Anizocitózis

Legutóbb 2020. június 1-jén frissítette Sagar Aryal

Anisocytosis Definíció

Az anizocitózis olyan betegség, amelyben a különböző vörösvértestek/vörösvérsejtek mérete nem egyenlő.

  • Az „Aniso” jelentése egyenlőtlen, a „citózis” pedig a sejtek mozgására vagy számára utal.
  • Az anisocytosis a vörösvérsejtek túlzott méretváltozására utal, amely mennyiségileg meghatározható a perifériás vérfilmek értelmezésével és a vörösvérsejtek méreteloszlásának automatikus értékelésével.
  • A vörösvértest eloszlási szélesség (RDW) az anisocytosis kvantitatív mértékét jelenti.
  • Az RDW az eritrocita térfogatának változékonyságának mérője, amelyet rutinszerűen automatizált sejtszámlálók végeznek a vörösvérsejt szám részeként.
  • Kiszámítása az RBC-térfogatok eloszlásának variációs együtthatója, elosztva az átlagos korpuszkuláris térfogattal (MCV).
  • Az anisocytosis nem önálló állapot, hanem egy másik állapothoz társul, például vashiányos vérszegénységhez és/vagy más vérrel kapcsolatos rendellenességekhez.

vizsgálatai

Ábra: Emberi vörösvérsejtek anisocytosis esetéből. Kép forrása: Wikipédia (Dr. Graham Beards).

Az anisocytosis típusai

Az eritrociták mérete és az anisocytosis oka alapján három típusú anisocytosis figyelhető meg:

a. Anizocitózis makrocitózissal

  • Amikor az eritrociták mérete nagyobb, mint általában, ezt az állapotot anizocitózisnak nevezzük makrocitózissal.
  • A makrocytosisos anisocytosis olyan állapotokban figyelhető meg, mint a megaloblasztos vérszegénység (B12-vitamin/foláthiány), myelodysplasia, májbetegség.
  • Az antimetabolit vagy az androgén gyógyszeres terápia fogyasztásával is összefügg, míg alkoholista betegeknél általában kisebb mértékű makrocitózis figyelhető meg.

b. Anisocytosis mikrocitózissal

  • Amikor az eritrociták mérete kisebb, mint általában, ezt az állapotot mikrocitózisos anizocitózisnak nevezik.
  • A mikrocitózissal járó anizocitózist általában vashiányos vérszegénység, szideroblasztos vérszegénység, bizonyos thalassemiák, ólommérgezés és bizonyos hemoglobinopátiák esetén figyelik meg.

c. Anizocitózis normocitózissal

  • Ha az eritrociták mérete normális, de az RBC-k száma alacsony, ezt az állapotot normocitózisos anizocitózisnak nevezzük.
  • Ez általában társul a normocita anaemiával.

Anisocytosis okai

  • Mivel az anizocitózis önmagában nem állapot, gyakran társul a vérrel kapcsolatos rendellenesség más formáival.
  • A vérszegénység az anisocytosis elsődleges oka. Különböző típusú vérszegénység létezik, amelyek anizocitózist eredményeznek.
  • Néhány általános anaemia és az anisocytosishoz kapcsolódó egyéb betegség:

a. Vashiányos vérszegénység

  • A vashiányos vérszegénység a vérszegénység leggyakoribb típusa.
  • Ennek oka a szervezet jódhiánya, amely általában masszív vérveszteség vagy étrendhiány következménye.
  • A vörösvértestek jódot tárolnak, amely segíti az oxigén szállítását és tárolását a vérben. Ha a jódkoncentrációt csökkentjük, a vörösvértestek mérete ingadozik.
  • Ez a vérszegénység általában mikrocitózissal járó anizocitózist eredményez.
  • A vashiányos vérszegénység miatti anisocytózist általában terhesség alatt figyelik meg, mivel több vasra van szükségük a vörösvértestek előállításához a csecsemő számára.

b. Sarlósejtes vérszegénység

  • A sarlósejtes vérszegénység egy genetikai állapot, amely sarló vagy félhold alakú vörösvérsejtek kialakulását eredményezi.
  • Mivel genetikai állapotról van szó, öröklődhet.

