Az elhízás súlyossága, a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia és a dohányzás kezelése az alapellátásban: népességalapú kohorszos vizsgálat

Tárgyak

Absztrakt

Bevezetés

Mód

Tanulmányterv és résztvevők

A CPRD egy prospektív módon összegyűjtött adatbázis az alapellátás elektronikus egészségügyi nyilvántartásaiból

680 brit háziorvos, 5,5 millió betegnél. 10 Jelen tanulmányhoz az adatokat az angliai CPRD általános gyakorlatból vettük, amelyek részt vesznek az adatkapcsolati rendszerben. A CPRD-ben regisztrált, 30 éves vagy annál idősebb betegek véletlenszerű mintáját vontuk. Ez 300 006 beteg kezdeti kohorszát adta. Ezek az elemzések értékelték a rekordokat a 2011-es évben, és mind a 247 653 résztvevőt, 122 903 férfit és 124 750 nőt bevontuk, akik személyi idővel járultak hozzá 2011-ben. A tanulmány etikai jóváhagyását a CPRD Független Tudományos Tanácsadó Bizottsága adta (ISAC 09_085 és 14_056 ).

Eredmények és kovariánsok

A BMI rekordokat értékelték, és a BMI-t is kiszámították a súly- és magasságrekordokból, ahol ez indokolt volt. Elemezték a legfeljebb 3 évvel korábbi méréseket. 11 Beteget a BMI alapján osztályoztak a következő kategóriák szerint: alsúly, BMI - 2; normál súly, 18,5–24,9 kg m −2; túlsúly, 25,0–29,9 kg m −2; elhízott, 30,0-34,9 kg m - 2; súlyos elhízás, 35,0–39,9 kg m - 2; és kóros elhízás, ⩾ 40 kg m - 2. A BMI státusz hiányában szenvedő betegeket külön kategóriaként vették fel az elemzésekbe.

A dohányzási státust a dohányzási szokások (ideértve a cigarettát, pipát, szivart és a nem meghatározott dohányzást) klinikai nyilvántartásainak, valamint a dohányzás abbahagyásának megszüntetését célzó ajánlások, a nikotinpótló terápiára vonatkozó gyógyszerfelírások nyilvántartásának felhasználásával állapították meg, amint arról korábban részletesen beszámoltunk. 12 A dohányzóként vagy volt dohányzóként nem nyilvántartott résztvevőket nem dohányzóként osztályozták. 12 A dohányzásról való leszokás kezelésére utaló feljegyzéseket, beutalókat vagy recepteket használtak fel a nikotinpótló terápiára. A dohányzás „kontrollját” nem értékelték, mivel a leszokás és a visszaesés klinikai nyilvántartása hiányos lehet.

A magas vérnyomást úgy határozták meg, hogy a BP leolvasása ⩾ 140/90 Hgmm volt, vagy antihipertenzív gyógyszerekkel végzett kezelés. 13 A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket az „ABCD” osztályozás alkalmazásával kategorizálták, beleértve: A, angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorokat és angiotenzin receptor blokkoló gyógyszereket; B, béta-blokkolók; C, kalciumcsatorna-blokkolók; és D, tiazid diuretikumok. A hiperkoleszterinémiát úgy határozták meg, hogy az összkoleszterinszint> 5 mmol l –1, vagy lipidcsökkentő gyógyszerekkel végzett kezelés. Az egyes állapotok kezelését vérnyomáscsökkentő vagy lipidcsökkentő gyógyszerek felírása alapján értékelték. A sikeres kontroll a BP as 5 mmol l −1 volt. A társadalmi-gazdasági deprivációt az Index of Multiple Deprivation rang segítségével értékelték a beteg irányítószáma alapján és kvintekre osztva Angliában. 14

Adatelemzés

A dohányzás, a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia korosztályos prevalenciáját az európai standard populáció referenciaként történő felhasználásával számítottuk ki. 15 multivariábilis logisztikai regressziós modellt alkalmaztunk a kezelésben részesülők arányának összehasonlítására a BMI kategóriák között. Annak értékelése érdekében, hogy a rizikófaktorok kezelése különbözik-e az elsődleges vagy a másodlagos megelőzés szükségességétől függően, érzékenységi elemzéseket végeztünk úgy, hogy a komorbid koszorúér-betegségben (CHD), agyvérzésben vagy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeket kizártuk az elemzésekből. A modelleket az életkor és a nem, az elterjedt CHD, agyvérzés, a cukorbetegség és a nélkülözési kvintilis alapján állítottuk be.

