Dieter Zetsche: Nyitott és egységes - két kívánság Európának

„Az Európai Unió nagyszerű békeprojekt párhuzam nélkül. És hiszem, hogy valójában Európa mellett szól, hogy a „béke” érv már nem erős a fiatalabb generációk számára ”- írja Dr. Dieter Zetsche, Vezérigazgatója Daimler AG, cikksorozatunkbanEurópa jobban járhat. Hogyan talál kontinensünk új erőt. Ébresztő telefon a gazdaságbólKezdeményezte Handelsblatt és Egységes Európa: „Meg vagyok győződve arról is, hogy nem kell felidéznünk a múlt félelmét ahhoz, hogy a fiatalabb európaiak elkötelezett európaivá váljanak. Erre még jobb érv szól: a fényes jövő iránti vágy. Rengeteg új lehetőség rejlik előttünk. Ha ki akarjuk használni ezeket a lehetőségeket, még nagyobb nyitottságra és még nagyobb egységre lesz szükségünk. Ez a két kívánságom Európához. ”

I. Nyitottság
Ha valamit megtanultunk az informatikai szektortól az elmúlt években, az az, hogy a nyitott rendszerek általában sikeresebbek, mint a zárt rendszerek. Ez ugyanúgy igaz a Daimlerre és az EU-ra, mint a Windowsra és az Androidra. A nyitottság kulcsfontosságú a sikeres jövőnk szempontjából.

Ez mindenekelőtt hozzáállás kérdése. Ahelyett, hogy siránkoznánk, miért valami lehetetlen, valószínűtlen vagy megfizethetetlen, nagyobb teret kellene adnunk a merész új ötleteknek. Igaz, ezt könnyebb megmondani, mint megtenni. Azok, akik ismerik a nagyvállalatok struktúráját, tudják, hogy sokaknak teljes részlegeik vannak a kockázat elkerülése érdekében - nem vállalják. És jó okkal. Végül is a munkahelyek százezreinek biztosításáról van szó. De ha elakadunk a kockázatok minimalizálása mellett, hajlamosak vagyunk felügyelni az összes legnagyobb kockázatot: a stagnálást.

A vállalatok és az egész gazdaság elköveti a legnagyobb hibákat azokban a fázisokban, amelyekben a dolgok jól mennek. A biztonságos nyereséggel vagy a magas adóbevételekkel szemben könnyű kijelenteni: „A sikerünk igazat ad nekünk. Csak ugyanazon a vonalon folytatjuk. " Ha Carl Benz és Gottlieb Daimler 130 évvel ezelőtt így gondolták volna, akkor az autó feltalálása helyett optimalizálták volna a lovat. És valószínűleg nem kezdtük volna el megosztani az autókat, és csak tovább árusítottuk őket - hogy példát említsek a Daimler újabb történelméből.

Hasonlóképpen, az EU nem olyan projekt, amelyet a sikeres egyesülés után egyszerűen természetesnek lehet venni. Ha nem ragaszkodunk az EU jövőjéhez, akkor harc nélkül hagyjuk a pályát az euroszkeptikusoknak. Tehát hogyan lehetne nagyobb nyitottságot és nagyobb vágyat teremteni a szebb jövő iránt az egységes Európában?

Az elmúlt években az innováció üteme folyamatosan emelkedett. Ennek ellenére a valóban úttörő, megzavaró újítások ritkák - még ebben a digitális korban is. Ez még fontosabbá teszi a megfelelő éghajlat megteremtését Európában. Olyan légkör, amely a kétség előnyeit nyújtja az állítólag „éretlen újításoknak”, nem pedig éretlen szabályozásokról vitázik. A Daimlernél az elmúlt években teljes vállalati kultúránkat próbára tettük, és történelmünk legnagyobb változását kezdeményeztük. Ez a folyamat még korántsem ért véget. Számos területen azonban már nagyobb nyitottságot hoztunk a munkánkba - rövidebb döntéshozatali vonalakkal, kreatívabb mozgásteret és nagyobb hajlandóságot vállalni a kockázatokra.

