Napló lista menü

Eszközök

Kövesse a naplót

Statisztikai adatok és klinikomorfológiai jellemzők

Ukrajna Orvostudományi Akadémia Endokrinológiai és Metabolizmus Intézete, Kijev, Ukrajna

Sugárzási Orvosi Kutatóközpont, Ukrajna Orvostudományi Akadémia, Kijev, Ukrajna

Sugárzási Orvostudományi Kutatóközpont, Ukrajna Orvostudományi Akadémia, Kijev, Ukrajna

Anatómiai Patológiai Osztály, Patológiai és Laboratóriumi Orvostudományi Osztály, Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Központ, Philadelphia, Pennsylvania

Patológiai és Laboratóriumi Orvostudományi Tanszék, Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Központ, 3400 Spruce Street, 6 alapító pavilon, Philadelphia, PA 19104-4283 === A szerző további cikkeinek keresése

Ukrajna Orvostudományi Akadémia Endokrinológiai és Metabolizmus Intézete, Kijev, Ukrajna

Sugárzási Orvostudományi Kutatóközpont, Ukrajna Orvostudományi Akadémia, Kijev, Ukrajna

Sugárzási Orvosi Kutatóközpont, Ukrajna Orvostudományi Akadémia, Kijev, Ukrajna

Anatómiai Patológiai Osztály, Patológiai és Laboratóriumi Orvostudományi Osztály, Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Központ, Philadelphia, Pennsylvania

Anatómiai Patológiai Osztály, Pennsylvaniai Egyetem Orvosi Központ Patológiai és Laboratóriumi Orvostudományi Tanszék, Philadelphia, Pennsylvania

Absztrakt

HÁTTÉR

Az 1986-os csernobili nukleáris balesetet követően Ukrajnában megnőtt a gyermekkori pajzsmirigy-karcinóma-esetek száma, ami a kijevi Endokrinológiai és Metabolizmus Intézetben létrehozta a pajzsmirigyrák-esetek nyilvántartásának kidolgozását. A jelenlegi tanulmányban a szerzők az ebben a nyilvántartásban szereplő esetek statisztikai adatait és klinikomorfológiai jellemzőit közlik.

MÓD

Az ukrajnai pajzsmirigyrák előfordulásának, életkorának és nemi megoszlásának tanulmányozásához a szerzők teljes klinikai információkat állítottak össze az Endokrinológiai és Metabolizmus Intézetben diagnosztizált és kezelt esetekből, valamint Ukrajna 27 régiójának a nyilvántartáshoz benyújtott statisztikai jelentéseit. A reszektált daganatok morfológiai jellemzőit megvizsgálták és felvették az adatbázisba.

EREDMÉNYEK

A csernobili nukleáris balesetet megelőző 5 év során összesen 59 pajzsmirigyrákot állapítottak meg a születéstől a 18 éves korig (25 a 14 évesnél fiatalabb gyermekeknél és 34 a 15–18 éves serdülőknél). 1986 és 1997 között az ukrán gyermekek és serdülők összes pajzsmirigyrákja 577 volt (358 gyermek és 219 serdülő). Morfológiailag a pajzsmirigydaganatok túlnyomórészt papilláris karcinómák voltak, és ezek többsége follikuláris és/vagy szilárd növekedési mintázatot is mutatott. A nyirokcsomó-metasztázisok és egyéb extrathyroidalis terjedés gyakoriak voltak, ezért a teljes pajzsmirigy-eltávolítás és a nyirokcsomó-disszekciók szükségessé váltak sok betegnél.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az 1986. április 26-án Ukrajnában, a csernobili atomerőműben bekövetkezett nukleáris baleset jelentős mennyiségű radionuklid felszabadulását okozta, ami jelentősen meghaladta az összes korábbi atomerőmű-balesetét. A Nemzetközi Atomenergia Szövetség „súlyos balesetnek” minősítette. A reaktor teljes olvadása megtörtént, és a becslések szerint 150–200 millió radioaktív anyag radioaktív anyag került a légkörbe a balesetet követő első 10 napban.

Több mint 450 különböző radionuklid szabadult fel Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország felett; a radioaktív felhő elterjedt a balti államokban, Skandináviában és Európában. Fokozott radioaktivitást észleltek még az észak-amerikai kontinensen is.

Emberek milliói voltak kitéve a radioaktív izotópok, különösen a radioaktív jód felesleges szintjének ennek az eseménynek az eredményeként. A rádiójódnak az emberi testbe való bejutásának két fő útja van: belélegzés, amely leginkább az atomerőmű 30 kilométeres körzetében élő egyéneket érintette; és lenyelés, amely a reaktor 30 kilométeres körzetén túl élő embereket érintette, akik jóddal-131 (131 I) szennyezett ételt (elsősorban tejet) ettek.

Bár úgy gondolják, hogy a radioaktív jód expozíciója elleni profilaxis elegendő mennyiségű stabil jód-sót fogyaszt, az ilyen megelőző intézkedéseket nem indították el, vagy nem voltak megfelelőek. A radioaktív jód túlzott felvétele a pajzsmirigyben sérülést okozhat mind a korai expozícióban (akut sugárzású pajzsmirigy-gyulladás), mind később (hipotireózis, autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, valamint jóindulatú és rosszindulatú daganatok egyaránt).

