Mese az egyenlőtlen helyettesítésről

Dana H. Manning

1 Wilkesi Egyetem, Wilkes-Barre, PA, USA

Emily DeBuck

1 Wilkesi Egyetem, Wilkes-Barre, PA, USA

Mallory Simchick

1 Wilkesi Egyetem, Wilkes-Barre, PA, USA

Absztrakt

Célkitűzés: Ebben az esettanulmányban leírjuk egy akut autoimmun hepatitis kialakulását, amely egy bőrfertőzésre felírt minociklin rövid kúrájához kapcsolódik. A gyógyszerhiány miatt a minociklint helyettesítették a doxiciklinnel. Következtetések: Feltétlenül fontos, hogy a szakemberek tisztában legyenek a tetraciklin osztályba tartozó gyógyszerek közötti váltásra vonatkozó különféle kockázatokkal, különös tekintettel az autoimmun betegségek, köztük a hepatitis kockázatára.

Bevezetés és célkitűzés

A minociklin orális tetraciklin antibiotikum, amelyet elsősorban a dermatológiában alkalmaznak gyulladáscsökkentő hatása miatt. Hasznos azonban a tetraciklin antibiotikumokra fogékony bakteriális fertőzések kezelésében is. A minociklin a közelmúltban megnövekedett a droghiány miatt, ami befolyásolja a doxiciklin, az orális tetraciklin elérhetőségét, amelyet általában a pattanásokon kívüli legtöbb fertőzésellenes kezelésre választanak.

Bár a baktériumok spektrumában hasonló a doxiciklinhez, a minociklin számos olyan kockázattal jár, amelyekről a doxiciklinnel ritkán számoltak be. Ezen kockázatok között szerepel az autoimmun-mediált állapotok lehetősége, beleértve a lupuszt és a hepatitist. 1 Míg a doxiciklin, a minociklin és más tetraciklinek közvetlen májkárosodással és hepatitissel társultak (beleértve a fulminált májelégtelenség lehetőségét is), a gyógyszerek által kiváltott autoimmun hepatitisben betöltött szerepük etiológiája nem teljesen egyértelmű. 2 A kialakuló hepatitis patofiziológiailag megkülönböztethető, és ez klinikailag megfigyelhető az antinukleáris antitestek, a simaizomellenes antitestek és az immunglobulinok emelkedése révén, a májsejtes változásokon és a májenzimszint emelkedésen kívül. 2

A minociklin és az autoimmun hepatitis közötti összefüggés vizsgálatához MEDLINE adatbázis keresést végeztünk az angol nyelvű szakirodalomban (1966 - 2013. június), a következő kifejezések különböző kombinációit használva: minociklin, hepatitis, autoimmun, májkárosodás és toxicitás. TOXNET keresést is végeztek, a fent említett kifejezések felhasználásával. Ennek a vizsgálatnak az eredményei feltárták, hogy a minociklin mind a közvetlen májkárosodás, mind az autoimmun alapú hepatitisz számos esete, bár nem gyakori. 1 -13 Az autoimmun hepatitis eseteit olyan betegeknél figyelték meg, akik általában a pattanások elleni gyógyszerrel történő hosszú távú kezelést követően léptek fel. Ezek az esetek azt jelezték, hogy a hepatitis több hét vagy hónap alatt kialakulhatott, ellentétben az itt ismertetett esettel, ahol a hepatitis sokkal rövidebb gyógyszer-expozíció után alakult ki. 1,7,8

Ebben az esettanulmányban bemutatjuk a minociklin rövid távú fertőző folyamatban történő alkalmazása és az életveszélyes hepatitis gyors fejlődése közötti kapcsolatot, és hangsúlyozzuk, hogy ez a jelenség potenciális hátrány lehet a minociklin fokozottabb rövid távú fertőző javallatok.

Az eset leírása

A beteg 54 éves fehér férfi volt (súlya 95 kg, magassága 70 hüvelyk, testtömeg-indexe 30,2 kg/m 2). Homályos mellkasi és hátfájás epizódja után mutatkozott be a kórházban, amely a mellkasban sugárzott. Emellett izzadásról és alacsony fokú hőmérsékletről számolt be. A beteg nem számolt be jelentős alkoholfogyasztásról vagy anamnézisben hasnyálmirigy-gyulladásról. A beteg azonban a befogadási folyamat során többféle alkoholfogyasztási szintet jelentett különböző szolgáltatóknak, bár megállapították, hogy ivása legfeljebb minimális vagy mérsékelt volt. Tagadta a bőrkiütéseket, az ízületi fájdalmakat, a rovarcsípést vagy a toxin expozíciót is. Beszámolt arról, hogy az előző héten a szokásos tevékenységét korlátozás nélkül végezte. Házi gyógyszereit különböző forrásokból gyűjtötték össze, és ezek között volt 20 mg atorvasztatin, 20 mg omeprazol, 81 mg ASA, halolaj-kiegészítők és D-vitamin-kiegészítők. A beteget a kórházba vitték mellkasi fájdalma miatt, és otthoni gyógyszereket tartották.