Eredmények

A kezdeti kohorsz 300006 beteget tartalmazott. A jelen elemzéshez mind a 247 653 résztvevőt bevontuk, 122 903 férfit és 124 750 nőt, akik személyi idővel járultak hozzá 2011-ben. A férfiak átlagéletkora 56,0 (s.d. 14,3), a nőknél 57,7 (s.d. 15,4) volt. 153 308 (62%) BMI-értéket regisztráltak az előző három évben, köztük 29 257 (19%) egyszerű elhízással, 11 059 (7,2%) súlyos elhízással és 5833 (3,8%) kóros elhízással. Az ismert dohányzási státusú betegek közül a férfiak 25,5% -a és a nők 20,8% -a volt dohányzó.

A dohányzás, a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia korosztályos prevalenciáját nemek és BMI kategóriák szerint az 1. táblázat mutatja be. A jelenlegi dohányzás az alacsony testsúlyú betegeknél volt a legmagasabb, férfiaknál 56,4% (95% konfidenciaintervallum (CI) 51,8–61,1) és 37,2% ( Nőknél 34,5–39,8). A dohányzás prevalenciája a BMI-kategória növekedésével csökkent, a morbid elhízott férfiaknál elérte a 21,6% -ot (19,6–23,6), a nőknél pedig a 19,7% -ot (18,3–21,0). A hipertónia és a hiperkoleszterinémia prevalenciája a BMI kategóriájának növekedésével nőtt. Megállapították, hogy a hipertónia a kóros elhízású férfiak 78,6% -át (76,6–80,7) és a morbid elhízott nők 66,0% -át (64,5–67,4) érinti, míg a hiperkoleszterinémia a morbid elhízott férfiak 48,2% -ában (45,9–50,4) és 36,3% -ában (34,9) –37,7) nők. Az egyes kockázati tényezők aránya általában magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél ugyanabban a BMI-kategóriában.

Az 1. ábra a magas vérnyomásban szenvedő betegek arányát mutatja vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel BMI kategóriánként. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egy, két, három vagy négy osztályát kapó arányok is megjelennek. A BMI-kategória növekedésével a hipertóniás betegek nagyobb hányada részesült antihipertenzív gyógyszeres kezelésben. Az egy gyógyszercsoportot felírt betegek aránya kissé csökkent a magasabb BMI-kategóriákban, a normál testsúlyú férfiak 47% -áról a morbid elhízott férfiak 37% -ára. Azonban csak marginálisan nőtt azok aránya, akik három vagy négy osztályú antihipertenzív gyógyszereket kaptak nagyobb elhízás esetén. A nőknél az értékek 49, illetve 48% voltak.

Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása BMI kategóriánként. Különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kapó hipertóniás betegek aránya.

A 2. ábra bemutatja a kezelt magas vérnyomásban szenvedő betegek arányát, akiknek a BP-t kontrollálták. A BMI-kategória növekedésével a kontrollált magas vérnyomás aránya nem nőtt a kezeltek arányában, és inkább csökkent a kóros elhízás (3. táblázat). A hiperkoleszterinémiában (3. ábra) azonban mind a kezelt, mind a kontrollált arány nőtt a növekvő BMI-kategóriával (2. és 3. táblázat).

A hiperkoleszterinémia kezelése és kontrollja BMI kategóriánként 2011-ben. A sávok azoknak a hiperkoleszterinémiában szenvedő betegek arányát jelentik, akik részesültek kezelésben, és azok, akiknek a teljes koleszterinszintje ⩽ 5 mmol l −1 .

A 2. táblázat a BMI-kategória és a kockázati faktor-kezelés összefüggéseinek korrigált esélyhányadosait (AOR) mutatja be. A három kockázati tényező mindegyikének kezelésre való esélye nőtt a BMI-kategória növekedésével. A növekvő BMI-kategória hatása a hiperkoleszterinémia kezelésében volt a legnagyobb, ahol az elhízás 1,59-es (1,48–1,72, P

Vita

A legfontosabb megállapítások összefoglalása

Az elhízás gyakoribb hypertoniával és hypercholesteroalemiával jár; a dohányzás, a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia magasabb arányú kezelése, de a hipertónia rosszabb kontrollja. Különböző becsléseket nyújtottak be a súlyos és kóros elhízásról, amelyek azt mutatták, hogy az asszociációkat az elhízás szintje szerint osztályozták. A magas vérnyomás kontrollja negatívan társult a BMI kategóriához, a kórosan elhízott betegeknél kisebb eséllyel volt kontrollált a BP, mint a normál testsúlyúaknál. Az előírt vérnyomáscsökkentő gyógyszerek osztályainak számának értékelése azt mutatta, hogy a betegek nagy részében nem alkalmazták a maximális vérnyomáscsökkentő kezelést. További kutatások szükségesek a különböző gyógyszercsoportok és az osztályon belüli különböző szerek használatának értékeléséhez az elhízott betegek optimális hipertóniás terápiájának azonosítása érdekében. Ezzel szemben az elhízás az összkoleszterin jobb szabályozásával járt. A hatások abszolút mértéke szerény volt, de ezek a kis különbségek közegészségügyi szempontból fontosak lehetnek, ha egy gyakori állapot kezelése nagy populációban történik.