II. Egység
Az Európai Unió tavalyi állapotáról szóló beszédében Jean-Claude Juncker elmondta:
„Ha szereted a hazádat, akkor szeretned kell Európát”.

Ez sok pátosznak tűnhet. De valójában egyszerű matematikából áll. Körülbelül 7,3 milliárd ember él a földön. Közülük 81 millióan Németországban élnek - apró töredék. Az ENSZ becslései szerint a világ népessége 2020-ig évente 78 millióval növekszik. Vagy másképp fogalmazva, évente csaknem egy újabb Németország. Ez még fontosabbá teszi az Európai Uniót, mivel jelentősen nagyobb súlyt ad nekünk a tárgyalóasztalnál. Ahhoz, hogy érdekeinket a globális színtéren érvényesítsük, közös célként kell cselekednünk, mint európaiak, nem pedig mint lengyelek, olaszok vagy németek.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy az erős Európa nem jelenti azt, hogy Brüsszelben minden problémát meg lehet oldani vagy meg kellene oldani. Éppen ellenkezőleg: A nagyobb szubszidiaritás még vonzóbbá és előnyösebbé teheti az EU-t. Nem több szabályra és szabályozásra van szükségünk, hanem nagyobb kohézióra van szükség a főbb kérdésekben.
Az üzleti világban mi is egyre inkább a nagyszabású együttműködésre támaszkodunk a főbb innovációk terén. Csak egy aktuális példát említve: a Daimler Európában már első helyen állt a mobilitási szolgáltatások terén. Tehát nyugodtan ülhettünk volna. De a globális versennyel szemben ez lett volna a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk. Célunk, hogy ügyfeleink számára valódi európai ellensúlyt kínáljunk olyan piaci szereplőknek, mint a Didi vagy az Uber. Ennek érdekében egyesítettük erőinket a mobilitási szolgáltatások területén az egyik legrégebbi és legkeményebb riválisunkkal - a BMW-vel. Együtt létrehozunk egy még jobb termékkínálatot ügyfeleink számára.

És ez csak egy a jelenlegi példák közül. Hasonló módon működünk együtt a Bosch-szal az autonóm vezetés és az Ionity területén az országos elektromos töltési infrastruktúra fejlesztésében. És meggyőződésem, hogy ez egész Európára vonatkozik. Több egységre és együttműködésre van szükségünk.

És mégis egész Európában többen szurkolnak a régi Európa napjaira. Egy jelenlegi Bertelsmann-tanulmány szerint az európaiak kétharmada úgy véli, hogy a világ jobb hely volt a múltban. A menekültáradat, az elhúzódó euróválság és a terrorizmus sokakat nyugtalanított. Megértem, hogy csábító az állítólag egyszerű válaszok adása az összetett kérdésekre - például azokra, amelyeket Európában a populista pártok ajánlanak fel, és hogy a választókat csukott ajtó-politikák szlogenjeivel csábítsam el.
Valószínűleg mindannyian ismerünk olyan embereket, akik az úgynevezett „régi szép időkre” vágynak. De a helyzet a következő: A „minden régen jobb volt” érv ostobaság. Ma minden eddiginél több embert foglalkoztatnak Európában, csökken a bűnözés, és - ha hiszed, ha nem - az egy főre eső munkaidő is csökken. Más szavakkal: a „régi szép idők” itt és most vannak - és a dolgok csak javulnak.

Ha minden statisztikát eltekintünk, egy pillantás az értékláncunkra megmutatja, mennyit profitálunk mindannyian az egységes Európából. Manapság nagyon ritka, hogy egy terméket külön-külön hoznak létre egyetlen országban. Mint ilyen, egyszerű tény, hogy nem lehet bezárni egy gazdaságot anélkül, hogy leállítaná azt. Aki bármi mást ígér a választóknak, az téved, vagy hazudik - mindkettő rossz alapot nyújt a jó politikához.

