Nyirokcsomók és a rák

Mi a nyirokrendszer?

Testünk nyirokerek és nyirokcsomók hálózatával rendelkezik. (A nyirok kimondottan végtag.) Ez a hálózat a test immunrendszerének része. Folyadékot, hulladékanyagot és egyéb dolgokat (például vírusokat és baktériumokat) gyűjt össze, amelyek a test szöveteiben, a véráramon kívül vannak.

A nyirokerek nagyon hasonlítanak a vénákhoz, amelyek összegyűjtik és továbbítják a vért a testen. De ezek az erek a vér szállítása helyett a tiszta vizes folyadékot, az úgynevezett nyirokot hordozzák.

A nyirokfolyadék kifolyik a kapilláris falakból, hogy fürdesse a test szövetsejtjeit. Oxigént és egyéb tápanyagokat juttat a sejtekbe, és olyan salakanyagokat, mint szén-dioxid (CO2), amelyek kiáramlanak a sejtekből. A nyirokfolyadék fehérvérsejteket is tartalmaz, amelyek segítenek a fertőzések leküzdésében.

A nyirokfolyadék felhalmozódna és duzzanatot okozna, ha valamilyen módon nem eresztenék le. Ez a nyirokerek szerepe. A nyirokerek a nyirokfolyadékot szívják fel a sejtek körül, hogy a mellkas felé küldjék. Ott a nyirokfolyadék összegyűlik egy nagy érbe, amely a szív közelében lévő erekbe ereszkedik.

Nyirokcsomók és mit csinálnak

A nyirokerek a nyirokfolyadékot a test csomópontjain keresztül vezetik. A nyirokcsomók kicsi szerkezetek, amelyek káros anyagok szűrőként működnek. Immunsejteket tartalmaznak, amelyek a nyirokfolyadékon keresztül bejutó baktériumok megtámadásával és elpusztításával segíthetnek a fertőzés elleni küzdelemben.

A testben több száz nyirokcsomó található. Minden nyirokcsomó kiszűri a hozzá vezető erek által felszedett folyadékot és anyagokat. Az ujjakból származó nyirokfolyadék például a mellkas felé haladva egyesíti a folyadékot a karból. Ez a folyadék beszűrődhet a könyök nyirokcsomóin vagy a kar alatt. A fej, a fejbőr és az arc folyadék a nyaki nyirokcsomókon keresztül áramlik lefelé. Néhány nyirokcsomó a test mélyén található, például a tüdő között vagy a bél körül, hogy kiszűrje a folyadékot ezeken a területeken. A nyirokfolyadék lassan beáramlik a test minden részéből, visszafordulva a mellkasig. Útja végén a leszűrt folyadékot, sókat és fehérjéket visszadobják a véráramba.

Duzzadt nyirokcsomók

Ha olyan probléma merül fel, mint fertőzés, sérülés vagy rák, a csomópont vagy a nyirokcsomók csoportja ezen a területen megduzzadhat vagy megnagyobbodhat, miközben a „rossz” sejtek kiszűrésén dolgozik. Ezt nevezhetjük lymphadenopathiának (LIMF-ad-uh-NOP-uh-te). A duzzadt nyirokcsomók azt mondják, hogy valami nincs rendben, de más tünetek segítenek pontosan meghatározni a problémát. Például a fülfájás, a láz és a fül közelében lévő megnagyobbodott nyirokcsomók arra utalnak, hogy fülfertőzése vagy megfázása lehet.

Egyes területek, ahol a nyirokcsomók általában megduzzadnak, a nyakon, az ágyékban és a hónaljban találhatók. A legtöbb esetben egyszerre csak egy csomópont-terület duzzad. Ha a nyirokcsomók több területe is duzzadt, akkor ezt generalizált lymphadenopathiának hívják. Egyes fertőzések (például a torokgyulladás és a bárányhimlő), bizonyos gyógyszerek, immunrendszeri betegségek és rákos megbetegedések, mint például a limfóma és a leukémia, ilyen jellegű duzzanatot okozhatnak. Az egészségügyi szolgáltató további információkat keres a duzzanat okának kiderítésére. A nyirokcsomók duzzadását gyakran valami más okozza, mint a rák.

