Súlycsökkenés dinamikája a fluoxetin és az olanzapin kombinált kezelése során

Jennifer A Perrone

1 Idegtudományi Tanszék, New York College of Osteopathic Medicine of New York Institute of Technology, Old Westbury New York, 11568 USA

Janet M Chabla

1 Idegtudományi Tanszék, New York College of Osteopathic Medicine of New York Institute of Technology, Old Westbury New York, 11568 USA

Brian H Hallas

1 Idegtudományi Tanszék, New York College of Osteopathic Medicine of New York Institute of Technology, Old Westbury New York, 11568 USA

Judith M Horowitz

2 Pszichológiai Tanszék, Medaille College, Buffalo New York, 14214 USA

Német Torres

1 Idegtudományi Tanszék, New York College of Osteopathic Medicine of New York Institute of Technology, Old Westbury New York, 11568 USA

Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezési Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by/2.0) feltételei szerint terjesztenek, és amely korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely médiumban, feltéve, hogy az eredeti mű megfelelően idézik.

Absztrakt

Háttér

A fluoxetin és az olanzapin kombinált terápia gyorsan hatékony stratégiává válik a kezelés-rezisztens depresszió tüneteinek kezelésében. A gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások, a metabolizmus és a farmakokinetika meghatározása különösen érdekes a gyógyszerek fokozásával járó potenciális felelősségek feltárása érdekében speciális betegcsoportokban. A jelenlegi vizsgálatok során krónikusan adtunk fluoxetint és olanzapint stressz nélküli patkányoknak, hogy kiterjesszük a testtömeg-dinamikával kapcsolatos korábbi eredményeinket.

Eredmények

A krónikus fluoxetin (10 mg/kg) és az olanzapin (5 mg/kg és 0,5 mg/kg) kezelés csökkentette a súlygyarapodást, függetlenül az olanzapin adagolásától. A 10 mg/kg, illetve az 5 mg/kg dózisnál a fluoxetin és az olanzapin szintén jelentősen csökkentette az élelmiszer- és a vízfogyasztást. Ezt a farmakodinamikai eseményhez kapcsolódó hatást azonban nem figyelték meg a 10 mg/kg és 0,5 mg/kg adagolási paradigmánál, ami arra utal, hogy az olanzapin dózisának függvényében eltérnek a tolerálhatósági arányok. A súlygyarapodás csökkenése nem volt összefüggésben a glükóz metabolizmusának nyilvánvaló változásával, mivel a hordozóval és gyógyszerrel kezelt patkányok megkülönböztethetetlen szérum glükózszintet mutattak. Patkányokban a fluoxetin és az olanzapin kombinációja olyan gyógyszer plazmakoncentrációt eredményezett, amely pszichiátriai betegeknél a várható terápiás tartományba esett.

Következtetések

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a fluoxetin és az olanzapin kezelése csökkenti a patkányok súlygyarapodását; farmakodinamikai eseményekkel kapcsolatos hatás, amely jelentősen eltér a klinikai állapotban megfigyeltektől. Komolyan mérlegelni kell a testtömeg-változásokkal kapcsolatos modellek eltérését a gyógyszernövelő terápia során.

Háttér

Eredmények

Valamennyi patkány jól tolerálta a fluoxetin és az olanzapin rendszert. A vizsgált patkánycsoportok egyikében sem volt halálozás a 18 napos gyógyszeradagolás következtében. Az egyetlen látszólagos nemkívánatos mellékhatás a szövetek nekrózisa volt a patkányok peritoneumában, akiket fluoxetinnel és 5 vagy 0,5 mg/kg olanzapinnal injektáltak (1. ábra. 1. ábra). Tehát úgy tűnik, hogy a fluoxetin fokális nekrotizáló vasculitist okoz az injekció beadásának helyén. A fenti antidepresszánsok nekrotikus tulajdonságairól korábban beszámoltak [17]. Az olanzapin viszont önmagában adva nem okoz szöveti nekrózist a patkányok peritoneális üregében (az adatokat nem közöljük).

Szöveti nekrózis krónikus fluoxetin (fluox) és olanzapin (olanz) kezelés alatt. Ez az ábra egyformán kivágott peritonealis üregeket ábrázol azoknak a hímeknek, akiket 18 egymást követő napon vagy vivőoldattal (ciklodextrinnel) vagy a fenti gyógyszerkombinációs mintával injektáltak IP-be. Vegye figyelembe a szövetkárosodás mértékét (

1 cm széles) a gyógyszer beadásának helyén. A fokális nekrózis nyilvánvaló volt a gyógyszerrel kezelt patkányokban, függetlenül az olanzapin adagolásától.

