Diszfágia

Mi a dysphagia?

Ha valami elromlik az izmokkal, amelyek a nyelést irányítják, ezt diszfágiának hívják.

dysphagia kiváltó

A dysphagia ahhoz vezethet, hogy élelmiszer vagy más anyag jut a légutakba vagy a tüdőbe. Ezt nevezik törekvés. Normális esetben az epiglottis nevű csappantyú megakadályozza az élelmiszer-részecskék és a gyomortartalom bejutását a tüdőbe. A dysphagia megzavarhatja ezt a folyamatot. A törekvés súlyos, mert tüdőgyulladáshoz és más problémákhoz vezethet.

A nyelés bármelyik fázisával kapcsolatos problémák dysphagiát okozhatnak.

Általában naponta több százszor nyel, anélkül, hogy erre gondolna. Lenyeli az ételeket, folyadékokat, valamint a normális nyálat és nyálkát, amelyet a teste alkot.

Ha lenyeli az ételt, az átjut a száján és a torkának a garatnak nevezett részébe. Innen az étel egy hosszú csövön (nyelőcsőn) halad át, mielőtt belépne a gyomrába és a gyomor-bél traktus többi részébe. Ehhez egy sor cselekvésre van szükség az izmoktól az út mentén. Szükség van a légzés izmaival való koordinációra is. A légzés szünetel, amikor lenyeli.

A nyelés nagyon összetett folyamat. Több ideg és izomcsoport koordinációját igényli. Az orvosok három szakaszban írják le:

  • Szóbeli előkészítő szakasz. Ebben a szakaszban az ételt olyan méretűre, formára és konzisztenciára rágja, amely lenyelhető. Ezt hívják bolusnak. A száj íve és a nyelve összekapcsolódik, hogy megakadályozza az étel vagy folyadék bejutását a garatba. Ezután a nyelved felemelkedik, és a bolust visszaszorítja a száj tetején és a felső garatba. Tudatosan ellenőrzi ezeket a cselekedeteket.
  • Garatfázis. Itt a garat izmai egymás után összehúzódnak. Ez a bolust lefelé mozgatja a nyelőcső felé. Ugyanakkor a nyelőcső záróizom ellazul. Ez egy szoros izomgyűrű a nyelőcső bejáratánál. Ez lehetővé teszi a bolus bejutását a nyelőcsőbe.
  • Nyelőcsőfázis. A nyelőcsőben lévő izmok egymás után összehúzódva mozgatják a bolust a gyomor felé. Az alsó nyelőcső záróizom is ellazul. Ez egy szoros izomgyűrű a nyelőcső alján. Ez lehetővé teszi a bolus belépését a gyomorba.

Az utolsó két fázis nincs tudatos ellenőrzés alatt.

Mi okoz diszfágia?

Több körülmény nyelési problémákhoz vezethet. Néhány példa:

  • Stroke
  • Elmebaj
  • Fej- és nyaki rák
  • Fej sérülés
  • Olyan állapotok, amelyek kevesebb nyálhoz vezetnek, mint például a Sjogren-szindróma
  • Parkinson vagy más idegrendszeri állapotok
  • Izomdisztrófiák
  • A nyelőcső elzáródása, például rák vagy intubációs kórelőzmény miatt
  • A nyelőcső motoros problémái

A nyelés különböző fázisainak problémája különféle orvosi problémákat jelenthet. Például a nyál csökkenése valószínűleg problémát okoz a nyelés orális előkészítő szakaszában. A Parkinson-kór problémákat okozhat a garat fázisában. A nyelőcső elzáródása valószínűleg problémákat okozhat a nyelőcső fázisában.

Mik a dysphagia tünetei?

A dysphagia és az aspiráció a következő tünetek közül néhányat okozhat:

  • Ételérzés, amely a torkán ragad vagy visszatér a szájába
  • Fájdalom nyeléskor
  • Probléma a fecske beindításakor
  • Köhögés vagy zihálás közben vagy után
  • Túlzott nyál
  • Túlzsúfolt érzés evés vagy ivás után
  • „Nedves” hangja van evés vagy ivás közben vagy után
  • Légszomj vagy fáradtság étkezés közben
  • Ismételt tüdőgyulladás

Tünetei részben a nyelés fázisától függhetnek.

Hogyan diagnosztizálható a dysphagia?

Ha dysphagia vagy aspiráció tünetei vannak, azonnal ellenőrizni kell. Ha olyan állapota van, mint például agyvérzés, amely nyelési nehézségeket okozhat, meg kell vizsgálni a dysphagia kialakulását.

A diagnózis általában egy kórtörténettel és értékeléssel kezdődik. Ezt gyakran beszédnyelvi patológus (SLP) végzi. Az SLP azzal kezdődhet, hogy olyan tünetekről kérdez téged, amelyek összefüggésben lehetnek a dysphagiával. Általában kérdéseket tesz fel azokról a dolgokról, amelyek problémákat okoznak Önnek, és a tünetek időzítéséről.

