Nem alkoholos zsírmájbetegség képalkotása: Kevésbé megtett út

Divya Singh

Radiológiai Osztály, All India Orvostudományi Intézet, New Delhi, India

Chandan J. Das

Radiológiai Osztály, All India Orvostudományi Intézet, New Delhi, India

Manas P. Baruah

1 Endokrinológiai Osztály, Excel Center, Guwahati, Assam, India

Absztrakt

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) egy olyan spektrum, amely magában foglalja az egyszerű steatosist, az alkoholmentes steatohepatitist és a cirrhosist. Egyre inkább a megemelkedett májenzimek, a kriptogén cirrhosis és a hepatocellularis carcinoma okozójaként jelenik meg. A NAFLD-hez kapcsolódó morbiditás és mortalitás várhatóan növekszik az elhízás és a 2-es típusú diabetes mellitus fellendülésével. Az óra szükségessége, hogy technikákat dolgozzon ki a máj zsírtartalmának becslésére, majd pontos követésére a NAFLD-ben szenvedő betegeknél. A radiológiai armamentáriumban sok képalkotási mód van, nevezetesen az ultrahangvizsgálat az elasztográfia extra szélével, a komputertomográfia és a mágneses rezonancia képalkotása kémiai eltolásos képalkotással és spektroszkópiával a máj zsírtartalmának becsléséhez.

BEVEZETÉS

P ATHOPHIOLÓGIA

Különböző mechanizmusokat hoztak létre a NASH patogenezisének magyarázatára. A „többszörös találat” hipotézis a legszélesebb körben elfogadott. Ez az első „találatot” javasolja a máj makrosteatózisának kialakulásaként a fokozott lipolízis és a szabad zsírsavszint eredményeként. A szabad zsírsav oxidáció inzulinrezisztenciával való csökkentésének növekedése zsírsav felhalmozódáshoz vezet. Számos lehetséges „második találat” lehet a mitokondrium reaktív oxigénfajtáinak oxidatív stresszje és a citokróm P450 enzimek, endotoxinok, citokinek, adipokinek és környezeti tényezők [1. ábra]. A központi elhízás a zsigeri zsír és a fehér zsírlerakódás mellett az adipokinek és citokinek fő forrása. A fehér zsírszövetből felszabaduló adipokinek közé tartozik az adiponektin (védő), a leptin (pro-fibrotikus) és az rezisztin (az inzulinrezisztencia közvetítője). A fehér zsírszövetből felszabaduló proinflammatorikus citokinek közé tartozik az alfa tumor nekrózis faktor (TNF-α) és az interleukin-6. [4]

Az alkoholmentes zsírmáj betegség kórélettana

M A TULAJDONSÁGOKRA VAGYOK

Ultrahangvizsgálat

A zsírmáj fokozatai a vizuális elemzés során. Az ultrahangos képen látható (a) normál máj-echogenitás (b) 1. fokú zsírmáj fokozott máj-echogenitással a rekeszizom körvonalát homály fedi

Sonoelastography

Elv

A szonoelasztográfia a májmerevség becslését nyújtja, amelyet viszont befolyásol a zsír beszivárgása, és olyan technikákat tartalmaz, mint az ARFI és a tranziens elasztográfia. Az ARFI képalkotás magában foglalja egy anatómiai régió megcélzását, hogy megvizsgálják annak rugalmas tulajdonságait, egy érdekes régió kurzor használatával, valós idejű B-módú képalkotás közben. A mért nyíróhullám sebesség a szövet belső és reprodukálható tulajdonsága. A nyíróhullám frontjának több helyszínen történő megfigyelésével és ezeknek a méréseknek az eltelt idővel való korrelálásával számszerűsíthető a nyírási hullám sebessége. A nyomásimpulzus-pálya szomszédságában olyan nyomnyalábokat alkalmazunk, amelyek érzékenysége meghaladja a hang hullámhosszának 1/100-át. Ezeket a nyalábokat folyamatosan továbbítják, amíg az áthaladó nyíróhullám frontot észlelik. A nyíróhullám keletkezése és a csúcs észlelése közötti idő a nyírási hullám sebességének kiszámítására szolgál. A tranziens elasztográfiában pulzus-visszhang felvételt hajtanak végre a nyíróhullám terjedésének követésére és annak sebességének mérésére, amely közvetlenül kapcsolódik a szövet merevségéhez (vagy rugalmassági modulusához). Az eredményeket kilopascalban (kPa) fejezzük ki. Minél keményebb a szövet, annál gyorsabban terjed a nyírási hullám. [11,12]

Technika

Nyíróhullám-elasztográfia. A szonoelasztográfiai képen (a) normál máj látható, átlagos merevség értéke 7,0 kilopascal (b) 1-es fokozatú zsírmáj, az átlagos merevség értéke 6,1 kilopascalra csökken

Az ARFI-t is hasonló módon hajtják végre, és méri a nyírási sebességet. A máj normál sebessége 1 m/s. Ez a sebesség csökken, ha zsíros beszivárgás van [4. ábra].

