A krónikus vesebetegség végül veseátültetést eredményezhet

krónikus
A krónikus vesebetegség (CKD) az egyik vagy mindkét vese fokozatos funkcióvesztésére utal. A Nemzeti Vese Alapítvány szerint az Egyesült Államokban körülbelül 26 millió felnőttnél diagnosztizáltak bizonyos fokú CKD-t. A krónikus vesebetegség, más néven krónikus vesebetegség számos különféle betegség okozhatja. Bár a cukorbetegség és a magas vérnyomás a CKD leggyakoribb oka, mások a következők:

  • Policisztás vesebetegség, olyan állapot, amelyben a ciszták a vesén fejlődnek ki, és zavarják a megfelelő szűrést
  • A glomerulonephritis, egy olyan csoport, amelyben a vese szűrési egységei súlyosan és visszafordíthatatlanul meggyulladnak
  • A magzati fejlődés során fellépő rendellenességek, beleértve azt a rendellenességet, amelyben a vizelet áramlik a vese felé, visszatérő fertőzéseket okozva
  • Veseelzáródások, beleértve a daganatokat és a gyakran visszatérő veseköveket
  • Immunszuppresszív betegségek, például lupus

Bár ezek az állapotok nem mindig vezetnek krónikus vesebetegséghez, fokozatosan csökkenthetik a vesék azon képességét, hogy megfelelően kiszűrjék a vérből származó salakanyagokat. Ez viszont számos tünetet okozhat, többek között:

  • A láb és a boka duzzanata
  • Duzzanat az arcon (különösen a szem alatt)
  • Izomgörcsök
  • Fokozott vizelési igény
  • Energiaveszteség
  • Étvágytalanság
  • Alvási és összpontosítási nehézségek

Enyhe vagy közepesen súlyos vesebetegségben szenvedő betegek gyógyszerekkel és étrendmódosításokkal képesek kezelni a tüneteiket. A veseelégtelenség előrehaladásával azonban a betegek további kezeléseket igényelhetnek, például dialízist. Ha ezek a kezelések nem tesznek eleget a páciens veseelégtelenségének kezelésére, akkor fontossá válhat a transzplantáció. A Tampai Általános Kórházban veseátültetést végzünk több kritikus vesebetegségben szenvedő betegek számára, beleértve a krónikus vesebetegség végstádiumát is.

Az orvos által benyújtott veseátültetési beutalási űrlapot és veseátültetési kritériumokat használják annak meghatározására, hogy a beteg jogosult-e a transzplantációs várólistánkra. Ha a beteg jobb jelöltnek tűnik egy másik terápiás formára, akkor személyre szabott ajánlást fogunk tenni egyedi helyzetére.