Ascites meghatározása, tünetei, okai, kezelése és prognózisa

  • Meghatározás
    • Mi az ascites?
  • Okoz
    • Mit Okoz Ascites?
  • Tünetek/jelek
    • Mik a Tünetek és Ascites jelei?
  • Hívja az orvost
    • Mikor kell orvost hívni az ascites miatt?
  • Vizsgálatok/diagnózis
    • Milyen tesztek diagnosztizálják az ascitist?
  • Kezelés
    • Hogyan kezeled az ascitist?
    • Életmódbeli változások és gyógyszeres kezelés
    • Milyen életmódbeli változások szükségesek a májbetegek számára?
  • Diuretikus terápia
    • Mi az ascites diuretikus terápiája?
  • Előrejelzés/halál
    • Mi a prognózis az ascitesre? Életveszélyes-e?
  • Hogyan lehet megelőzni
    • Hogyan lehet megakadályozni az ascites kialakulását?
  • Útmutató
    • Ascites témakör
    • Orvosi megjegyzések az ascites tüneteiről

Mi az ascites?

diagnózisát

A hasi szerveket egy peritoneum nevű tasak vagy membrán tartalmazza. Rendszerint a hashártyaüreg csak kis mennyiségű folyadékot tartalmaz, bár nőknél ez a menstruációs ciklustól függően változhat (20 ml-rel, vagy kevesebb, mint egy uncia). "Az ascites kifejezés a peritonealis üregben megnövekedett folyadékot jelöli, ez a helyzet nem normális.

Különféle betegségek okozhatják a folyadék felhalmozódását, és az ascites előfordulásának okai az egyes betegségeknél eltérőek lehetnek. A hashártyára terjedő rák közvetlen folyadékszivárgást okozhat, míg más betegségek a víz és a nátrium felesleges felhalmozódását okozhatják a szervezetben. Ez a folyadék végül a hasüregbe szivároghat.

Leggyakrabban az ascites a májbetegségnek és annak a szervnek a képtelensége, hogy elegendő fehérjét termeljen ahhoz, hogy a véráramban visszatartsa a folyadékot, valamint a heges cirrhotás májban történő áramlásának akadálya. Normális esetben a vizet onkotikus nyomás tartja a véráramban. A fehérjék húzása megakadályozza a vízmolekulák szivárgását a kapilláris erekből a környező szövetekbe. A májbetegség előrehaladtával a máj fehérje-előállítási képessége csökken, így az onkotikus nyomás csökken a teljes fehérje hiánya miatt a testben, és víz szivárog a környező szövetekbe.

Az ascites mellett az extra folyadék a test számos más területén is felismerhető ödéma (duzzanat) formájában. Ödéma fordulhat elő a lábakban, a lábakban, a mellkasüregben, számos más szervben, és a folyadék felhalmozódhat a tüdőben. A felesleges folyadék által okozott tünetek annak helyétől függenek.

Mit Okoz Ascites?

Az ascites okainak felsorolása a májval kezdődik. Függetlenül a májelégtelenség okától, a rosszul működő máj nem képes annyi fehérjét termelni, hogy fenntartsa az onkotikus nyomást, hogy a folyadék a keringési rendszerben maradjon.

A májproblémák miatti ascites okai a következők:

  • Cirrózis a májbetegség egy olyan formáját írja le, amelyben a károsodott májszövetet hegszövet váltja fel. A májszövet elvesztésével progresszív májelégtelenség lép fel. Az alkoholos májbetegség vagy az alkoholos hepatitis (hepar = máj + itis = gyulladás), a vírusos hepatitis (B vagy C) és a zsíros májbetegség a cirrhosis leggyakoribb oka.
  • Akut májelégtelenség asciteset eredményezhet. Ennek oka lehet a májsejtek akut károsodása, beleértve a gyógyszerek káros hatásait vagy a kábítószerrel való visszaélést (például a májelégtelenség az acetaminofen túladagolásának fő következménye).
  • Budd-Chiari szindróma a máj vénáinak elzáródása okozza (azok, amelyek leeresztik a májat). Ez az ascites, a hasi fájdalom és a hepatosplenomegalia (a máj és a lép megnagyobbodása) hármasát okozza.
  • Rák amely áttétet adott vagy átterjedt a májra, szintén az ascites forrása lehet.