Testtömeg-változások a krónikus fluoxetin (fluox, 10 mg/kg) és az olanzapin (olanz, 5 mg/kg) kezelés alatt. A patkány testtömegét feljegyeztük a gyógyszernövelő kezelés előtt és után. Az adatok jelentése ± SEM. N = 5–7 állat csoportonként. * P ≤ 0,05, összehasonlítva a gyógyszerrel kezelt patkányokkal. NS = nem szignifikáns.

Az élelmiszer- és vízfogyasztás változásai a krónikus fluoxetin (fluox, 10 mg/kg) és az olanzapin (olanz, 5 mg/kg) kezelés alatt. A kombinált gyógyszeres kezelés szerinti patkányok jelentősen csökkentették a tápanyagok és folyadékok fogyasztását a gyógyszeres kezelés 10., illetve 12. napján. Az adatok jelentése ± SEM. N = 5–7 állat csoportonként. * P ≤ 0,05, összehasonlítva a gyógyszerrel kezelt patkányokkal.

Az a tény, hogy a fluoxetin és az olanzapin 18 napos kezelése késlelteti a ciklodextrinnel exponált patkányokban megfigyelt folyamatos súlygyarapodást, legalább két tesztelhető lehetőséget sugall. Először is, a gyógyszernövelő kezelésnek kitett patkányok kevesebbet fogyaszthatnak, mint a ciklodextrinnel kezelt kohorszuk. Másodszor, a fluoxetin és az olanzapin beadása megváltoztathatja a gyógyszerrel kezelt állatok glükóz metabolizmusát. Az első lehetőség teszteléséhez a sötét ciklus 12 órás időszakában mértük az átlagos táplálékfelvételt patkányokban, akiket fluoxetinnel és 5 mg/kg olanzapinnal kezeltek. A gyógyszeres kezelés 10. napján ennek a gyógyszernövekedési rendnek kitett patkányok lényegesen kevesebbet ettek (t10 = 5,5, P ≤ 0,001), mint a hordozóval kezelt állatok (4. ábra. 4. ábra). Érdekes módon ugyanez a patkánycsoport a vízfogyasztás szignifikáns csökkenését mutatta (t10 = 6,7, P ≤ 0,01), összehasonlítva a ciklodextrinnel kezelt állatokkal (4. ábra. 4. ábra). Így a fluoxetin és 5 mg/kg olanzapin + expozíciónak kitett patkányok esznek (

32%) és az ivás (

38%) kevesebb a gyógyszeres kezelés 10. és 12. napján.

Testtömeg-változások a krónikus fluoxetin (fluox, 10 mg/kg) és az olanzapin (olanz, 0,5 mg/kg) kezelés alatt. A patkány testtömegét feljegyeztük a gyógyszernövelő terápia előtt és után. Az adatok jelentése ± SEM. N = 5–7 állat csoportonként. * P ≤ 0,05, összehasonlítva a gyógyszerrel kezelt patkányokkal. NS = nem szignifikáns.

Nincs változás az élelmiszer-fogyasztásban vagy a vízfogyasztásban a krónikus fluoxetin (fluox, 10 mg/kg) és az olanzapin (olanz, 0,5 mg/kg) kezelés alatt. A kombinált gyógyszeres kezelés szerinti patkányok nem mutatták a tápanyagok és folyadékok fogyasztásának nyilvánvaló csökkenését a gyógyszeres kezelés 10., illetve 12. napján. Az adatok jelentése ± SEM. N = 5–7 állat csoportonként. NS = nem szignifikáns.

Nincs változás az éhgyomri glükózszintben a krónikus fluoxetin (fluox, 10 mg/kg) és az olanzapin (olanz, 5 mg/g vagy 0,5 mg/kg) adagolását követően. Az ábrázolt gyógyszerek szerinti patkányok nem mutattak nyilvánvaló különbségeket a glükóz metabolizmusában. Az adatok jelentése ± SEM. N = 5–7 állat csoportonként. NS = nem szignifikáns. Patkányoknál az éhezés nélküli glükózszint általában a 155–242 mg/dl tartományban van.

Asztal 1

A fluoxetin, a norfluoxetin és az olanzapin plazmakoncentrációja 18 egymást követő napon át tartó gyógyszeres terápia után.

