Mediterrán étrend és alkoholmentes zsírmájbetegség

Caterina Anania

Policlinico Umberto I. kórház, Róma Sapienza Egyetem, Róma 00161, Olaszország

étrend

Francesco Massimo Perla

Policlinico Umberto I. kórház, Róma Sapienza Egyetem, Róma 00161, Olaszország

Francesca Olivero

Policlinico Umberto I. kórház, Róma Sapienza Egyetem, Róma 00161, Olaszország

Lucia Pacifico

Policlinico Umberto I. kórház, Róma Sapienza Egyetem, Róma 00161, Olaszország

Claudio Chiesa

Transzlációs Farmakológiai Intézet, Nemzeti Kutatási Tanács, Róma 00133, Olaszország. [email protected]

Levelezés: Claudio Chiesa, egyetemi tanár, a Fordítási Farmakológiai Intézet professzora, Nemzeti Kutatási Tanács, Via Fosso del Cavaliere 100, Róma 00133, Olaszország. [email protected]

Telefon: + 39-6-49979215 Fax: + 39-6-49979216

Absztrakt

A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) a leggyakoribb krónikus májbetegségként jelenik meg, és a zsír-máj rendellenességek széles spektruma jellemzi, amelyek súlyos májbetegséghez és cirrhosishoz vezethetnek. A gyulladás és az oxidatív stressz a fő kockázati tényező a NAFLD patogenezisében. Jelenleg nincs egyetértés a NAFLD farmakológiai kezelésével kapcsolatban. A testmozgáson alapuló életmódbeli beavatkozásokat, valamint a kiegyensúlyozott étrendet a minőség és a mennyiség tekintetében a NAFLD irányításának sarokkövének tekintik. A többszörösen telítetlen zsírokban, polifenolokban, vitaminokban és karotinoidokban gazdag mediterrán étrend (MD) gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásával hatékonynak bizonyult a szív- és érrendszeri kockázati tényezők megelőzésében. Felnőtteknél az MD is bizonyítottan hatékonyan csökkenti a metabolikus szindróma kockázatát. Az MD hatásairól azonban kevés tanulmány áll rendelkezésre mind a felnőttek, mind a NAFLD-ben szenvedő gyermekeknél. Így a jelen narratív áttekintés célja a jelenlegi klinikai bizonyítékok elemzése az MD hatásáról a NAFLD-ben szenvedő betegeknél, és összefoglalja az MD-komponensek ezen állapotra gyakorolt ​​főbb hatásmechanizmusait.

Alap tipp: A testmozgáson és a kiegyensúlyozott étrenden alapuló életmódbeli beavatkozásokat a nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) kezelésének sarokkövének tekintik. A mediterrán étrend (MD) alacsony telített zsír- és állati fehérje-tartalmú, magas antioxidáns- és rosttartalmú étrendet tartalmaz, megfelelő omega-3- és omega-6-zsíregyensúly mellett, hatásosnak találták a NAFLD-ben. Bár a rendelkezésre álló vizsgálatok eredményei biztatóak, továbbra is szükség van nagyobb mintanagyságú vizsgálatokra, valamint az étrend betartásának értékelésére szolgáló kritériumok egységesítésére, mielőtt az MD terápiás étrendi mintaként szerepelne a NAFLD-ben.

BEVEZETÉS

A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) a krónikus májbetegségek egyik leggyakoribb oka [1,2]. A májkárosodás széles skáláját képviseli, amely súlyos májbetegségekhez, például cirrhosishoz és hepatocelluláris carcinomához vezethet [3]. A felnőttek és a zsírmájú gyermekek rendellenes glükóz- és lipid-anyagcserét mutatnak. Ezért ma a NAFLD-t a metabolikus szindróma (MetS) fontos alkotóelemének tekintik [4]. A májkárosodás mechanizmusát a NAFLD-ben „többszörös ütemű folyamatnak” tekintik. Az első „találat” a májzsír növekedéséhez vezet, míg a következő több tényező gyulladáshoz vezet [5]. A NAFLD korai megnyilvánulása a májban az inzulinrezisztenciával összefüggő triglicerid felhalmozódás, amelyet jelentősen befolyásolnak olyan tényezők, mint a hiperenergetikus étrend, a mozgásszegény életmód és a genetikai érzékenység. A máj májban történő felhalmozódása lipotoxikus hepatocelluláris sérüléssel jár együtt az emelkedett szabad zsírsavak, szabad koleszterin és más lipid metabolitok miatt. Így aktiválódnak az oxidatív stresszel járó mitokondriális diszfunkciók és az endoplazmatikus retikulum stresszhez kapcsolódó mechanizmusok [6].

Az elhízást a NAFLD fejlődésének kulcsszereplőjének tekintik, és a NAFLD-ben szenvedő betegek többsége elhízott vagy túlsúlyos. A NAFLD-ről azonban sovány alanyokban is beszámoltak. A „Lean” NAFLD zsírmájú és normális BMI-s betegek szubpopulációját képviseli. Ezek a betegek általában inzulinrezisztensek, alacsony HDL-C és magasabb triglicerid koncentrációval rendelkeznek a sovány egészséges kontrollokhoz képest [7]. A zsigeri elhízás (szemben az általános elhízással), az inzulinrezisztencia, a magas fruktóz és a magas koleszterin bevitel a legelterjedtebb kockázati tényező a sovány NAFLD esetében, bár genetikai tényezők (pl. A 3-as és a Transmembrane 6 szupercsalád 2-es tagját tartalmazó palatinus-foszfolipáz-domén) változatok) fontos szerepet játszhatnak.

Jelenleg nincs egyetértés a NAFLD farmakológiai kezelésével kapcsolatban. A testmozgáson és a kiegyensúlyozott étrenden alapuló életmódbeli beavatkozások minőségi és mennyiségi szempontból azonban a NAFLD irányításának sarokkövének számítanak [11]. A mediterrán étrend (MD), amelyet jelentős mennyiségű rost, többszörösen telítetlen zsír és antioxidáns jellemez, javasolta a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatának csökkentését. Felnőtteknél az MD is bizonyítottan hatékonyan csökkenti a MetS kockázatát [12-15]. Az MD hatásairól azonban kevés tanulmány áll rendelkezésre mind a felnőttek, mind a NAFLD-ben szenvedő gyermekek esetében. Így a jelen narratív áttekintés célja a rendelkezésre álló irodalom elemzésének bemutatása az MD hatásairól a NAFLD-ben szenvedő betegeknél, és összefoglalja az MD-komponensek főbb hatásmechanizmusait ebben az állapotban. A releváns vizsgálatok azonosítása érdekében szisztematikus szakirodalmi keresést folytattak a MEDLINE és az EMBASE adatbázisokban a következő kulcsszavak felhasználásával: „mediterrán étrend”, „alkoholmentes zsírmájbetegség”, „májsteatózis”, „steatohepatitis”. Minden keresés csak angol nyelven publikált tanulmányokra korlátozódott

DIÉTA A NAFLD KEZELÉSÉBEN

MEDITERRÁN DIÉTA