Az ascites egyéb okai a következők:

  • Szív elégtelenség a szívizom képtelenség a folyadék megfelelő pumpálására az erekben. Ez különféle problémákat okozhat, de legfőképpen a folyadék visszahúzódik a tüdőbe és más szervekbe, ami meghibásodást okoz. Ez a víz túlterhelés szivárgást okozhat a hashártya üregében és ascites kialakulását okozhatja.
  • Nefrotikus szindróma, amelyben a vesekárosodás miatt a fehérje a vizeletbe szivárog, csökken az onkotikus nyomás és asciteset eredményezhet.
  • A hasnyálmirigy rendellenességei aszcitust eredményezhet sokféle módon. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás) a gyulladásos válasz részeként folyadékfelhalmozódást okozhat. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás alultápláltságot eredményezhet, ami a teljes testfehérje csökkenéséhez, onkotikus nyomásvesztéshez és asciteshez vezethet. A hasnyálmirigyrák közvetlen folyadékvesztést okozhat.
  • A hashártya közvetlen irritációja folyadékot szivároghat a gyulladásos folyamat részeként. Ennek az irritációnak oka lehet rosszindulatú daganat (rák) vagy fertőzés.
  • A petefészek betegségei asciteshez társítható. A petefészekráknak nincsenek kezdeti tünetei, és sok nőnél diagnosztizálják, mert ascites alakul ki. A Meigs-szindróma a petefészek jóindulatú daganata, az úgynevezett fibroma, amely ascites és pleurális effúzióval jár (folyadék a tüdőt körülvevő üregekben). A petefészek-daganat kemény felülete a peritoneum jelentős irritációját okozhatja, folyadék szivárgását okozva.
  • Az ascites ritkán fordul elő hypothyreosisban (alacsony pajzsmirigy funkció). Általában a hypothyreosis hosszú ideig nem volt kezelve, és az ascites megszűnik, ha a pajzsmirigy szintje a testben normalizálódik.

KÉRDÉS

Mik a Tünetek és Ascites jelei?

Megkülönböztetik azokat az embereket, akiknél májbetegség és cirrhosis miatt ascites alakul ki, és azok között, akiknél a hashártya gyulladása miatt alakul ki rák. A májbetegség általában viszonylag fájdalommentes, míg a rákos betegek jelentős mennyiségű fájdalmat tapasztalnak.

Ellenkező esetben a tünetek hasonlóak. A has duzzanata van a folyadék felhalmozódása érdekében. Ez megnehezítheti a rekeszizom (a mellkasat a hastól elválasztó lapos izom) segítségét a légzésben, ami légszomjat okozhat.

Míg a feszült, folyadékkal megtöltött has könnyen felismerhető, kezdetben az ascites folyadék mennyisége kicsi lehet, és nehéz felismerni. A folyadék számának növekedésével a beteg panaszkodhat a hasi teltségről vagy nehézségről. Gyakran az alapbetegség jelei vezetik a beteget orvoshoz.

Ban ben májzsugorodás, nemcsak a folyadék halmozódik fel a hasüregben, hanem lehetnek:

  • lábdagadás,
  • könnyű sérülés,
  • a mell megnagyobbodása, és
  • encephalopathia miatti zavartság (encephalo = agy + pathy = rendellenesség).

Ha az ascites miatt szív elégtelenség, légszomj, valamint lábduzzanat (ödéma) lehet. A légszomj általában rosszabb az aktivitás és a lapos fekvés (orthopnea) esetén. A szívelégtelenség miatt ascitesben szenvedő betegek éjszaka közepén hajlamosak ébredni, paroxysmalis éjszakai dyspnoával (dys = abnormális + pnea = légzés).

Emberek rák panaszkodhat olyan tünetekről és tünetekről, mint:

  • fájdalom,
  • fogyás, és
  • fáradtság a hasi duzzanattal együtt.

Akiknek van spontán bakteriális peritonitis (a hashártya fertőzése) hasi fájdalom és láz alakul ki.

Rossz hibák és harapásaik

Sex Drive Killers

Daganatos daganatok

Sclerosis multiplex

Felnőtt bőrproblémák

A fogakat roncsoló szokások

Kezelje a cukorbetegséget 10 perc alatt

Merevedési zavar

2. típusú cukorbetegségre figyelmeztető jelek

A szex egészségügyi előnyei

Fejbőr, haj és körmök

ADHD tünetek gyermekeknél?

Mikor kell orvost hívni az ascites miatt?

Általában a bármilyen okból megmagyarázhatatlan hasi duzzanat ok arra, hogy orvosi ellátást kérjen. Azok számára, akik ismertek ascitist, a láznak és a hasi fájdalomnak figyelmeztetniük kell, hogy a folyadék megfertőződhet, és haladéktalanul hozzá kell fordulni az ellátáshoz.

