Egészséges ebéd elfogyasztása javítja a szérum alanin-aminotranszferáz aktivitását

Absztrakt

Háttér

A táplálkozási tanácsadás és az étrend ellenőrzése fontos szerepet játszik az elhízás és az alkoholmentes zsírmáj kezelésében. Japánban azonban a táplálkozási útmutatást a gyakorlatban nehéz biztosítani. Ezért értékeltük az egészséges ebéd „napi egyszeri” beavatkozásának biztosításának hatásait a különböző anyagcsere-paraméterekre.

egészséges

Mód

Egy 1 hónapos előkészítő időszakban általában 10 alany fogyasztotta el az ebédeket, amelyeket a munkahelyi büfé biztosított. Ezt egy hetes lemosási időszak követte, amely után az alanyok egészséges, alacsony kalóriatartalmú, kiegyensúlyozott ebédeket fogyasztottak egy hónapos tesztidőszakon keresztül. Az előkészítő és a tesztidőszak után minden alanyból vérmintát nyertünk. Meghatároztuk a metabolikus szindróma és a zsírmáj szempontjából releváns indexek szérumszintjét.

Eredmények

A szérum alanin-aminotranszferáz aktivitása az egészséges beavatkozás után szignifikánsan, 20,3% -kal csökkent. A metabolikus szindróma mutatói azonban nem változtak szignifikánsan. A szérum alanin-aminotranszferáz aktivitás és a tápanyagtartalom kapcsolatának elemzése azt mutatta, hogy a szérum alanin-aminotranszferáz státusz javulása a magasabb étkezési ételek zöldségtartalmának és alacsonyabb állati eredetű fehérje miatt következett be.

Következtetések

Összefoglalva: az egészséges ebéd biztosításával végzett „napi egyszeri” beavatkozás javította a szérum alanin-aminotranszferáz-állapotát. A zöldségekben gazdag és alacsony állati eredetű fehérje étrend fontos az egészséges állapot fenntartásához.

Bevezetés

Vizsgáltuk a napi egyszeri étrendi beavatkozás hatásait a zsírmáj és az elhízás markereire japán alanyoknál. Az étrendi beavatkozás egészséges ebédek biztosításából állt egy munkahelyi kávézóban. A vizsgálatot 2 hónapos időszak alatt végezték, amely egy hónapos megfigyelési periódust és egy hónapos intervenciós periódust tartalmazott elhízást megelőző személyeknél. Sőt, azt is megvizsgáltuk, hogy az ebédek mely tápanyagai voltak a legnagyobb hatással e markerek javítására.

Mód

Dizájnt tanulni

Ez az étrendi beavatkozás tanulmánya volt. Először is, az alapszintű napi tápanyagbevitel nyomon követése érdekében az alanyokat arra kérték, hogy általában egy hónapos előkészítő időszakonként fogyasszák el az étkezéseket a munkahelyi büfé által biztosított meghatározott ebédmenüből. Ezt egy hetes lemosási időszak követte. A kimosási időszak után az alanyok alacsony kalóriatartalmú, kiegyensúlyozott egészséges ebédeket fogyasztottak 1 hónapos tesztidőszakon keresztül. Az ebédek tápanyag-összetételét az előkészítő és a tesztidőszakban Excel Eiyou-kun ver segítségével számoltuk ki. 5,0 (Kenpaku-sha, Tokió, Japán). Az alanyok napi tápanyag-bevitelét 3 napig figyeltük az előkészítő és a tesztidőszak alatt a reggeli és vacsora étrendi nyilvántartásai alapján.

Tárgyak

A vizsgálati alanyokat egy japán fukuokai vállalat férfi alkalmazottai közül toborozták. Tizennégy hipertóniában és/vagy dyslipidaemiában szenvedő férfi vett részt ebben a vizsgálatban. Négy alany esett ki a vizsgálati időszak alatt, így a végső minta 10 férfi volt. A vizsgálatban való részvétel kritériumai között nem szerepelt dohányzás vagy az előírt gyógyszerek használata. Az alanyok jellemzőit a vizsgálat kezdetén az 1. táblázat mutatja. Ezt a tanulmányt a Nakamura Gakuen Egyetemi Bizottság (11–002. Sz.) Hagyta jóvá, a Helsinki Nyilatkozattal összhangban. Minden résztvevő írásos beleegyező nyilatkozatot kapott.

