TÁJI HÍREK

  • itthon
  • Ról ről
    • Kiáltvány
    • Mi a GLF
    • Mi a táj megközelítés?
    • Hozzájárulások
    • GLF Partnerség
    • Segítsen megformálni kollektív jövőnket
    • Állások
  • Események
    • Közelgő események
      • Ültessen fákat, mentse meg a bolygót?
    • Digitális fórum
      • Élelmiszer gazdák nélkül
      • Fórum megrendezése
    • Versenyek
      • Restaurátorok
    • GLF Live
    • Múltbéli események
      • GLF Biodiverzitás 2020
      • GLF Bonn 2020
      • GLF a COP25-nél
      • GLF Luxembourg 2019
      • GLF Accra 2019
      • GLF New York 2019
      • GLF Bonn 2019
      • GLF Kiotó 2019
      • Több
    • Tegye közzé az eseményét
  • hírek
    • Tájhírek
    • GLF News
    • Hírlevelek
    • Tegye közzé hírét
  • Tudás
    • Felújítás
    • Pénzügy
    • Jogok
    • Élelmezés és megélhetés
    • A haladás mérése
    • Küldje el tudástartalmát
    • Multimédia források
      • Videók
      • Képek
      • Podcastok
  • Tanulás
    • Ról ről
    • Tájakadémia
    • Testreszabott tanulási események
  • Közösség
    • GLFx
    • Ifjúság a tájakon
  • Részt venni
    • Részt venni
    • Partner vagy szponzor
  • Az Évtized
    • Az ökoszisztéma helyreállításának évtizede
    • Generáció helyreállítása
    • Alakítsa meg az Évtizedet
LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
A Föld újraerdősítése, egy-egy tranzakció
Hogyan halad a közép-ázsiai klímapolitika?
A kambodzsai Prey Lang erdő békés védelmezői, akit fakitermelők és helyi hatóságok fenyegetnek, megfogadják, hogy harcolni fognak
Hogyan tehetnénk hozzáférhetővé a környezeti oktatást?
LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
A Föld újraerdősítése, egy-egy tranzakció
Hogyan halad a közép-ázsiai klímapolitika?
A biológiai sokféleség várhatóan a generáció legnagyobb növekedését eredményezi Biden amerikai választásokon.
Napos járdák, önzáró denevérek és kaméleonok visszatértek a halálból
LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
A kambodzsai Prey Lang erdő békés védelmezői, akit fakitermelők és helyi hatóságok fenyegetnek, megfogadják, hogy harcolni fognak
A 2020-as GLF biodiverzitás digitális konferencia számokban
"Mi természet vagyunk és mi a természet mi vagyunk"
4 kérdés Melina Sakiyamával - és 3 tanács minden fiatal természetvédőnek
LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
A kambodzsai Prey Lang erdő békés védelmezői, akit fakitermelők és helyi hatóságok fenyegetnek, megfogadják, hogy harcolni fognak
Hogyan változtatja meg az őslakos élelmiszer-szuverenitás mozgalom a globális élelmezési rendszereket?
A biológiai sokféleség várhatóan a generáció legnagyobb növekedését eredményezi Biden amerikai választásokon.
Napos járdák, önzáró denevérek és kaméleonok visszatértek a halálból
LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK
Hogyan halad a közép-ázsiai klímapolitika?
A zöld kötvények elmaradnak a biológiai sokféleségtől és a fenntartható földhasználat finanszírozásától - áll a kutatásban
Shahid Naeem fejében
Gigafire, óriási porszívók és COVID áldás milliárdosoknak

A globális táplálkozási vezető reflektál karrierje vitáira - és azokra az előnyökre, amelyeket továbbra is hoznak

diéta

Ossza meg

Walter Willett 2019. szeptember 28-án felszólal a New York-i Global Landscapes Forumon. Itt megtudhatja, hogyan csatlakozhat az eseményhez.

2000-ben Walter Willett megdöntötte az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) élelmiszer-piramist. A háromszögdiagramot - amely bemutatja az egyes élelmiszercsoportok ajánlott adagméretét - 1992-es megjelenése óta felakasztották az osztálytermekben, élelmiszerboltokban és otthonokban szerte az Egyesült Államokban és azon túl.

