Mi a reflux oesophagitis kezelésének célja?

J. E. Richter (Birmingham, Alabama)

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) kezelésének céljai a következők:

- enyhíti a GERD tüneteit;

- gyógyítja és megakadályozza a nyálkahártya elváltozásainak (azaz a nyelőcsőgyulladás) visszaesését;

- megakadályozzák a hosszú távú nyelőcsőgyulladás szövődményeit, mint például a szűkület fekélyek, vérzés és oszlopos metaplázia.

Ezeket a célokat könnyű meghatározni, de a terápiák és az e célok elérhetőségét alátámasztó tudományos adatok hatékonysága csökken, miközben a tünetek kontrollálásától a szövődmények megelőzéséig haladunk. Ezen túlmenően ezek a célok összetett háttér előtt vannak kitűzve - a GERD krónikus állapot, amelynek intenzitása egyre gyengül, és a visszaesések gyakoriak.

A tünetek enyhítése

A beteg szempontjából a tünetek enyhítése a legfontosabb ok az orvosi segítség igénybevételére. Szerencsére a jelenleg rendelkezésre álló orvosi és sebészeti terápiáknak lehetővé kell tenniük ezt minden betegnél akut és hosszú távon is. A reflux tünetekkel és nyelőcsőgyulladással nem rendelkező betegeknél ez az egyetlen cél. A betegek körülbelül 20-30% -ában ez életmódváltással, antacidákkal vagy alginsavval érhető el [1], függetlenül attól, hogy az utóbbi két gyógyszer jobb, mint

A nyelőcsőgyulladás gyógyulása

Ma az akut reflux oesophagitis legtöbb esete gyógyítható. Ehhez azonban gyakran jelentős savszuppresszióra van szükség hosszabb ideig. A reflux oesophagitis kezelésének és gyógyításának kulcsa a kezdeti oesophagitis fokozat. Minél súlyosabb a nyelőcsőgyulladás fokozata, annál erősebb a savas szuppresszió és annál hosszabb ideig tart a kezelés a nyálkahártya elváltozásainak gyógyításához.

egységesen megállapították, hogy a 40 mg/nap omeprazol ezen betegek közel 90% -át sikeresen meggyógyítja 12 héten belül.

Egyre jobban tudatosítják, hogy a gyógyult eróziós-fekélyes nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegek többsége a gyógyszeres kezelés abbahagyását követően 6–9 hónapon belül visszaesik. Ezért a fenntartó terápia egyhangúlag ajánlott, de hatékonyságát még nem kell véglegesen bizonyítani. A legújabb vizsgálatok szerint 20 mg ciszaprid kétévente jobb lehet a placebónál, ha az enyhe II fokú nyelőcsőgyulladást remisszióban legfeljebb 6 hónapig tartja [6]. A H2-blokkolók valószínűleg hatásosak enyhe vagy közepesen súlyos betegség esetén is, de napi kétszer teljes adagolási rendet igényelnek. A súlyos nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegek fenntartó kezelést igényelnek omeprazollal. Legtöbben 20 mg/nap adagot igényelnek, néhányukat 10 mg/nap adaggal lehet ellenőrizni, míg egy kisebb csoport legalább 40 mg/nap adagot igényel [7]. Az ünnepi terápia (a héten kívül 3-4 nap) nem tűnik hatékonynak.

A szövődmények megelőzése

Bár logikus és fiziológiailag ésszerű, kevés adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az agresszív orvosi terápia megakadályozza a bonyolult GERD kialakulását. Ezenkívül sok betegnél jól ismert, komplikált betegség alakult ki a bemutatás idején, amely túl lehet orvosi vagy sebészeti kezeléseken.

Az agresszív orvosi terápia képes gyógyítani a nyelőcső fekélyeit és megakadályozni a visszatérő vérzést [8]. A laboratóriumunkban végzett legfrissebb vizsgálatok arra utalnak, hogy az omeprazol képes megoldani a nyelőcsőgyulladással összefüggő számos peptikus szűkületet, és akár 6 hónapig is szabadon tudja tartani ezeket a betegeket a dysphagiában [9]. Hosszú távú vizsgálatok azonban nem állnak rendelkezésre. Barrett nyelőcsője problémásabb, és a fő szövődmény, amelyet meg kell akadályozni. Kutyákon végzett vizsgálatok szerint a súlyos nyelőcsőgyulladás gyakran gyógyul az oszlopos metaplázia kialakulásával. Azonban a nyelőcsőgyulladás ebben az állatmodellben a pikkelyes nyálkahártya fennmaradásával gyógyul, ha a savas refluxot jelentősen gátolják [10]. Ez támogatja az agresszív savszuppresszió alkalmazását súlyos nyelőcsőgyulladásban szenvedő betegeknél, akár nagy dózisú H2-blokkolókkal, akár omeprazollal. Bár formális vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, a legtöbb gasztroenterológus klinikai tapasztalata alátámasztja ezeket az állatmegfigyeléseket, mivel Barrett nyelőcsője ritkán fejlődik ki de novo, vagy előrehalad a nyelőcsőgyulladás hatékony ellenőrzése után. Ennek ellenére kevés meggyőző adat áll rendelkezésre arról, hogy az omeprazol vagy a műtét előreláthatólag a Barrett-nyelőcső regresszióját eredményezné, amint létrejön.