Az SLP a fogakat, az ajkakat, az állkapcsokat, a nyelvet és az arcát is meg fogja vizsgálni. Lehet, hogy ezeket a területeket bizonyos módon meg kell mozgatnia és bizonyos hangokat kell kiadnia. Az SLP ellenőrizheti azt is, hogy miként nyeli le a különböző konzisztenciájú folyadékokat és ételeket. Mindez segít meghatározni, hogy a nyelés mely szakasza okozhatja problémáit. Ugyancsak nyomokat adhat a dysphagia kiváltó okáról.

Bizonyos esetekben utóvizsgálatra lehet szükség a dysphagia forrásának megtalálásához. Ezek a tesztek elősegíthetik a nyelés fázisának felkutatását is, amely a problémákat okozza. Ezek a következők lehetnek:

  • Módosított bárium lenyelési teszt (MBS) annak kimutatására, hogy anyag jár-e a tüdejébe
  • A nyelés fiberoptikus endoszkópos értékelése (FEES) az MBS helyett
  • A garat manometriája, ha a dysphagia eredete még mindig kérdéses, ellenőrizze a nyelőcső belsejében lévő nyomást

Hogyan kezelik a dysphagia-t?

Ha lehetséges, az orvosi csapat megpróbálja kezelni a dysphagia kiváltó okát. Bizonyos esetekben műtétre lehet szüksége a kiváltó ok kezelésére. Lehetséges, hogy gyógyszereket is szedhet a nyál áramlásának csökkentésére a diszfágia okának kezelésére.

A dysphagia tüneteit is kezelni kell. A dysphagia specifikus típusától függően ez magában foglalhatja:

  • Az étrend megváltoztatása. Ez azt jelentheti, hogy sűrítő folyadékokat használnak, vagy hogy semmilyen folyadék nincs.
  • Pozíció megváltoztatása étkezés közben. Ez azt jelentheti, hogy egyél egyenesen, hátradönti a fejed, vagy előre hajlik a nyakad.
  • Az étkezés közbeni zavaró tényezők csökkenése és az evés akkor, amikor a legriadóbb vagy
  • Speciális gyakorlatok gyakorlása az ajkak és a nyelv megerősítésére
  • Speciális nyelési technikák elsajátítása

A gyógyulás során lehet, hogy kevesebbet kell használnia ezekből a lépésekből. A stroke utáni dysphagia idővel nagymértékben javulhat.

Néhány embernek még a változások mellett is nagy a kockázata a törekvésnek. Ha ez a helyzet Ön esetében, akkor szükség lehet egy etetőcsőre, hogy legalább ideiglenesen megakadályozza a beszívást.

Melyek lehetnek a dysphagia szövődményei?

A diszfágia fő szövődménye az aspirációból származó tüdőkárosodás.

A törekvés növeli a tüdőgyulladás esélyét is. Ehhez általában antibiotikumokkal kell kezelni. Ez néha akár halált is okozhat. Diszfágia esetén az aspiráció mindig kockázatot jelent.

Egyéb lehetséges szövődmények a következők:

  • Kiszáradás
  • Rossz táplálkozás és fogyás
  • Fokozott kockázata más betegségeknek

A dysphagia legfontosabb pontjai

  • A nyelés összetett folyamat, amely számos izom és ideg koordinációját foglalja magában. Problémák történhetnek a nyelés három fázisának bármelyikével.
  • Az egészségügyi csapat a tüneteit, a vizsgáját és a tesztjeit segíti megtalálni a problémákat okozó nyelési fázist. Ez segíthet a diagnózisban és a kezelésben.
  • Beszédnyelvi patológus segít felmérni és kezelni a dysphagia-t.
  • A diszfágia szövődményei közé tartozik az aspiráció, amikor étel vagy folyadék kerül a tüdőbe.
  • Az életmódbeli változásokat, például az étrend változását, a műtétet, és néha gyógyszereket alkalmaznak a dysphagia kezelésére.

Következő lépések

Tippek, amelyek segítenek a lehető legtöbbet kihozni az egészségügyi szolgáltató látogatásából:

  • Tudja meg látogatásának okát és azt, hogy mi akar történni.
  • Látogatása előtt írjon fel kérdéseket, amelyekre választ szeretne kapni.
  • Vigyél magaddal valakit, aki segít feltenni a kérdéseket, és emlékezhet arra, amit a szolgáltató mond neked.
  • A látogatáskor írja le egy új diagnózis nevét, valamint az összes új gyógyszert, kezelést vagy tesztet. Írjon fel minden új utasítást, amelyet a szolgáltató ad Önnek.
  • Tudja meg, miért írnak fel új gyógyszert vagy kezelést, és hogyan segít Önnek. Tudja azt is, hogy melyek a mellékhatások.
  • Kérdezd meg, hogy az állapotod kezelhető-e más módon?.
  • Tudja meg, miért ajánlott egy teszt vagy eljárás, és mit jelenthetnek az eredmények.
  • Tudja meg, mire számíthat, ha nem szedi a gyógyszert, vagy nem végez tesztet vagy eljárást.
  • Ha van további megbeszélése, írja le a látogatás dátumát, idejét és célját.
  • Tudja meg, hogyan fordulhat szolgáltatójához, ha kérdése van.