Akusztikus sugárerő-impulzus (ARFI) elasztográfia. A szonoelasztográfiai képen a 2. fokozatú zsírmáj látható, a nyírási sebesség csökkenésével (0,80 m/sec). A nyírási sebesség normál májparenchymában 1 m/s

Komputertomográfia

A steatosis a máj csökkent attenuációját okozza a CT-n, amelyet kvantitatív módon ábrázolhatunk, összehasonlítva azt a lép gyengülésével nem javított felvételeken. A 10 HU máj-lép csillapítási arány a máj steatosisának erős előrejelzője. [14] Ez egy gyors, a kezelőtől független technika. A sugárterhelés minimálisra csökkenthető kis dózisú protokollok alkalmazásával.

A kettős energiájú CT a májzsír mennyiségi meghatározására is használható. Két csőpotenciálon történő felvételt jelent, nevezetesen 80 és 140 kVp. A szöveti összetétel becslése a különböző anyagok csillapítási jellemzőinek eltérése miatt lehetséges. A máj steatosisában csökken a máj CT-gyengülése alacsony energiaszint mellett. A csőpotenciál növekedésével nő a zsírcsökkenés. Tanulmányok azt találták, hogy a 10 HU-nál nagyobb csillapításváltozás a csőpotenciál 80-ról 140 kVp-re történő növekedésével> 25% -os zsíros beszűrésre utal.

Elv

A fokozatlan CT csillapításának csökkenése a májban a zsíros beszivárgás mértékének legjobb előrejelzője. [16]

Technika

Alacsony dózisú, fokozatlan CT-t (80 kV, 100 mA dózismodulációval, 128 × 0,625 kollimáció, 10 mm vastagság) végeznek. Mindegyik esetben a máj gyengülését [5. ábra] a mindkét lebenyben lévő érdekes kör alakú régiók (ROI) véletlenszerű kiválasztásával mértük. Minden egyes ROI esetében a lehető legnagyobb ROI-t választják ki a látható máj érrendszeri és epeúti struktúrák elkerülésével. A ROI-k 200 és 400 mm2 között mozoghatnak. A ROI-értékeket átlagolt máj-csillapításként átlagoljuk. A belső kontroll biztosítása érdekében a lép gyengülésének átlagát három véletlenszerű ROI-érték átlagolásával is kiszámítják. A lehető legnagyobb ROI-t (mérettartomány: 200–400 mm2) választják ki a lép parenhimális csillapítására. A májcsillapítási index (LAI) az átlagos májcsillapítás és az átlagos lépcsillapítás közötti különbségből származik, és paraméterként használható a makrovesicularis steatosis mértékének előrejelzésére. A máj és a lép gyengülésében mutatkozó különbség 10 HU a normális.

CT a májzsír kimutatására. A képen látható (a) normális máj vizuális elemzésnél a lépnél nagyobb csillapítással 18,5 HU, ami normális (c) a máj diffúz zsíros beszivárgása és a máj gyengülése szignifikánsan kisebb, mint a lép a máj zsíros beszivárgása

Mágneses rezonancia képalkotás

Az MRI sugárzás nélküli mód a májzsír mikroszkopikus mennyiségben történő kimutatására. Különböző technikák, például CSI, proton spektroszkópia és MR elasztográfia használhatók. A CSI érzékenysége és specificitása 90% és 91%, míg a spektroszkópiaé 91%, illetve 87%. [17] Az MR elasztográfiával mérhető a máj merevsége. Az MRI azonban viszonylag időigényes és költséges eljárás.

