Az elhízás küszöbeltolásos paradigmája: a műtéti úton kiváltott fogyás bizonyítékai

Hovatartozás

1 A Pisai Egyetem Orvostudományi Karának Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Tanszékéről, Pisa, Olaszország (EF) és a Columbia Egyetemi Orvosok és Sebészek Főiskolájának Gyermekgyógyászati Tanszékéről, New York, NY (MR és RLL).

Szerzői

Hovatartozás

1 A Pisai Egyetem Orvostudományi Karának Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Tanszékéről, Pisa, Olaszország (EF) és a Columbia Egyetemi Orvosok és Sebészek Főiskolájának Gyermekgyógyászati Tanszékéről, New York, NY (MR és RLL).

Absztrakt

Háttér: Az elhízás magas gyakorisága felhívta a figyelmet a tartós súlycsökkentés szinte megoldhatatlan problémájára és annak mögöttes mechanizmusaira. Az étrend által kiváltott fogyás esetén az elért testtömeg szorosan összefügg a kezdeti testtömeggel.

Célkitűzés: A cél az volt, hogy összehasonlítsuk a kezdeti és az elért testtömeg-index (BMI) közötti kapcsolatot azoknál a betegeknél, akiket diéta okozta fogyás vagy bariatrikus műtét.

Tervezés: Elemeztük 223 egészséges személy kohorszának adatait, akik étrend szerint (étrend-csoportonként) elvesztették 5 ± 3 kg testtömeg átlagát (± SD) 3 év alatt, és 182 elhízott személy adatait [BMI (kg/m-ben) (2) ) ≥35], akik átlagosan 47 ± 17 kg-ot vesztettek 1 év alatt a Roux-en-Y gyomor bypass (korlátozó eljárás; n = 71) vagy a biliopancreaticus eltérítés (malabszorptív eljárás; n = 111) után (műtéti csoport).

Eredmények: A diéta csoportban a végső BMI szorosan összefüggött a kezdeti BMI-vel (r = 0,96, P következtetés: A kezdeti BMI erõs prediktivitása az elért BMI esetében még akkor is megfigyelhetõ, amikor az energiafogyasztás önkéntes szabályozását a gyomor-bél traktus anatómiai átrendezõdése révén zavarják, a súly "küszöb" paradigma koncepcióját támasztja alá: elhízottaknál az anabolikus válaszokat az kapcsolódó jelek magasabb küszöbön, ami magasabb testtömeg védelméhez vezet.