Az anyák elhízása és a császármetszés utáni seb szövődményeinek kockázata

Shayna N. Conner

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

Juliana C. Verticchio

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

Methodius G. Tuuli

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

Anthony O. Odibo

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

George A. Macones

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

Alison G. Cahill

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Washington Egyetem, St. Louis

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS

Becsülni az elhízás növekvő súlyosságának a császármetszés utáni seb szövődményeire és a műtéti jellemzőkre gyakorolt ​​hatását.

DIZÁJNT TANULNI

Az egymást követő császármetszések retrospektív kohorszvizsgálatát végeztük egy felsőoktatási intézményben 2004-2008 között. Négy összehasonlító csoportot határoztak meg testtömegindex alapján (BMI kg/cm2). Kulcsszavak: Elhízott, császármetszés, seb, sebészeti

Bevezetés

Évente több mint 1,4 millió császármetszés történik az Egyesült Államokban, és számuk várhatóan növekedni fog. 1 Ezzel párhuzamosan az elhízás gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt két évtizedben, a reproduktív korú nők több mint egyharmadát kövérnek sorolták. 2 Az elhízott nőknél nagyobb a császármetszés esélye, mint a normál testsúlyú nőknél, és fokozott a kockázata az operatív morbiditásnak, beleértve a seb szövődményeit is. 3-5 Tekintettel az elhízás és a császármetszés párhuzamosan növekvő arányára, körültekintő mérlegelni ezeknek a szövődményeknek a kezelésével járó társadalmi költségeket, és meghatározni, hogy miként csökkenthető a seb szövődményének kockázata.

Korábbi tanulmányok az elhízást a seb szövődményeinek kockázati tényezőként határozták meg, arányuk 3,5% és 30% között változott. 6-10. Ezek a vizsgálatok a seb szövődményeinek különböző definícióit, kis mintaméreteket alkalmaztak, és olyan populációkban készültek, amelyekben az elhízott betegek voltak a kisebbség. Eddig nem sikerült megállapítani a fokozódó sebes szövődmények és az elhízás mértékét, annak ellenére, hogy az elhízott lakosság jelenti a császármetszés okozta morbiditás és az egészségügyi költségek legnagyobb terhét.

Vizsgálatunk elsődleges célja a császármetszés utáni seb szövődményének kockázatának értékelése nem elhízott, BMI-ben szenvedő nőknél 11 A BMI négy négy összehasonlító csoportot határozott meg. A császármetszés becsült vérveszteségét az aneszteziológus és a szülész szakorvos egyaránt meghatározta az ügy befejezése. A teljes operációs idő a bőr bemetszésétől a bőr bezáródásának befejezéséig eltelt idő volt. A bőrzárási módszert az operáló orvos határozta meg, és a szubkután záráshoz használt varratok a monokril vagy a vicryl 3-0–4-0 méretűek voltak. A másodlagos eredmények statisztikai elemzését egyirányú ANOVA-teszt alkalmazásával folytonos változókra és Chi-négyzet tesztet használtuk kategorikus változókra. Az összes statisztikai elemzést STATA szoftvercsomaggal, 10. verzió, Special Edition (College Station, TX) segítségével végeztük el. Az oszlopdiagramokat az SPSS szoftvercsomag 20. verziójával készítettük.

Eredmények

2543 nő volt császármetszésen a vizsgálati időszak alatt, és 2444 nő, akik teljes nyomonkövetési adatokkal rendelkeztek, és így bekerültek az elemzésbe. A kohorszban 728 (30%) nő nem volt elhízott, 1716 (70%) nő pedig elhízott (BMI ≥ 30). Az elhízott nők közül 1087 (44,5%) nő BMI-je 30-39,9, 428 (17,5%) nő BMI-je 40-49,9, és 201 (8,2%) nő BMI-je ≥50. A kiinduláskor a BMI növekedése az afro-amerikai fajhoz és a sokszínűséghez kapcsolódott. Az elhízott nőknél magasabb volt az orvosi kísérő betegségek, különösen a terhességi cukorbetegség, a terhesség előtti cukorbetegség és a krónikus magas vérnyomás. Megállapították, hogy a növekvő BMI-vel rendelkező nőknél magasabb volt a korábbi császármetszés aránya. A csoportok hasonlóak voltak a dohány- és drogfogyasztás arányában, valamint az előrehaladott anyai életkorban. ( Asztal 1 )