Kábítószer mért	Fluoxetin adag (10 mg/kg)	Olanzapin dózisa (5 mg/kg)
Fluoxetin	344,1 ± 54,2 (ng/ml)
Norfluoxetin	695,4 ± 118,4 (ng/ml)
Olanzapin	178,5 ± 34 (ng/ml) *
Kábítószer mért	Fluoxetin adag (10 mg/kg)	Olanzapin dózisa (0,5 mg/kg)
Fluoxetin	410,0 ± 36,6 (ng/ml)
Norfluoxetin	501,5 ± 114,7 (ng/ml)
Olanzapin	46,7 ± 4,4 (ng/ml)

Az a tény, hogy az olanzapin adagolásától függetlenül mindkét patkánycsoport azonos mennyiségű testsúlyt vesztett, jelzi, hogy ez a két jelenség (azaz a relatív gyógyszerszint és a testtömeg-dinamika) nem okozhat okozati összefüggést. Nem találtunk észrevehető változásokat az agy struktúrájában vagy integritásában, a Nissl festéssel és a patkány hipotalamuszon belül végzett sztereológiai sejtszámmal értékelve (az adatokat nem mutatjuk be). Az értékek átlag ± SEM. N = 7 adagolási csoportonként. * P ≤ 0,01 a megfelelő olanzapin dózissal összehasonlítva.

Vita

Jelen tanulmányban a fluoxetin, a norfluoxetin és az olanzapin plazmakoncentrációinak mérését végezték annak farmakológiájának értékelésére 18 napos kombinált gyógyszer-expozíció után. Általában a gyógyszer plazma szintje a várt terápiás tartományba esett, amelyet általában a pszichiátriai betegeknél figyeltek meg. Például 30 napos 40 mg/nap adagolás után a fluoxetin plazmaszintje a különböző betegpopulációkban 90–300 ng/ml tartományban van [15]. Állatkísérleteinkben 10 mg/kg (IP) dózisban az elért átlagos plazmakoncentrációk 300–400 ng/ml tartományban voltak 18 napos kombinált gyógyszeres kezelés után. Az olanzapin orális adagja 20 mg/nap gyakran 20–100 ng/ml plazmaszintet eredményez egészséges önkéntesekben és skizofréniában szenvedő betegeknél [30]. A ≥80 ng/ml koncentrációkat a káros hatások előfordulásának küszöbértékének tekintik. Jelen vizsgálatunkban 5 mg/kg olanzapin dózisnál az antipszichotikus gyógyszer átlagos plazmaszintje

178 ng/ml. Az olanzapin viszonylag magas szintje részben megmagyarázhatja a patkányok által tapasztalt hipofág és adipszis jelenségeket az adott adagolásnál. Ilyen módon értelmezve az olanzapin ≥80 ng/ml koncentrációja (tanulmányainkhoz hasonlóan) elérte a rosszullét vagy az ízleléstől való kitörés küszöbét. Ezzel szemben az olanzapin 0,5 mg/kg dózisának kitett állatok optimális terápiás tartományban mutatták ki az olanzapin plazmaszintjét (

47 ng/ml) és normális táplálkozási és ivási magatartás. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálatainkban alkalmazott adagolási paradigma akut kísérleti tervezéssel hasonló fluoxetin, norfluoxetin és olanzapin plazmakoncentrációkat eredményezett, mint Zhang és munkatársai [4]. Ezért lehetséges, hogy a fluoxetin és az olanzapin kombinációs kezelés között csekély vagy egyáltalán nincs jelentős metabolikus kölcsönhatás patkányokban a krónikus gyógyszer-expozíció függvényében. Ez a lehetőség érdemben van, mivel a fluoxetin és az olanzapin kombinált terápiája során klinikailag jelentős metabolikus kölcsönhatásról sem számoltak be [29]. A jelenlegi adatokat az egyre növekvő kísérleti és klinikai bizonyítékok keretébe helyezve nem valószínű, hogy a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások módosítanák a fluoxetin és az olanzapin farmakológiai profilját, ha a két pszichoaktív anyagot kísérleti állatmodellekkel egyidejűleg adják be.

Következtetések

Mód

Állatok és gyógyszeradagolás

Kísérleti eljárások

Glükózmérések

A relatív glükózszint meghatározásához az összes állatot 12 órán keresztül éheztettük az injekció utolsó napján (azaz a 18. napon). A glükóz szérumszinteket a Life-Scan One Touch Basic Meter (Johnson & Johnson, New Brunswick, NJ) segítségével határoztuk meg. Röviden: 10 μl szérumot szabadon áramló cseppenként pipettázunk minden egyes érintéses tesztcsíkra, és 45 másodpercig leolvassuk a glükózmérőben. Az éhomi glükózszinteket átlagként ± SEM-ben adjuk meg mg/dl-ben.

Fluoxetin, norfluoxetin és olanzapin elemzése GC-MS segítségével

A gyógyszerelemzéshez használt összes oldószer HPLC minőségű volt. Kloroformot és 1-klór-butánt Burdick & Jackson-tól (Muskegon, MI) szereztünk be. Etil-acetátot és acetonitrilt az EMD-től (Gibbstown, NJ) szereztünk be. Az ammónium-hidroxidot, ACS tanúsítvánnyal, Fisher-től (Fairlawn, NJ) szereztük be. Az aszkorbinsavat a Sigma-tól (St. Louis, MO), míg a trifluor-ecetsavanhidridet Pierce-től (Rockford, IL) szereztük be.