Rák a nyirokcsomókban

A rák kétféleképpen jelenhet meg a nyirokcsomókban: vagy ott kezdődhet, vagy másutt terjedhet oda.

A nyirokcsomókban kezdődő rákot limfómának nevezik. A Hodgkin-betegség és a nem-Hodgkin-limfóma esetén többet olvashat a limfómáról.

Gyakrabban a rák valahol máshol kezdődik, majd a nyirokcsomókba terjed. Ez a szakasz áll a középpontban.

Hogyan terjed a rák a nyirokcsomókra?

A rák a kezdetektől (az elsődleges helytől) terjedhet a test más részeire.

Amikor a rákos sejtek elszakadnak egy daganattól, a vér más részein vagy a nyirokrendszeren keresztül a test más területeire utazhatnak. A rákos sejtek a véráramon keresztül eljuthatnak, hogy elérjék a távoli szerveket. Ha átjutnak a nyirokrendszeren, a rákos sejtek nyirokcsomókba kerülhetnek. Akárhogy is, a megszökött rákos sejtek többsége elpusztul vagy elpusztul, mielőtt valahol másutt növekedni kezdenének. De egy vagy kettő települhet egy új területre, növekedni kezd és új daganatokat képezhet. A rák ezen terjedését a test új részén metasztázisnak nevezik.

Annak érdekében, hogy a rákos sejtek átterjedhessenek a test új részeire, számos változáson kell átmenniük. Először képesnek kell lenniük arra, hogy elszakadjanak az eredeti daganattól, majd rögzüljenek a nyirokerek vagy az erek külső falán. Ezután át kell haladniuk az érfalon, hogy a vérrel vagy a nyirokkal együtt egy új szervbe vagy nyirokcsomóba áramolhassanak.

Amikor a rák a nyirokcsomókban növekszik, általában a daganat közelében lévő nyirokcsomókat érinti. Ezek azok a csomópontok, amelyek a legtöbb munkát a rákos sejtek kiszűrésére vagy megölésére végezték.

Hogyan található a rák a nyirokcsomókban?

A normális nyirokcsomók aprók, és nehéz megtalálni őket, de ha fertőzés, gyulladás vagy rák van, a csomópontok nagyobbak lehetnek. A testfelszín közelében tartózkodók gyakran elég nagyok ahhoz, hogy az ujjaikkal érezzék, és néhányuk még látható is. De ha csak néhány ráksejt van egy nyirokcsomóban, akkor normálisnak tűnhet. Ebben az esetben az orvosnak ellenőriznie kell a rákot a nyirokcsomó egészének vagy egy részének eltávolításával.

Amikor egy sebész eltávolítja az elsődleges rákot, egy vagy több közeli (regionális) nyirokcsomó is eltávolítható. Az egyik nyirokcsomó eltávolítását biopsziának nevezzük. Sok nyirokcsomó eltávolításakor nyirokcsomó-mintának vagy nyirokcsomó-boncolásnak hívják. Amikor a rák átterjedt a nyirokcsomókra, nagyobb a kockázata annak, hogy a rák műtét után visszatérhet. Ez az információ segít az orvosnak eldönteni, hogy szükség lehet-e további kezelésre, például kemoterápiára vagy sugárzásra a műtét után.

Az orvosok tűk segítségével mintákat is vehetnek egy vagy több csomópontból. Általában ezt megnagyobbodott nyirokcsomókon végzik. Ezt tűbiopsziának hívják. Az eltávolított szövetet egy patológus (orvos, aki szövetminták segítségével diagnosztizálja a betegséget) mikroszkóp alatt vizsgálja meg, hogy vannak-e benne rákos sejtek

Mikroszkóp alatt a csomópontok bármely rákos sejtje úgy néz ki, mint az elsődleges daganat rákos sejtjei. Például, amikor az emlőrák átterjed a nyirokcsomókra, a csomópontokban lévő sejtek úgy néznek ki, mint az emlőrák sejtjei. A patológus jegyzőkönyvet készít, amely részletezi a találtakat. Ha egy csomópont rákot tartalmaz, a jelentés leírja, hogy néz ki és mennyit láttak.