A gyermekek alkotják a sugárterhelésnek kitett egyének legkiszolgáltatottabb csoportját, mivel a pajzsmirigy sugárzásra való érzékenysége magas, és a hatásainak megnyilvánulása hosszabb élettartammal rendelkezik. Ezek a tényezők szükségessé teszik a pajzsmirigy működésének nyomon követését a kitett alanyokban évtizedekig. 1-3 Ezért a pajzsmirigyrák nyilvántartását kijevi intézetünkben fejlesztették ki. Az Ukrajnában diagnosztizált gyermekek és serdülők pajzsmirigyrákjának minden esetét feljegyzik a betegség időtartamáról, a kapott sugárzás dózisáról, a klinikai megnyilvánulásokról, a kezelésről és a morfológiai jellemzőkről. Ezeknek az eredményeknek az összes esetre történő összegyűjtése folyamatos nyomon követéssel lehetővé teszi a jövőbeni jobb elemzést.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

A nyilvántartás magában foglalja az Ukrajnában diagnosztizált pajzsmirigyrák minden esetét 14 évesnél idősebb gyermekeknél és 15-18 éves serdülőknél a diagnózis felállításakor. A nyilvántartásba jelenleg 636, 1981 és 1997 között diagnosztizált eset tartozik. Ezek közül 577 beteget (358 gyermek és 219 serdülő) azonosítottak és műtéttel kezeltek az Endokrinológiai és Metabolizmus Intézetben 1986 és 1997 között. Ukrajna régiói szerepelnek a nyilvántartásban.

Az intézetünkben kezelt pajzsmirigyrákban szenvedő gyermekek és serdülők pajzsmirigy-sugárzási dózisait az ukrán Sugárgyógyászati Tudományos Központ Dozimetriai és Sugárhigiénés Tanszékén becsülték meg. 2, 3 Az egyes betegekről szóló információkat rendszeresen frissítik és elemzik.

EREDMÉNYEK

A nyilvántartásba bekerült pajzsmirigy-karcinóma eseteit itt a műtét idején 18 éves születésű betegekről számoltuk be. A nukleáris balesetet megelőző 5 év alatt (1981–1985) 59 pajzsmirigyrák esetét azonosították ebben a korcsoportban; míg 1986–1997 során 577 esetet azonosítottak. Az átlagos diagnosztizált esetek száma évente 1981 és 1985 között 12 volt; ez az 1986–1990 közötti időszakban évi 22 esetre, 1991–1995 között évi 63 esetre, 1996-ban és 1997-ben pedig évi 73 esetre emelkedett.

A legtöbb esetet a születés – 14 éves korcsoportban találták. 1981 és 1985 között ebben a korcsoportban összesen 25 pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak; mivel 1986 és 1997 között 358 új pajzsmirigy rosszindulatú daganatot regisztráltak. Ezek többségét 1990 és 1997 között figyelték meg (1990-ben 26, 1990-ben 22, 1992-ben 49, 1992-ben 44, 1994-ben 44, 1995-ben 44, 1996-ban 44, 1997-ben 36).

A 358 eset közül a legtöbb (343) a baleset előtt született egyéneknél történt; négy gyermek azonban nem sokkal 1986 áprilisa után született (ezért e személyek sugárterhelése méhen belül, a terhesség utolsó trimeszterében következett be). Az utolsó 11 esetet 1986 után született gyermekeknél azonosították (egy-egy eset 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben; 2 eset 1995-ben; 4 eset 1996-ban és 2 1997-ben).

Ha ezeket az adatokat a 100 000 gyermekre jutó arány alapján értékelik, akkor a gyermekek pajzsmirigyrákjainak jelentős növekedése is megfigyelhető. Ezért 1981 és 1985 között ez az arány 0,04–0,06 volt 100 000 gyermekre. 1986–1990 folyamán ez az arány 0,11/100 000 gyermekre emelkedett; 1991–1995-ben 100 000 gyermekre 0,39-re emelkedett; és 1996–1997-ben 0,45/100 000 gyermekre nőtt, ami 10-szeresével haladta meg a Csernobil előtti szintet.

Ukrajna hat legsúlyosabban szennyezett régiójában (Kijev, Csernigov, Zhitomir, Cerkassy, Rovno és Kijev város oblastai [tartományai] és Kijev városában) a gyermekkori pajzsmirigyrák előfordulási aránya magasabb volt (1–3. Ábra). E hat terület „hozzájárulása” az előfordulás teljes növekedéséhez 64%. A reaktorhoz legközelebb eső falvakból (ideértve Pripjat és Csernobilot is) evakuált gyermekek közül az 1990–1997-es időszakra eső átlagos éves előfordulási ráta 27 000/100 000 gyermek.

A pajzsmirigyrák előfordulása gyermekeknél Ukrajnában régiónként (1986–1990).