Milyen tesztek diagnosztizálják az ascitist?

Az egészségügyi szakembereknek néha nehéz felfogniuk az ascites jelenlétét. Leggyakrabban azonban a beteg a hasi teltség és nyomás panaszával jelentkezik, az ascites pedig a fizikális vizsgálat során megtalálható. A diagnózist a beteg korábbi kórtörténetének megismerése segíti, hogy az orvos további vizsgálatok elrendeléséről dönthessen.

A teljes vérkép (CBC) hasznos lehet a potenciális fertőzés (megnövekedett fehérvérsejtszám), vérszegénység (alacsony hemoglobinszint) és közvetett módon a májfunkció (alacsony vérlemezkeszám) felkutatásában. Más vérvizsgálatok hasznosak az elektrolit-egyensúly, a vese- és májműködés, valamint a fehérje mennyiségének felmérésében a szervezetben.

Ha egy páciensnél új ascites jelentkezik, a diagnózis felállításához a paracentézis ajánlott a folyadék mintáinak elemzéséhez elemzés céljából. A folyadék eltávolítása segíthet a tünetek kezelésében (lásd alább). A paracentézis egy steril eljárás, amelynek során egy tűt helyeznek a hasfalon keresztül a hasüregbe, és a folyadékot eltávolítják.

A gasztroenterológusok (az emésztőrendszer szakemberei, beleértve a májat is) olyan képletet alkalmaznak, amely a vérben lévő albumin (fehérje) mennyiségét méri az ascites folyadékban található mennyiséghez képest, hogy segítsen nekik osztályozni az ascites típusát és segíteni a diagnózis felállításában. Ha a fehérje mennyisége magasabb az ascitesben, mint a szérumban, ennek oka lehet májbetegség, szívelégtelenség, Budd-Chiari, hasnyálmirigy-gyulladás, petefészekrák vagy alultápláltság. Ha az ascites fehérje alacsonyabb, akkor bizonyos fertőzések és rosszindulatú daganatok valószínűbbek.

Az ascites folyadék laboratóriumi vizsgálata magában foglalhatja a fertőzés értékelését, valamint az elektrolitok és más anyagok értékelését.

Hogyan kezeled az ascitist?

A hasüregben lévő folyadékfelesleg jelentős kényelmetlenséget és légszomjat okozhat. A kezelés módja attól függ, hogy mi az oka az ascites felhalmozódásának, milyen gyorsan halmozódott fel a folyadék, függetlenül attól, hogy ez első vagy ismételt esemény, és hogy a tünetek mennyire befolyásolják a beteget.

Életmódbeli változások és gyógyszeres kezelés

Cirrhosisban szenvedő betegeknél az ascites kezdeti terápiája étrendi sókorlátozással és gyógyszerekkel segíti a testet a só és folyadék feleslegének megszabadításában. A spironolakton (aldakton) egy első vonalbeli vizelethajtó gyógyszer, amely segít blokkolni a szervezetben a sóvisszatartásért felelős kémiai aldoszteront. Furoszemid (Lasix) és metolazon (Zaroxolyn) is hozzáadható. Ez a kezelés a betegek túlnyomó többségében hatékonyan szabályozza az ascites folyadékot.

A testtömeg az ascites-kontroll mérésére szolgál. A diuretikus terápia célja napi 1-2 font súlycsökkenés a mögöttes egészségi állapottól függően. Miután az ascites folyadék nagy része eltűnt, a gyógyszeradagolást a beteg igényeihez igazítják.

A víz korlátozása fontolóra vehető, ha hyponatremia (alacsony szérum nátriumszint) van jelen.

Egyéb kezelések

Paracentézis: Ha a diuretikumok és az étrend nem sikerül, a paracentézis lehet a felajánlott kezelés következő lépése. Steril körülmények között egy tűt helyezünk a hashártyába és a folyadékot elvezetjük. A paracentézist első lépésnek tekinthetjük, ha az ascites folyadék gyorsan felhalmozódik, és a hasi feszülés fájdalmat vagy légszomjat okoz. Mivel a peritoneális folyadék tartalmaz albumint, nagy mennyiségű (több mint 5 liter) folyadék eltávolítása esetén albumin transzfúzióra lehet szükség.

A paracentézis többször is elvégezhető, de ha a tünetek kezelésének gyakran szükségessé válik, más lehetőségek is fontolóra vehetők.