Vérminta és biokémiai mérések

Az előkészítő és a vizsgálati periódus után éjszakán át tartó böjt után minden alanyból vérmintákat vettünk. A vérmintákat összkoleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin, alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin, triacil-glicerin (TAG), nem észterezett zsírsav (NEFA), glükóz, AST, ALT, γ-GTP, és nagy molekulatömegű (HMW) adiponektinszintek kereskedelmi laboratóriumban (SRL, Fukuoka, Japán).

statisztikai elemzések

A napi tápanyag-bevitelre vonatkozó adatokat átlag ± szórásként (SD) fejezzük ki. A klinikai adatokat átlag ± standard hibaként (SE) fejezzük ki (n = 10). Az előkészítő periódus végpontja és a tesztidőszak végpontja közötti statisztikai különbségeket kétfarkú, párosított t-teszt. A Pearson-féle korrelációs együttható-elemzést használták a szérum ALT-aktivitás és az ebédek tápanyagai közötti összefüggés felmérésére az előkészítő és a tesztidőszak összesített adatainak felhasználásával (n = 20). A különbségeket jelentősnek tekintették a P

Eredmények

A 14 alany közül négy kivonult a vizsgálatból, elsősorban azért, mert nem vett részt a vérvétel protokolljában. Ezért 10 alany adatai álltak rendelkezésre az elemzéshez. Ezenkívül testtömeg- és vérnyomásadatok álltak rendelkezésre a 10 alany közül 9-re, a derékkörfogat-adatok pedig 8 alanyra vonatkozóan.

A kiindulási jellemzőket az 1. táblázat mutatja. Az átlagos életkor 46,8 ± 2,2 év volt (tartomány: 31–56 év). Az átlagos BMI 23,9 ± 0,8 kg/m 2 volt (tartomány: 20,6–28,2 kg/m 2).

A 2. táblázat mutatja az ebédek tápértékét az egyes időszakokban. Az intervenciós ebédeknél jelentősen csökkent az energia-, fehérje-, zsír- és szénhidrátszint. Különösen az ebédek fehérjeforrásai különböztek az előkészítési és a tesztidőszakok között. Az egészséges ebédek során az állati eredetű fehérje szint jelentősen csökkent, míg a növényi eredetű fehérje szint emelkedett. A zsír-energia arány szintén jelentősen csökkent, míg a fehérje- és szénhidrát-energia arány jelentősen megnőtt. A kálium, a B6-vitamin, a folsav, a vízben oldódó élelmi rostok, az oldhatatlan élelmi rostok és az összes rost szintje megnőtt. A retinol-ekvivalensek, az α-tokoferol, a B2-vitamin, a telített zsírsavak (SFA), az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA) és a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) szintje csökkent a tesztidőszak ebédjein.

Az alanyok szérumprofiljait és a fizikai paraméterek mértékét minden periódus után a 3. táblázat mutatja. Testtömeg; BMI; szisztolés és diasztolés vérnyomás; haskörfogat; és a glükóz, AST, γ-GTP, összkoleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, TAG, NEFA és HMW adiponektin szérumszintje a tesztidőszak után nem változott szignifikánsan az előkészítő periódushoz képest (3. táblázat). A szérum ALT aktivitás, a májfunkció indexe volt az egyetlen paraméter, amely jelentősen csökkent (3. táblázat).

Kiszámítottuk a Pearson-féle korrelációs együtthatót a szérum ALT aktivitása és az ebédek tápanyagai között a végponton (4. táblázat). Az összes fehérje, az állati eredetű fehérje, a B2-vitamin és az SFA 4 tápanyaga pozitívan korrelált a szérum ALT-aktivitásával. A növényi eredetű fehérje, a szénhidrát-energia arány, a folsav, az oldhatatlan élelmi rost és az összes élelmi rost 5 tápanyaga negatívan korrelált a szérum ALT-aktivitásával. Különösen az állati fehérje bevitel növekedése szoros összefüggésben van a szérum ALT aktivitásának növekedésével. Ezenkívül a csökkent növényi eredetű fehérjebevitel és az oldhatatlan étkezési rostbevitel együtt jár a megnövekedett ALT-aktivitással a szérumban.

Vita

A szérum ALT-állapot és a tápanyagbevitel közötti kapcsolat jobb megértését többszörös regressziós analízissel lehet elérni [13]. Azonban ebben a vizsgálatban nem használtuk ezt az elemzést, a kis alanyok miatt. Nagyobb jövőben "napi egyszeri" étrendi beavatkozási tanulmány lefolytatását tervezzük.

Összefoglalva: egy egészséges ebéd „naponta egyszeri” diétás beavatkozása 1 hónapig javítja a szérum ALT állapotát. A zöldségek és gyümölcsök bevitelének előmozdítása és az állati eredetű ételek fogyasztásának korlátozása felelős lehet ezért a hatásért; ez az információ hasznos lehet a táplálkozási útmutatás nyújtásában.