Elv

Kémiai váltás képalkotása. Az MRI felvételen látható (a) fázisban lévő kép, a máj és a lép jelintenzitásának aránya 1,6 (b) ellentétes fázisban - a máj diffúz zsíros infiltrációja miatt bekövetkező jelcsökkenés

Módosított GRE technikákat fejlesztettek ki az akvizíciós idő csökkentésére, valamint a téves regisztráció és a mágneses tér inhomogenitásra való hajlamának kiküszöbölésére. Ezekkel a technikákkal az IP és OP képeket ezredmásodpercek alatt megszerzik, különböző TE-k használatával ugyanabban a felvételben. A CSI előnyei az egész máj lefedése.

Két fő stratégiát alkalmaznak az egy-voxeles spektroszkópiához (SVS), nevezetesen a pontfeloldásos spektroszkópiához (PRESS) vagy az stimulált visszhangszerzési módhoz (STEAM). [21] A PRESS felvételi séma (multi-echo single-shot technika) 90 ° -180 ° -180 ° impulzusszekvenciát használ, hosszú TE-vel, és lehetővé teszi a T1 hosszú relaxációs idővel rendelkező metabolitok jobb megjelenítését. Ezzel szemben a STEAM szekvencia 90 ° -90 ° -90 ° impulzusszekvenciát alkalmaz, és kevésbé érzékeny a J-kapcsolási hatásokra. A STEAM szekvencia rövidebb TE-t és alacsonyabb szignálhozamot eredményez a PRESS-hez képest, ami általában nem korlátozza a zsír mennyiségi meghatározását a májban.

Technika

A CSI-vel végzett MRI magában foglalja a T1-súlyozott IP és OP képek megszerzését. Az SI-t mindkét szakaszban ugyanazon a helyen elhelyezett átlagos ROI-val mérjük. Több (akár 12) ROI is elhelyezhető a májban három szinten, mindegyik szinten négy ROI (kettő a jobb lebenyben és kettő a bal lebenyben) anatómiailag egyező helyeken az IP-n és fázison kívül T1-súlyozott MRI. Valamennyi ROI területének 1,5 és 2 cm 2 (térfogat, 1,2-1,6 cm 3) között kell lennie, és kerülnie kell a nagyobb ereket, szervszéleket vagy vizuális tárgyakat. A ROI-k elhelyezhetők felsőbb, alacsonyabb szintű és a portális véna szintjén. Ez maximum 12 ROI-t generál a májban mind az IP, mind a fázison kívüli képeken, amelyeket együttesen átlagolva hozzák létre az IP kép és a fázison kívüli kép átlagos SI értékét. A zsír-víz arány úgy kapható meg, hogy a máj OP-szekvenciáját elosztjuk a máj SI-jével az IP-szekvenciában.

Az MR-spektroszkópia (MRS) a lipidrezonancia-csúcs intenzitásának növekedését mutatja steatosis jelenlétében 1,9-2,3 ppm (ppm), 1,1-1,5 ppm és 0,8-1,1 ppm mellett [7. ábra]. Mivel az MRS lehetővé teszi a lipidrezonancia-csúcs alatti terület közvetlen mérését, felhasználható a máj zsíros beszivárgásának kvantitatív értékelésére. Nem befolyásolják olyan zavaró tényezők sem, mint a fibrózis, a vas túlterhelése és a glikogén. Ez azonban egy komplex technika, amely a beteg együttműködését igényli, és az egész májnak csak egy kis részét veszi mintát.

MR-spektroszkópia PRESS. A képen lipidcsúcs (fehér nyíl) látható máj steatosis esetén

Összegzésképpen elmondható, hogy a NAFLD a krónikus májbetegségek egyik jelentős oka, és ma már a metabolikus szindróma májmegjelenésének tekintik. A NAFLD-hez kapcsolódó morbiditás és mortalitás várhatóan növekszik az elhízás és a 2-es típusú diabetes mellitus fellendülésével. Az óra szükségessége, hogy technikákat dolgozzon ki a máj zsírtartalmának becslésére, majd pontos követésére a NAFLD-ben szenvedő betegeknél. Mivel erőfeszítések folynak ennek az állapotnak a kezelésére, rendkívül fontos, hogy pontos, reprodukálható és nem invazív eszközökkel álljanak elő a májzsír becsléséhez. Az olyan képalkotási módok, mint a szonoelasztográfia, a CT és az MRI, a máj steatosis ilyen mértékű meghatározásában az élenjárók, és a közeljövőben felszámolhatják az invazív májbiopszia szükségességét erre az indikációra.

Lábjegyzetek

A támogatás forrása: Nulla

Összeférhetetlenség: Egyik sem nyilatkozott.