Összehasonlítás az irodalommal

Az elhízásról ismert, hogy nagyobb a kardiovaszkuláris kockázat 16 és a kardiovaszkuláris események nagyobb gyakorisága. A magas vérnyomás a súlyos kardiovaszkuláris betegségek miatti megnövekedett morbiditással és mortalitással jár. 18 A magas vérnyomás incidenciája 17 és prevalenciája 19 nagyobb a BMI kategória növekedésével. A Framingham-kohorszban 20 elhízott személy nagyobb eséllyel részesült magas vérnyomás kezelésében, de a hipertónia kontrolljában nem volt különbség. Kevésbé következetes összefüggésekről számoltak be a hiperkoleszterinémia kezelésében és ellenőrzésében. A Framingham-tanulmányban a 6,2 mmol l-1 vágási ponton alapuló hiperkoleszterinémia nem volt olyan szoros összefüggésben az elhízással, mint a magas vérnyomás, 17 de az elhízott résztvevőknél magasabb volt a lipidszint-csökkentő terápia aránya. 20 Ezt a kapcsolatot azonban számos tényező zavarhatja meg. A lipidcsökkentő terápia elérése és betartása időnként függhet a társadalmi-gazdasági deprivációs kategóriától. 21

Erősségek és korlátozások

Következmények a jövőbeni kutatás és gyakorlat számára

Hivatkozások

Fox CS, Pencina MJ, Wilson PWF, Paynter NP, Vasan RS, D’Agostino RB. A szív- és érrendszeri betegségek életkori kockázata cukorbetegségben szenvedő és anélküli betegek körében, az elhízás állapota szerint rétegezve a Framingham Heart Study-ban. Cukorbetegség ellátása 2008; 31: 1582–1584.

Landsberg L, Aronne LJ, Beilin LJ, Burke V, Igel LI, Lloyd-Jones D et al. Az elhízással kapcsolatos hipertónia: patogenezis, kardiovaszkuláris kockázat és kezelés: az Obesity Society és az American Hypertension Society álláspontja. J Clin Hypertens (Greenwich) 2013; 15: 14–33.

Abdullah A, Amin FA, Stoelwinder J, Tanamas SK, Wolfe R, Barendregt J et al. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának becslése elhízott évek mutatója alapján. BMJ Open 2014; 4: e005629.

Merlotti C, Morabito A, Pontiroli AE. A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése; a különböző beavatkozási stratégiák szisztematikus áttekintése és metaanalízise. Diabetes Obes Metab 2014; 16.: 719–727.

Murray CJL, Richards MA, Newton JN, Fenton KA, Anderson HR, Atkinson C. et al. Egyesült Királyság egészségügyi teljesítménye: a 2010-es globális betegségterhelés-tanulmány megállapításai. A Lancet 2013; 381: 997–1020.

Falaschetti E, Mindell J, Knott C, Poulter N. Hipertónia kezelése Angliában: soros keresztmetszeti tanulmány 1994-től 2011-ig. Gerely 2014; 383: 1912–1919.

I. Chopra, Kamal KM, Candrilli SD. Változások a vérnyomásban és a lipid cél elérésében az alapellátásban. Curr Med Res Opin 2013; 29.: 1115–1125.

Bramlage P, Pittrow D, Wittchen HU, Kirch W, Boehler S, Lehnert H et al. A túlsúlyos és elhízott alapellátásban szenvedő betegek magas vérnyomása igen elterjedt és rosszul kontrollált. Am J magas vérnyomás 2004; 17.: 904–910.

Banegas JR, López-García E, Dallongeville J, Guallar E, Halcox JP, Borghi C et al. A szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésének kezelési céljainak megvalósítása a klinikai gyakorlatban Európa-szerte: az EURIKA tanulmány. Eur Szív J 2011; 32: 2143–2152.

Williams T, van Staa T, Puri S, Eaton S. A közelmúltban elért eredmények az Általános Gyakorlatok Kutatási Adatbázisának hasznosságában és használatában, az Egyesült Királyság alapellátási adatforrásának példaként. Ther Adv gyógyszerbiztonság 2012; 3: 89–99.

