Segít-e a cukoradó az elhízás csökkentésében?

segít-e

COVID-19: Mit kell tudni a december 7-i koronavírus-járványról?

COVID-19: Mit kell tudni a december 9-i koronavírus-járványról?

Legfőbb ideje abbahagyni az idősebb felnőttek alulértékelését

Ha lenne egy egyszerű módja annak, hogy megakadályozzuk a világ kövéredését, akkor biztosan megtalálták volna és megvalósították volna mára.

Az elhízás világszerte elérte a járvány mértékét, évente legalább 2,8 millió ember hal meg túlsúlya vagy elhízása következtében - írja az Egészségügyi Világszervezet.

Ez már nem csak a gazdag nemzetek problémája. A világ népességének nagy része most olyan országban él, ahol több ember van túlsúlyos, mint alulsúlyos.

Az elhízás évente 2 billió dollárba kerül a világnak a Mckinsey Global Institute jelentése szerint, amely az elhízást az emberek által okozott három legnagyobb társadalmi teher közé sorolja, szinte egyenlő a dohányzással és a fegyveres konfliktusokkal.

De bár lehet, hogy nincs egy megoldás a probléma megoldására, a cukor adóztatását egyre inkább a megoldás részének tekintik.

És Norvégia - mint sok kérdésben - az élen jár.

A norvég példa

Norvégiában 1922 óta van adó a hozzáadott cukorra. De úgy döntött, hogy 2018 elején hatalmas 83% -kal emeli ezt az adót, és az olyan termékek, mint az édességek és a csokoládék, most 4,69 dollár/kg.

Számos kormány jelentős sikereket ért el az adóemelések felhasználásával, hogy visszatartsa az embereket a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól, de a cukoradó hozzájárul az elhízás csökkentéséhez?

Norvégia cukorfogyasztása már most is lényegesen alacsonyabb, mint egyes országokban, átlagosan évi 27 kg, míg az átlag amerikai fogyasztás 34 kg. És a Norvég Közegészségügyi Intézet szerint csak minden hatodik gyermek túlsúlyos Norvégiában, míg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban minden harmadik gyermek.

Az élelmiszeripar egyes részei aggódnak amiatt, hogy az adó miatt Norvégia kevésbé lesz versenyképes, és egyes lakosok úgy döntöttek, hogy teljesen elkerülik az adót azáltal, hogy a szomszédos Svédországban vásárolnak finomságokat.

De Norvégia egyértelmű célt tűzött ki maga elé: 2021-ig 12,5% -kal szeretné csökkenteni minden egyes polgár cukorbevitelét.

Bár még túl korai levonni a következtetéseket a drámai adóemelésből, a világ többi része szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy értékelje annak hatását a nemzet étkezési szokásaira.

Más országok pedig már követik a példát, az Egyesült Királyság és Dél-Afrika is a következő hónapokban vezeti be a cukros italokra kivetett saját adóját.

És bár sok aktív kampány volt a cukoradó használatának népszerűsítésére, vannak ugyanolyan hangos ellenzéki csoportok is, amelyeket gyakran az élelmiszer- és italipar finanszíroz.

A cukor áldozattá válása?

Az olyan kampányok, mint a People against Sugar Tax és az American Beverage Association úgy vélik, hogy a cukros italok vagy élelmiszerek nagy mennyiségű hozzáadott cukorral történő megadóztatása a cukor igazságtalan elvetése az elhízás fő okaként.

A kevesebb cukor fogyasztása az egyik módja a kevesebb kalória fogyasztásának. De ugyanígy a kevesebb telített zsír fogyasztása vagy az edzés mennyiségének növelése.

És számos más intézkedést is megtehetnek a kormányok, beleértve az élelmiszer-címkéken megjelenő figyelmeztető jeleket, a reklámok szigorúbb szabályozását és a tömegtájékoztatási kampányokat az egészséges ételek választásának tudatosítása érdekében.

Az elhízási járvány mértékét figyelembe véve azonban valószínű, hogy jelentős előrelépéshez mindezen intézkedések kombinációjára lesz szükség.