De Willett több évtizedes kutatása bebizonyította, hogy helytelen, ezért újjáépítette. A testmozgás és a súlykontroll a kenyér és a tészta helyett az alsó szintjét képezte; vörös húst, vajat és finomított szemeket hoztak fel a tetejére só és édesség mellett. Bizonyos zsírokat nagyon ajánlott végig, tudományos bizonyítékokkal bámulva az akkori alacsony zsírtartalmú divatot.

Kitörő kutatása, amely megkezdte piramisának kialakítását és utat nyitott a világ öt legidézettebb tudósának egyikévé válni, az ápolók egészségügyi tanulmányának (NHS) második szakaszát vezette, amely úttörő összefüggéseket világított meg az étrend és a betegségek között. Az 1976-ban létrehozott tanulmány kérdőívét azóta Willett, valamint más orvosok és tudósok folyamatosan fejlesztették, több mint 200 000 férfi és nő étkezési és életmódbeli szokásait dokumentálva.

Ma az NHS az egyik legátfogóbb egészségügyi tanulmány, amelyet valaha készítettek. Harmadik szakaszának eredményei, amelyek kifejezetten a serdülőkori étrend későbbi életre gyakorolt ​​hatásaira és az étrendi emlőrákhoz való kapcsolódásra összpontosítanak, még várat magára.

Willett a Harvard-i Közegészségügyi Iskola íróasztalától, ahol ma már professzor, miután több mint 25 évet töltött az iskola táplálkozási osztályának elnökeként, még mindig tudja, hogyan kell csobbanni. Olyan regényeket írt, mint a 2011-es bestseller: Eat, Igyon és Legyen Egészséges, és olyan címlapkészítő jelentésekkel szembesült, mint a tavalyi EAT-Lancet, amely felvázolta az élelmiszerrendszer teljes átalakítását, amely szükséges a 10 milliárdos tervezett világpopuláció táplálásához. 2050 anélkül, hogy közben elpusztítaná a bolygót.

Itt elmondja a Landscape News-nak karrierjét - és annak akaratlan vitáit, amelyek továbbra is mindenki számára egészségesebbé teszik a világot.

A karrier korai szakaszában még kevés kutatást végeztek az étrend és a betegségek kapcsolatáról. Mi volt kíváncsi arra, hogy elkezdje kutatni ezt a témát?

A kevés kutatás egyik oka az volt, hogy sok táplálkozási vezető úgy gondolta, hogy tudja a válaszokat (pl. Kerülje a tojást és a zsírt általában), de amikor a bizonyítékokat kerestem, rájöttem, hogy nagyon kevés. Abban az időben belgyógyászként dolgoztam, és többnyire olyan betegségekkel küzdő embereket gondoztam, amelyeket nem tudtam meggyógyítani, például cukorbetegség, szívbetegségek és sok rák. Meg akartam tudni, hogy mi okozta ezeket a körülményeket, és hogyan lehet megakadályozni őket. Emiatt visszamentem az iskolába, hogy epidemiológiai diplomát szerezzek, majd ezt összekötöttem a táplálkozással.

Tanzániában töltötted az időt az orvosi iskola során. Mit tanított ez a tapasztalat az étrendről és az étkezési rendszerekről?

Tanzániában végzett munkám lenyűgözött a környezetünk egészségre és betegségekre gyakorolt ​​hatalmas hatásával. Főleg a rossz higiénés körülmények és a környezettel kapcsolatos betegségek, például a malária problémáival foglalkoztam. A szívkoszorúér-betegség viszont szinte nem létezett.

Az NHS tudományos ismertségre tett szert. Hogyan dolgozta ki az abban a tanulmányban használt kérdőívek kialakítását, amelyeket ma is különböző formában használ?

Mielőtt Tanzániába mentem, egy egyszerű étkezési gyakorisági kérdőívet használtam az orvosi iskolában, hogy felmérést végezzek a Potawatomi őslakos amerikai közösségben Michigan felső félszigetén. Lenyűgözött, hogy sok információt gyűjthetünk így. A Harvardon folytatott doktori képzésem során a dohányzás és a szívbetegségek elemzésén dolgoztam az NHS-ben, és rájöttem, hogy ez egy ideális populáció lehet, ahol étrendi adatokat gyűjthetünk, mert a résztvevőket már követték a rákos megbetegedések és szív-és érrendszeri betegségek.

