során a 12 hónapos kopás legerősebb előrejelzői az alacsonyabb életkor és a várható 1 éves BMI veszteség voltak. A lemorzsolódás kockázata szisztematikusan nőtt a várható BMI-veszteség 12 hónapos növekedése esetén (kockázati arány, 1,12; 95% -os konfidenciaintervallum, 1,04–1,20; p = 0,0018). A kockázat különösen magas volt az első 6 hónapban.

Vita: A kiindulási súlycsökkenési elvárások független kognitív előrejelzői az elhízásnak elhízott betegeknél, akik belépnek a súlycsökkentő programba; minél magasabbak az elvárások, annál nagyobb a kopás a 12. hónapban. Az irreális súlycélokkal a kezelés legelején meg kell küzdeni.