Booth HP, Prevost AT, Gulliford MC. A klinikai testtömeg-index rögzítésének epidemiológiája elhízott populációban az alapellátásban: kohorszos vizsgálat. J Közegészségügy 2013; 35: 67–74.

Booth HP, Prevost AT, Gulliford MC. A dohányzás prevalenciájának becslése az alapellátás elektronikus egészségügyi nyilvántartásaiból, összehasonlítva az angliai, 2007 és 2011 közötti országos népességfelmérési adatokkal. Pharmacoepidemiol Drug Safety 2013; 22.: 1357–1361.

Sever P. Új magas vérnyomás-irányelvek az Országos Egészségügyi és Klinikai Kiválósági Intézettől és a Brit Hipertónia Társaságtól. J Renin-Angiotenzin-Aldosterone Syst 2006; 7: 61–63.

Közösségek és helyi önkormányzatok Az angol indexek a nélkülözéstől 2010. London: Közösségi és Helyi Önkormányzati Minisztérium, 2011. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/6320/1870718.pdf elérve 2015. március 12.

Eurostat munkacsoport Az európai standard népesség felülvizsgálata: Az Eurostat munkacsoportjának jelentése. Európai Bizottság: Luxemburg, 2013.

Wannamethee SG, Shaper AG, Walker M. Túlsúly, elhízás és súlyváltozás középkorú férfiaknál: hatás a szív- és érrendszeri betegségekre és a cukorbetegségre. J Epidemiol közösségi egészség 2005; 59: 134–139.

Wilson PF, D'Agostino RB, Sullivan L, Parise H, Kannel WB. A túlsúly és az elhízás, mint a kardiovaszkuláris kockázat meghatározó tényezői: a Framingham-élmény. Arch Intern Med 2002; 162: 1867–1872.

Rapsomaniki E, Timmis A, George J, Pujades-Rodriguez M, Shah AD, Denaxas S et al. Vérnyomás és tizenkét szív- és érrendszeri betegség előfordulása: életciklus-kockázatok, egészséges életévek és életkor-specifikus összefüggések 1,25 millió embernél. Gerely 2014; 383: 1899–1911.

Stamler R, Stamler J, Riedlinger WF, Algera G, Roberts RH. A hipertónia családi (szülői) kórtörténete és prevalenciája: országos szűrési program eredményei. JAMA 1979; 241: 43–46.

Molenaar EA, Hwang S-J, Vasan RS, Grobbee DE, Meigs JB, D'Agostino RB et al. A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek kezelési terhe és mértéke az elhízásban: A Framingham Heart Study. Cukorbetegség ellátása 2008; 31: 1367–1372.

Fleetcroft R, Schofield P, Ashworth M. Az elsődleges szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló sztatin-előírások variációi: keresztmetszeti elemzés. BMC Health Serv Res 2014; 14: 414.

Közös Egészségügyi Felmérések Egysége Egészségügyi felmérés Angliában - 2011. évi trendtáblázatok. Egészségügyi és szociális ellátási információs központ: Leeds, 2014.

Rose SA, Turchin A, Grant RW, Meigs JB. A testtömeg-index dokumentálása és a kapcsolódó kockázati tényezők ellenőrzése nagy alapellátási hálózatban. BMC Health Serv Res 2009; 9.: 13.

Loveman E, Frampton GK, J juhász, Picot J, Cooper K, Bryant J et al. A felnőttek hosszú távú testsúly-szabályozási rendszereinek klinikai hatékonysága és költséghatékonysága: szisztematikus áttekintés. Health Technol Assess 2011; 15: 1–182.

Booth HP, Prevost AT, Wright AJ, Gulliford MC. Az alapellátási környezetben végzett magatartási súlycsökkentő beavatkozások eredményessége: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Fam Gyakorlat 2014; 31: 643–653.

Köszönetnyilvánítás

Ez a tanulmány részben a Clinical Practice Research Datalink (CPRD) adatain alapul, amelyeket az Egyesült Királyság Gyógyszer- és Egészségügyi Termékei Szabályozási Ügynökségének (UKMHRA) engedélyével szereztek be. Ezt a kutatást a National Institute for Health Research (NIHR) Biomedical Research Center at Guy's and St Thomas 'NHS Foundation Trust and King's College London, valamint az Egyesült Királyság Nemzeti Megelőzési Kutatási Kezdeményezése (UKNPRI) támogatta.

Szerzői információk

Hovatartozások

Alapellátási és közegészségügyi tudományok tanszék, King's College London, London, Egyesült Királyság

H P Booth, A T Prevost & M C Gulliford

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre

Levelezési cím

Etikai nyilatkozatok

Versenyző érdekek

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.