A Brexit körüli különösen nehéz helyzet megmutatta, hogy az EU tagállamai mennyire szorosan fonódnak össze. Ezért a csoport elhagyása ilyen elhúzódó és fájdalmas folyamatnak bizonyul. Továbbra is szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy minden fő kérdés csak európai szinten oldható meg - a fiskális politikától kezdve a klímavédelemen át a migrációig. Ezért olyan fontosak az európai parlamenti választások. A globális kereskedelmi konfliktusok idején Európának megbízható, a mainstream társadalomba ágyazott politikára van szüksége.

Annál is inkább, amikor a nacionalista tendenciák fellángolnak a tagállamokban. Míg az EU-s támogatóknak hosszasan meg kell magyarázniuk a tagság előnyeit, úgy tűnik, az euroszkeptikusok megúszják egyszerűen a nemzeti büszkeséget. Nem feltételezem, hogy ítéletet mondok a politikai álláspontokról, de megjegyezném, hogy az EU-val szemben álló néhány párt manifesztumainak áttekintése meglehetősen kirívó gondolatot tár fel a nemzetközi üzleti működésről.

Hogy mi a tét az európai gazdaság számára, az alábbi tények mutatják az európai autóiparról: Évente mintegy hatmillió „Made in Europe” járművet exportálnak. Európában több mint 13 millió munkahely közvetlenül vagy közvetve az autóiparra támaszkodik. Csak Nyugat-Európában az autóipar éves adóbevétele meghaladja a 400 milliárd eurót. Ezek a nagy számok egyértelmű üzenetet közölnek: Az autóipar hozzájárulása az európai foglalkoztatáshoz és jóléthez messze nem elhanyagolható. És nem csak ez a kulcsfontosságú ágazat élvez óriási hasznot az egyesült Európából - a tranzakciók elkerülésétől és a költségek fedezésétől a közös valután keresztül, a könnyebb és gyorsabb belső kereskedelemig, a mobil és magasan képzett szakemberekig.

Természetesen az EU nem hibátlan. De teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez a legjobb dolog, ami velünk történhetett Európában. Ebben az évben Németországban ünnepeljük alkotmányunk 70 évét és a német egység 30 évét. Úgy gondolom, hogy annak az évnek kell lennie, amikor újra közelebb kerülünk egymáshoz Európában. Mindannyiunknak nincs keresnivalója, ha visszaesünk a nemzeti egoizmusba.
Még nem világos, hogy Európa hogyan kívánja pozícionálni magát az elkövetkező évekre és évtizedekre. Egyesüljünk abban, hogy a holnapi Európa nyitott Európa legyen.

Az „Európa jobban tud csinálni” cikksorozat német nyelven jelenik meg a Handelsblattban, németül és angolul a Handelsblatt Online-on és az Egyesült Európa weboldalán az európai választásokig. Ezeket egy könyvben is összegyűjtik, amelyet 2019. április 15-én jelent meg a Herder-Verlag. További információt a könyvről itt talál.

Dr. Dieter Zetsche-ről
Dr. Dieter Zetsche 1998. december 16-tól a Daimler AG igazgatóságának tagja, 2006. január 1-től a Daimler AG igazgatóságának elnöke. Ő a Mercedes-Benz Cars divízió vezetője is.
Dr. Zetsche 1953. május 5-én született Törökországban, Isztambulban. Miután Frankfurtban járt iskolába és megszerezte az Abitur (egyetemi felvételi vizsgát), 1971 és 1976 között villamosmérnöki tanulmányokat folytatott a Karlsruhei Egyetemen, és mérnök diplomát szerzett. 1976-ban csatlakozott az akkori Daimler-Benz AG kutatási osztályához. Dr. Zetsche mérnöki doktorátust 1982-ben végzett a paderborni egyetemen.