A kórházi kezelés első napján a beteg klinikai állapota jelentősen romlott. A kezdeti laboratóriumi adatok megállapították, hogy a betegnek jelentős rendellenességei voltak: troponin 0,58 ng/ml (normál tartomány 2) A minociklinnel kapcsolatos autoimmun hepatitis esetek többségét olyan betegeknél jelentették, akik pattanásokra szedik a gyógyszert, ahol fertőzésellenes szerként alkalmazzák. valamint a gyulladáscsökkentő tulajdonságok: 1,9 -11 A minociklinnel összefüggő autoimmun hepatitis esetsorozat 4 esetet mutat fel 1 év és 18 hónap közötti expozíció után hepatitisben szenvedő serdülőknél, és megjegyzi azokat a korábbi jelentéseket, amelyek legalább 1 hónapos kezelés után következtek be. 8 Ezen esettanulmányok közül sok olyan tünetek jelenlétét jegyzi fel, mint a láz és a lymphadenopathia, amelyek hetekkel vagy hónapokkal a hepatitis diagnózisa előtt kezdődtek. az FDA által jóváhagyott betegtájékoztató ajánlja.

A gyógyszer által kiváltott autoimmun hepatitis pontos okát nem minden esetben határozzák meg pontosan. Lehetséges, hogy a betegség gyors megjelenése a már fennálló krónikus hepatitis súlyosbodását, egynél több hepatotoxikus szer kölcsönhatását vagy új betegség kialakulását jelentheti. 2 Betegünk megkérdőjelezhető alkoholfogyasztással rendelkezik, és atorvastatint szedett, amely szintén szerepet játszik autoimmun hepatitisben. Azonban nem mutatott be alkoholfogyasztásból eredő májkárosodás vagy hosszú távú májtoxicitás jeleit. A beteget az atorvasztatin mellett krónikusan, tünetek és májenzimszint-emelkedés nélkül is fenntartották, ami lényegesen csökkenti annak valószínűségét, hogy ebben az esetben a kórokozó volt. Ha a RUCAM és az M&V pontozási rendszereket az atorvasztatint, mint potenciális kórokozót tekintik, mindkét pontszám azt jelzi, hogy ez a hepatitis lehetséges oka lehet; ugyanakkor nem mutat ugyanolyan erős időbeli kapcsolatot az eseménnyel, mint a minociklin. Lehetséges, hogy az atorvasztatin és a minociklin közötti tényezők kölcsönhatása hozzájárult ehhez a nemkívánatos eseményhez. Ez az eset a minociklin alkalmazásának lehetséges veszélyeit is hangsúlyozza, mivel kölcsönhatásba léphet olyan krónikus gyógyszerekkel, amelyeknek a doxiciklin nem.

Következtetés

Ez az esettanulmány a minociklinnel végzett fertőzésellenes kezelés ritka, de súlyos szövődményét mutatja be. Ebben a megfigyelésben elsődleges fontosságú az autoimmun hepatitis kialakulása közvetlenül egy rövid minociklin-kezelés után egy bőrfertőzés esetén, ahol a minociklint helyettesítették a doxiciklinnel. A szolgáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a terápiás választásukban a gyógyszerhiány és a szubsztitúciók következtében bekövetkező változások különböző és potenciálisan súlyos nemkívánatos eseményeket eredményezhetnek betegeiknél. A klinikai gyógyszerésszel folytatott konzultáció és a betegek gondos figyelemmel kísérése a toxicitás szokatlan jelei vagy tünetei szempontjából rendkívül fontos, ha a hasonló gyógyszereket szükség vagy választás helyettesíti.

Lábjegyzetek

Nyilatkozat az ütköző érdekekről: A szerző (k) nem nyilatkoztak potenciális összeférhetetlenségről a cikk kutatásával, szerzőségével és/vagy publikációjával kapcsolatban.

Finanszírozás: A szerző (k) nem kaptak pénzügyi támogatást a cikk kutatásához, szerzőségéhez és/vagy publikálásához.