A paracentézis szövődményei közé tartozik a fertőzés, a vérzés, az elektrolit zavarai és egy olyan szerv perforációja, mint a belek. Feszült ascites esetén azonban az előnyök meghaladják a kockázatokat a beteg megkönnyebbülésében.

  • Transjugularis intrahepatikus portoszisztémás sönt (TIPS): A TIPS a portális vénából a központi vérkeringésbe tereli a folyadékot, ezáltal csökken a máj nyomása és csökken az ascites képződése. Egy beavatkozó radiológus képes katétert vagy stentet befűzni a bőr alá a belső nyaki vénától a májvénáig, miközben a pácienst nyugtatják.
  • Májátültetés: Cirrhosisban és ascitesben szenvedő betegeket kell potenciális májtranszplantációra jelöltnek tekinteni.
  • Rák: A rákos ascitesben szenvedő betegeknél az étrend-korlátozások és a diuretikumok nem hatékonyak. A paracentézis lehet az első vonalbeli kezelés. Szükség esetén a katéter a helyén maradhat, hogy kifolyhasson, így a folyadék szükség szerint eltávolítható, és a páciensnek nem kell ismételt eljárásokon esnie.
  • Peritoneovenosus tolatás: A peritoneovenosus tolatás olyan műtéti műtét, amely növelheti a rövid távú túlélést azokban a rákos betegeknél, akik nem jelölték a paracentézist, vagy akinek sikertelen a kezelése. A tolatás fontolóra vehető azoknál a betegeknél is, akik refrakter ascitesben szenvednek, és nem jelölték paracentézist, májtranszplantációt vagy TIPS-eljárást.

Milyen életmódbeli változások szükségesek a májbetegek számára?

A májbetegségben, mint a cirrhosisban szenvedő betegeknél az alkoholtól való tartózkodás a kezelés első fontos lépése a további májkárosodás minimalizálása érdekében. Az acetaminofent tartalmazó gyógyszereket is minimalizálni kell, mivel ezek a májban metabolizmust igényelnek.

Mi az ascites diuretikus terápiája?

A testtömeg az ascites-kontroll mérésére szolgál. A diuretikus terápia célja napi 1-2 font súlycsökkenés az alapul szolgáló egészségügyi állapotoktól függően. Miután az ascites folyadék nagy része eltűnt, a gyógyszeradagolást a beteg igényeihez igazítják.

Mi a prognózis az ascitesre? Életveszélyes-e?

Az alkohollal való visszaélés az ascites legkönnyebben kezelhető oka, és ennek a legjobb eredménye. Mégis, azoknál a betegeknél, akiknél cirrhosisban alakul ki ascites, a fele három éven belül meghal. Ha refrakter ascites fordul elő, a halálozási arány egy év alatt 50%.

Hogyan lehet megakadályozni az ascites kialakulását?

Noha az ascitesnek számos oka van, a leginkább megelőzhető ok az alkoholfogyasztás. Azoknál a betegeknél, akik túl sok alkoholt fogyasztanak, fennáll a májelégtelenség és az azt követő ascites kialakulásának kockázata.

DIABEMUTATÁS

Egészségügyi megoldások szponzorainktól

  • Pénisz ívelt, ha felálló
  • Kaphatnék CAD-t?
  • Gondolja át az MS kezelését
  • SPF és a bőrtípusod
  • AFib-hez kapcsolódó stroke
  • Megnagyobbodott prosztata tények

Tól től

Egészséges források
Kiemelt központok
Egészségügyi megoldások szponzorainktól

Mik a petefészekrák tünetei és jelei?

A petefészekrákot nehéz diagnosztizálni, mert a tünetek gyakran csak a betegség későn jelentkeznek. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a daganat elég nagyra nőtt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon a has egyéb szerveire, vagy amíg a rák átterjedt távoli szervekre. A tünetek nem specifikusak, ami azt jelenti, hogy sokféle körülmény következménye lehet. A tünetekkel rendelkező nőknél általában nem a rákot veszik figyelembe.

A betegség egyetlen korai tünete lehet menstruációs rendellenesség. A petefészekrák későbbi tünetei és jelei a következők:

  1. Ascites
  2. Fájdalom közösüléssel
  3. Kismedencei fájdalom vagy nyomás
  4. Hasi puffadás és feszülés
  5. Gáz és/vagy hasmenés
  6. Gyakori vizelés
  7. Székrekedés
  8. Székrekedés
  9. A menstruáció változásai (periódus)
  10. Kóros szőrnövekedés