Mi a kolecisztitisz?

A kolecisztitisz az epehólyag-gyulladás egyszerű - de potenciálisan fájdalmas - problémája.

kolecisztitisz

Az epehólyag egy kis szerv, amely az epét tartja a májból, és felszabadítja a vékonybélbe, hogy elősegítse az emésztést. (1)

Az epekő kialakulása ékelődhet az epét felszabadító csatornákban - epe felhalmozódást és fájdalmas állapotot okozva, amelyet kolecisztitisznek neveznek. (2)

A kolecisztitisz vagy epehólyag-gyulladás akkor fordul elő, amikor az epe nem keringhet ki az epehólyagból, mint általában.

Az epe felhalmozódása esetén az epehólyag megvastagszik, megkeményedik, megduzzad és irritálódik.

A has fájdalmas lesz, és fertőzés léphet fel, ha az epe nem tud megfelelően áramolni. (3)

A kolecisztitisz gyakori tünetei

A kolecisztitisz leggyakoribb tünetei a következők:

  • Súlyos és hirtelen fájdalom a has jobb felső részén
  • A jobb válladra vagy a hátadra terjedő fájdalom
  • Fájdalom étkezés után
  • Has, amely tapintásra gyengéd
  • Hányinger
  • Hányás
  • Láz
  • Hidegrázás
  • Puffadt has (2,3)

A kolecisztitisz tünetei gyakran nagy vagy zsíros étkezés után jelentkeznek.

Bár a kolecisztitisz tüneteit könnyen tévesztheti valamilyen más egyszerű problémára, fontos, hogy megfelelő orvosi diagnózist kapjon.

A kezeletlen epehólyag-gyulladás szövődményekhez vezethet, ezért ne távolítsa el ezeket a tüneteket, mint csak egy kis emésztési zavar vagy gyomorhiba. (3)

Akut vs. krónikus kolecisztitisz

A kolecisztitisz lehet krónikus - tartós és tartós duzzanat és az epehólyag károsodása - vagy akut, hirtelen "roham", amely az epehólyag duzzadását és irritációját okozza.

Az akut kolecisztitisz hirtelen kezdődő fájdalommal jár, és általában több mint hat órán át tart. Az esetek 95 százalékában az epekövek okozzák - írja a Merck kézikönyv.

Az akut roham általában két-három napon belül elmúlik, és egy hét alatt teljesen megszűnik. Ha néhány napon belül nem oldódik meg, súlyosabb szövődménye lehet.

Az akut kolecisztitisz krónikus kolecisztitiszké alakulhat ki.

A krónikus kolecisztitist az epeutak elzáródása által okozott ismételt fájdalomtámadások határozzák meg, szinte mindig az epekövek miatt.

A krónikus kolecisztitisz fájdalma általában kevésbé súlyos, mint az akut kolecisztitisznél, és nem szokott olyan sokáig tartani. Krónikus kolecisztitisz esetén is ritka a láz.

Ha krónikus kolecisztitiszben szenved, az epehólyag hegesedhet és kicsi lehet, vastag külső fala van. Tartalmazhat iszapot (vastag anyag, amely szennyezi az epehólyagot és nem képes felszívódni) vagy kalcium-lerakódásokat, amelyek megkeményedhetnek és tovább károsíthatják a szervet. (4)

A kolecisztitisz gyakori okai

A kolecisztitisz egyik leggyakoribb oka a következők:

  • Az epekövek az epehólyag csatornáiban helyezkednek el, megakadályozva az epe kiürülését
  • Az epeutak hegesedése eltömődéshez vezet, ami epekövek nélkül ritkán fordulhat elő
  • A máj vagy a hasnyálmirigy daganata
  • Csökkent véráramlás az epehólyagban, néha súlyos betegség miatt károsodott erek miatt
  • Bakteriális vagy vírusos fertőzés, amely az epevezeték rendszerébe ütközik, és amely az epét kiüríti az epehólyagból (ez az AIDS szövődménye lehet) (3)

Az akut cholecystitis ritka formája, amely nem az epekövek miatt következik be - az úgynevezett acalculous cholecystitis - a következő események és állapotok után szokott előfordulni:

  • Nagy műtét
  • Súlyos betegség, fertőzés vagy sérülés
  • Hosszú távú intravénás (IV) táplálás
  • Kiterjesztett böjt
  • Az immunrendszer hiánya (4)

Cholecystitis diagnosztizálása

A kolecisztitisz könnyen diagnosztizálható fizikai vizsgálattal, kórtörténettel, ultrahanggal vagy más képalkotó vizsgálattal.

A legtöbb esetben az ultrahang képes kimutatni az epeköveket, az epehólyag körüli folyadék és a falak megvastagodása mellett. Az eljárás a terület gyengédségét is felfedheti.

Az epehólyag betegség diagnosztikai vizsgálata

Számítógépes tomográfia (CT) is alkalmazható, ha az ultrahang nem eredményez megfelelő képeket.

Ha más képalkotó vizsgálatokban nem látható akut kolecisztitisz, akkor egy másik eljárást, úgynevezett hepatobiliaris iminodiacetsav (HIDA) vizsgálat alkalmazhat.

Ez a képalkotó teszt magában foglal egy kis mennyiségű ártalmatlan radioaktív anyag injekciót a karodba. A gamma kamerának nevezett eszközzel ezután képeket készítenek, mivel ez az anyag a véráramból a májába, az epehólyagba, az epevezetékbe és a vékonybélbe jut. (3)