Hypertonikus fiziológiás sóoldat folyadék újraélesztésére ICU-betegeknél a szívműtét után (HERACLES): kettős-vak, randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat

Absztrakt

Célja

A legújabb bizonyítékok megkérdőjelezik a folyadék újraélesztésének liberális megközelítését az intenzív osztályon (ICU) szenvedő betegeknél. Itt felmérjük, hogy a szívsebészeti beavatkozás után az ICU felvételénél egyetlen infúzióként alkalmazott hipertóniás sóoldat használata csökkentheti-e a kumulatív perioperatív folyadékmennyiséget.

Mód

A leendő randomizált kettős-vak, egyközpontos klinikai vizsgálat a hipertóniás sóoldat (HS) egyszeri infúziójának és a normál sóoldat (összehasonlító) hatásait vizsgálja. Elsődleges végpont a hipertóniás sóoldatban szenvedő betegeknél alkalmazott folyadék kumulatív mennyisége volt, szemben a 0,9% -os sóoldatos csoportokkal (az ICU-tartózkodás alatt). Az ICU felvétele után a betegek egyszeri 5 ml/testtömeg-kilogramm 7,3% NaCl (vagy 0,9% NaCl) infúziót kaptak 60 perc alatt. Elektív billentyű és/vagy szívkoszorúér-betegség miatt szívműtéten átesett betegeket vették fel. Kizárták a fejlett szervi diszfunkcióval, fertőzéssel és/vagy krónikus szteroid gyógyszereket szedő betegeket.

Eredmények

Összesen 101 beteget randomizáltak a vizsgálatba (HS n = 53, NS n = 48). A halmozott folyadékbevitel az ICU-n (elsődleges végpont) nem különbözött a HS és az NS csoportok között [medián 3193 ml (IQR 2052–4333 ml) vs. 3345 ml (IQR 2332–5043 ml)]. A műtét utáni vizeletmennyiség az ICU-kibocsátás növekedéséig a HS-kezelt betegeknél [medián 2250 ml (IQR 1640–2690 ml) vs. 1545 ml (IQR 1087–1976 ml)], és az ICU folyadékegyensúlya alacsonyabb volt a HS csoportban a az NS csoport [296 ml (IQR - 441–1412 ml) és 1137 ml (IQR 322–2660 ml)].

Következtetés

Egy monocentrikus, prospektív, kettős-vak, randomizált klinikai vizsgálatban azt tapasztaltuk, hogy a hipertóniás sóoldat nem csökkentette az intenzív egységen beadott teljes folyadékmennyiséget a súlyos beteg szívsebészeti betegeknél. A hipertóniás sóoldat infúziója a vizeletmennyiség időben történő növekedésével járt. Az elektrolit és a sav-bázis homeosztázis változásai átmeneti jellegűek voltak, de jelentősek minden betegnél.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.