Metanolban olanzapint, fluoxetint és norfluoxetint 10 ng/μl, 1,0 ng/μl, illetve 0,1 ng/μl koncentrációban tartalmazó munkaoldatokat készítettünk. A kalibrációs standardok és kontrollok elkészítéséhez használt munkaoldatokat különböző referenciaanyagok forrásaiból (pl. Fluoxetin) vagy ugyanazon referenciaanyag (például olanzapin) különböző méréséből származtuk. Kalibrációs standardokat és kontrollokat készítettünk megfelelő mennyiségű munkaoldat hozzáadásával tiszta, külön szilánozott, 16 × 100 mm-es tenyésztőcsövekbe, amelyek 1 ml üres marhavért és 0,2 ml 2,5% aszkorbinsavat tartalmaztak. A kalibrációs standardok 1 ng/ml és 1000 ng/ml között változtak. A kontrollokat 35 ng/ml, 100 ng/ml és 650 ng/ml koncentrációban állítottuk elő.

Mindegyik vérmintából 0,25 ml térfogatot vittünk át tiszta, szilanizált 16 × 100 mm-es tenyésztőcsövekbe. Ahhoz, hogy a minta előkészítése 1 ml térfogatú legyen, minden csőhöz 0,75 ml térfogatú Milli Q H2O-t adunk. A minták ezért a standardokhoz és a kontrollokhoz képest négyszeres hígításúak voltak. Az előkészítő csőben 0,2 ml térfogatú 2,5% -os aszkorbinsavat adunk minden mintához. A mintákat, a standardokat és a kontrollokat folyadék/folyadék eljárással extraháltuk. Nyolcvan ng fluoxetin-d6-ot (80 μl 1 ng/μl fluoxetin-d6-ot Milli Q H2O-ban) és 80 ng clozapint (80 μl 1 ng/μl klozapint metanolban) adtunk minden csőhöz, majd a csöveket röviden örvényelt. Ezután minden csőhöz 0,1 ml térfogat tömény ammónium-hidroxidot és 4 ml térfogatú 1-klór-bután: acetonitrilt (4: 1) adunk. Minden csőre tiszta, teflonnal bélelt csavaros kupakot helyeztek el. A csöveket 20 percig keverjük egy dugattyús rázógéppel, és 2000 fordulat/perc sebességgel 10 percig centrifugáljuk egy IEC centrifuga segítségével (Needham, MA). Tiszta, különálló üveg Pasteur pipetták alkalmazásával az egyes csövekből származó felső szerves réteget tiszta, külön 13 × 100 mm-es tenyészcsövekbe helyeztük. A szerves fázist 40 ° C-os légáramban szárazra pároljuk Turbo Vap párologtatóval (Zymark Corporation, Hopkinton, MA).

A derivatizáláshoz 0,1 ml térfogatú kloroformot és 0,1 ml térfogatú trifluor-ecetsavanhidridet adunk mindegyik csőhöz. Ezután mindegyik csőre tiszta teflonnal bélelt csavaros kupakokat tettek. A csöveket 20 percig melegítettük 70 ° C-on, száraz blokkfűtéssel. Hevítés után a csöveket kivettük a fűtőberendezésből, és hagytuk szobahőmérsékleten lehűlni. Ezután a kupakokat eltávolítottuk, és a csöveket a fent leírt körülmények között lepároltuk. A derivatizált kivonatokat 100 μl etil-acetáttal rekonstruáltuk, majd tiszta, külön automatikus mintavevő fiolákba helyeztük.

Adatelemzés

A testtömeg és a glükózszint statisztikai összehasonlítását egyirányú ANOVA vagy adott esetben kétfarkú t teszt alkalmazásával végeztük. A fluoxetin és az olanzapin plazmaszintjét Student-féle t-teszttel elemeztük. A szignifikánsnak értelmezett valószínűségi szint P ≤ 0,05 volt.

A szerzők hozzájárulása

A JAP és a JMC részt vett az in vivo vizsgálatokban és a biokémiai vizsgálatokban. BHH és JMH részt vett a vizsgálatok tervezésében és elvégezte a statisztikai elemzést. A GT elkészítette a kéziratot, elkészítette a tanulmányt, és részt vett annak tervezésében és koordinálásában. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végleges kéziratot.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük Eli Lilly-nek az olanzapin bőséges adományozását, amelyet ezekben az állatkísérletekben használtak. Ezt a munkát részben egy NYCOM kari erőforrás-díj támogatta a GT-nek, valamint egy NIH-támogatás (# 1R15MH6413-01A1) a JMH-nak. A szerzők köszönettel tartoznak Aaron Millernek (Új Média Intézet, Medaille Főiskola) a kiváló technikai segítségért.