Asztal 1

A kohorsz nők kiindulási jellemzői a BMI-vel összehasonlítva

elhízása

A BMI növekedésével összefüggő sebes szövődmények előfordulása

2. táblázat

A növekvő BMI hatása a seb szövődményeinek kockázatára

Az egyes csoportok operatív jellemzőit a 3. táblázatban hasonlítottuk össze. A növekvő BMI a középvonal vertikális metszésének és a Pfannensteil metszésének megnövekedett arányával, hosszabb operációs idővel és magasabb vérveszteséggel járt. A BMI növekedésével a szubkután bőrbezáródás alacsonyabb arányát figyelték meg. A preoperatív antibiotikumok beadása során nem volt különbség. (3. táblázat és 2. ábra)

A BMI növekedésével kapcsolatos operatív jellemzők

3. táblázat

A négy vizsgálati csoport operatív jellemzői, összehasonlítva a BMI-vel

2010-ben Alanis és munkatársai a masszívan elhízott páciensre összpontosítottak, amelynek BMI-értéke ≥ 50, és a császármetszés utáni seb szövődményeinek kockázatát vizsgálták. 7 A kohorsz 195 nőből állt, és a szövődmények aránya 30% volt. Míg ez a tanulmány újszerű volt, és olyan nők nagy populációját vonták be, akiknek BMI-értéke ≥ 50, összehasonlítás céljából nem volt kontrollcsoport.

Vizsgálatunk számos erősséget kínál a témával kapcsolatos korábbi tanulmányokhoz képest. A kohorsz túlnyomóan elhízott, magas kockázatú populációból állt, ahol a betegek 40% -nál nagyobb és> 50-es BMI-s betegek nagy hányada volt. Vizsgálatunk másik erőssége a 96% -os követési arány. A 2543 beteg közül csak 99 (4%) nem rendelkezett nyomon követési adatokkal a seb szövődményeivel kapcsolatban. Ez azért fontos, mert a sebes szövődmények többsége a betegek kórházból történő elbocsátása után jelentkezik. A kohorszunkban lévő betegekről rendelkezésre álló részletes információk, beleértve a demográfiai adatokat, az előzményeket és a terhességi eredményeket, lehetővé tették számunkra, hogy alkalmazkodjunk a lehetséges zavarókhoz. Például ki tudtuk igazítani a seb szövődményeinek ismert rizikófaktorait, például a vertikális bemetszést, a cukorbetegséget és a korábbi császármetszést. 9,10,13 A sebészeti jellemzők variációit is felfedezhettük a BMI-ben, amelyek potenciális beavatkozási célként szolgálhatnak, vagy magyarázatot adhatnak eredményeinkre.

Megállapítottuk, hogy dózis-válasz van a növekvő BMI és a seb szövődményeinek kockázata tekintetében, a legsúlyosabban elhízott nőknél a legnagyobb a kockázat. Azt is megállapítottuk, hogy az elhízás mértékének növekedésével az operatív jellemzők közötti különbségek is változnak. Megállapításaink fontosak, tekintettel a szülészet növekvő arányú elhízására és rendkívüli elhízására. Ezenkívül a seb szövődményei jelentős érzelmi és pénzügyi stresszt okoznak a betegekben és az egész egészségügyi rendszerben. Ezek a szövődmények megnövekedett gyógyulási időhez, sőt újrakórházi kezeléshez vezethetnek. Tekintettel a növekvő BMI-vel járó magasabb szövődményekre, elengedhetetlen, hogy a betegeket megfelelő módon tanácsolják. Fontos, hogy sürgősen tanulmányokra van szükség a beavatkozások és a sebészeti technikák módosításainak azonosításához az általános császármetszés morbiditásának csökkentése érdekében ebben az elterjedt demográfiai helyzetben az Egyesült Államokban.

Köszönetnyilvánítás

Dr. Cahill Robert Wood Johnson orvos kari tudós, aki részben támogatja ezt a munkát. Dr. Connert a NICHD T32 támogatása (# 22-3125-77026E) és a Washingtoni Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományok Intézetének támogatása (# UL1TR000448) is támogatja.