Kísérleti tanulmányok sorozatával körülbelül 60 ételt azonosítottam, amelyek a legfontosabb tápanyagok hozzájárultak az általunk érdekelt legfontosabb tápanyagok beviteléhez, majd a kérdőívet a fő tanulmányban szereplő 121 000 nőnek adtam be. Optikai szkennelési módszerek alkalmazásával [adatok beolvasására szkennerendszereken keresztül] megduplázhattuk a kérdőív méretét, és folytathattuk annak frissítését, hogy négyévente igazodjunk az élelmiszerellátás és az étrend trendjeihez.

Ami a legfontosabb, hogy validációs tanulmányok sorozatát végeztük, összehasonlítva szabványosított kérdőívünket a részletes lemért étrendi nyilvántartásokkal és biomarkerekkel, és elegendő érvényességet dokumentáltunk ahhoz, hogy informatív adatokat nyújtsunk az étrendről és a hosszú távú egészségről. Természetesen az étrend semmilyen értékelése soha nem lesz tökéletes, és a mérési hibák figyelembevételéhez statisztikai módszereket is kifejlesztettünk.

Amikor zsírokat kutatott, nyilvánvaló volt, hogy eredményei ellentmondásosak lesznek. Féltél, hogy feltűnést okozz a kutatásoddal?

Igen, tudtam, hogy eredményeink ellentmondásosak lesznek. Amikor közzétettük korai eredményeinket, azt hitték, hogy minden zsír rossz, és a transzzsírban nincs semmi más. Az NHS-n keresztül azt találtuk, hogy azoknak a nőknek, akiknek étrendjében a legtöbb transzzsír volt, 50 százalékkal nagyobb az esély a szívkoszorúér-betegség kialakulására. Nem féltem az eredmények közzétételétől, de tudtam, hogy lesz visszalépés. Jó felkészülés volt, hogy a vietnami háború idején eléggé részt vettem a háborúellenes erőfeszítésekben.

Hogyan alakulnak ki a klímaváltozás és az étrend közötti kapcsolatok befolyásolja a kutatásait és ajánlásait?

Tisztában vagyok azzal, hogy étrendi döntéseink jó ideje befolyásolhatják az üvegházhatású gázok termelését és a klímaváltozást. Ami megváltozott, az a felismerés, hogy az éghajlatváltozás nagymértékben gyorsul. Több évtizeddel ezelőtt úgy tűnt, hogy ezek a változások több száz éven keresztül láthatók lesznek. A változások gyorsasága miatt azonban ez sürgető kérdéssé vált, ezért több időt töltöttem erre, együtt dolgozva földtudományi kollégákkal. Ez lehetővé tette a különböző étrendi forgatókönyvek emberi és bolygó-egészségügyi hatásainak egyidejű vizsgálatát.

Az Ön által társelnökölt EAT-Lancet Bizottság jelentése tavaly megjelenésekor globális figyelmet kapott. Hogy érezte magát?

Reméltük, hogy felhívja a figyelmet, szóval ez jó volt. Természetesen tudtuk, hogy a marhahúsok visszahúzódnak. Ezek egy része hasznos, mivel növeli a figyelmet. Az ajánlások globálisak voltak. Az étrendi célok tartományokat tartalmaznak, és a helyettesítési lehetőségek miatt nagy rugalmasság is van, így ez sok különböző kultúrához és élelmiszer-ellátáshoz könnyen alkalmazkodik.

Melyek azok a legnagyobb rejtélyek, amelyeket még mindig meg akarsz oldani?

Az étrenddel és az egészséggel kapcsolatos legnagyobb kérdések közül néhány az életciklus végéhez kapcsolódik. Például hogyan befolyásolja a serdülőkori étrend az életünket későbbi életünkben? Erre kezdünk választ kapni. Az egyik rejtély, hogy a sovány gyermekkor erős kockázati tényező a mellrák számára a nő életében, és nem tudjuk, miért.

A másik végén pedig még többet kell megértenünk arról, hogy az étrend miként segíthet megőrizni a kognitív funkciókat.

Általában a szív- és érrendszeri betegségeket megakadályozó étrend és életmódbeli tényezők segítenek csökkenteni a kognitív hanyatlást. Látunk azonban bizonyítékot arra, hogy egyes gyümölcsök és zöldségek különösen fontosak lehetnek, és aktívan dolgozunk a további tanuláson. Optimista vagyok abban, hogy az étrendi tényezők fontos szerepet játszhatnak a kognitív hanyatlás késleltetésében.