Az orvosok vizsgálatokat vagy más képalkotó teszteket is használhatnak a test mélyén lévő megnagyobbodott csomópontok felkutatására. További információ erről: Képalkotó (radiológiai) tesztek. Gyakran feltételezzük, hogy a rák közelében megnagyobbodott nyirokcsomók rákot tartalmaznak.

Mit jelent, ha a nyirokcsomómban rák van?

Attól függ. Néha olyan kevés rákos sejt van a csomópontban, hogy a patológusnak speciális vizsgálatokkal kell megkeresnie őket. A nyirokcsomóban nagyon kevés rákos sejt esetén előfordulhat, hogy ez egyáltalán nem változtatja meg a kezelési tervet.

Ha egy csomópontban sok a rák, a nagy tömeg könnyen látható. Ha a rák a nyirokcsomóból nő ki a külső kötőszövetrétegen keresztül (kapszula), akkor ezt extrakapszuláris kiterjesztésnek hívják.

A több rák a csomópontokban azt jelentheti, hogy a rák gyorsan növekszik és/vagy nagyobb valószínűséggel terjed a test más helyeire. De ha a közeli nyirokcsomók az egyetlen hely, ahol a rák a fő (elsődleges) helyen túl található, a fő daganat és a közeli nyirokcsomók eltávolítására irányuló műtét képes lesz megszabadulni mindettől.

Az elsődleges ráktól távolabb eső csomópontokba átterjedt ráknak nagyobb valószínűséggel lesz szüksége kemo- vagy sugárkezeléssel történő további kezelésre.

A csomópontokban lévő rák befolyásolja a rák stádiumát

A rák kezelése az ember ráktípusától és a rák stádiumától függ. Az orvosok egy rendszert használnak a rák kialakulásához. A leggyakoribb állomásrendszer a TNM rendszer. A TNM-ben szereplő T jelentése a tumor, az M metasztázis, az N pedig a nyirokcsomók. Ha a rák közelében lévő nyirokcsomókban nem található rák, akkor az N értéke 0. Ha a közeli vagy távoli csomópontok rákot mutatnak, akkor az N-hez olyan számot rendelnek, mint 1, 2 vagy néha 3, attól függően, hogy hány csomópont van érintettek, mennyi a rák bennük, mekkora és hol vannak.

Az alacsonyabb TNM-számmal rendelkező rákot általában könnyebb kezelni, és a túlélési kilátások jobbak. Például a T1, N0, M0 rák olyan rák, amelyet nagyon korán találtak meg, még mielőtt elterjedt volna. A T1 egy kis daganatot jelentene, az N0 azt jelenti, hogy nincsenek csomópontok, az M0 pedig azt, hogy nem találtak metasztázisokat. A stádiumozással kapcsolatos további információkért tekintse meg a ráktípusra vonatkozó információkat, vagy olvassa el a Staging című cikket.

A nyirokcsomók eltávolításának hatásai

A rákos műtét során eltávolított csomópontok elhagyhatják a test egy részét anélkül, hogy elvezetnék az érintett terület nyirokfolyadékát. A nyirokerek közül sok ma zsákutcába fut, ahol a csomópont volt, és a folyadék képes visszatáplálni. Ezt hívják lymphedema-nak, és egész életen át tartó problémává válhat. Minél több nyirokcsomót távolítanak el, annál nagyobb az esélye annak.

A nyirokcsomók eltávolítása a rákos műtét során nem valószínű, hogy gyengíti az ember immunrendszerét, mivel az immunrendszer nagy és összetett, és az egész testben található.