c. Thalassemia

  • A thalassemia egy másik genetikai rendellenesség, amikor a test abnormális mennyiségű vagy típusú hemoglobint termel.
  • Sarlósejtes vérszegénységként a thalassemia is öröklődhet.
  • A talasszémia mikrocitózissal járó anizocitózist is eredményez.

d. Hemolitikus anémia

  • A hemolitikus vérszegénység olyan rendellenességek csoportja, amelyek akkor jönnek létre, amikor a test elkezdi elpusztítani a vörösvérsejteket, felismerve idegen testként.
  • Ez a vörösvértestek számának csökkenését okozza a vérben, ami autoimmun betegségek, fertőzések vagy valamilyen genetikai rendellenesség következménye.

e. Megaloblasztos vérszegénység

  • A megaloblasztos vérszegénység akkor fordul elő, amikor az RBC száma csökken, és a fennmaradó vörösvérsejtek mérete megnő, mint a normál vörösvérsejtek mérete.
  • A B-12-vitamin hiánya vagy a foláthiány ezt a típusú vérszegénységet eredményezi.
  • A megaloblasztos vérszegénység esetén macrocytosisos anizocitózis figyelhető meg.

f. Aplasztikus vérszegénység

  • Az aplasztikus vérszegénység egy csontvelő rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor a szervezet nem termel elegendő vérsejtet.
  • Ezt az állapotot vírusfertőzések, aplasztikus vérszegénységgel összefüggő gyógyszerek fogyasztása vagy egyes mérgező vegyi anyagok okozhatják.

g. Átfogó vérszegénység

  • A hasi vérszegénység egy autoimmun rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor a test képtelen felszívni a B-12 vitamint.

h. Egyéb rendellenességek

A vérrel kapcsolatos rendellenességek mellett más egészségügyi állapotok is anizocitózist okozhatnak. Néhány közülük:

  1. Krónikus májbetegség
  2. Myelodysplasticus szindróma
  3. Pajzsmirigy-rendellenességek
  4. Hemoglobin H betegség
  5. Fehérjehiány
  6. Kardiovaszkuláris betegségek
  7. Citotoxikus kemoterápiás vagy rák kezelésére használt gyógyszerek

Az anisocytosis tünetei

Mivel az állapot összefügg a vörösvérsejtek méretével és számával, olyan tüneteket eredményez, amelyek a test különböző szerveinek oxigénellátásának hiányával járnak. A tünetek szintén hasonlóak a vérszegénység és más vérrel kapcsolatos rendellenességek tüneteihez. Néhány közülük:

  • Gyengeség és fáradtság
  • Légszomj minimális megterhelés mellett is
  • Mellkasi fájdalom
  • Fejfájás és szédülés
  • Sápadt bőr
  • Hideg kezek és lábak

Ha az anizocitózist nem kezelik, további komplikációkhoz vezethet, például:

  • A fehérvérsejtek és a vérlemezkék szintjének csökkenése
  • Az idegrendszer károsodása
  • A pulzus gyors növekedése
  • Súlyos terhességi szövődmények, beleértve a fejlődő magzat gerincvelőjének és agyának súlyos veleszületett rendellenességeit (idegcsőhibák)

Anisocytosis diagnózisa

Az anisocytosis diagnózisát számos módon fel lehet állítani, többek között a vérkenet a leggyakoribb eljárás.

Vérkenet

  • Vérmintát gyűjtünk, és egy vékony vérréteget kenünk be egy steril üveglemezre.
  • A tárgylemezt ezután megfestjük, szárítjuk, és megfelelő nagyítású mikroszkóp alatt megfigyeljük.
  • A festés segít megkülönböztetni a különböző típusokat, valamint a sejtek méretét.
  • A kenet, méret és forma, valamint a vörösvértestek száma révén megfigyelhető és feljegyezhető az összes vörösvértestben található hemoglobin mennyisége, a sejtek térfogata és a vörösvérsejtek hemoglobin-koncentrációja.

Az anisocytosis diagnózisában alkalmazható egyéb eljárások a következők:

  • Teljes vérkép
  • Folát teszt
  • B-12 teszt
  • Ferritin teszt
  • A szérum vasszintje

Kezelés

  • Az anisocytosis kezelése annak okán alapul.
  • A vérszegénység által okozott anizocitózis, például a B-12-vitamin-hiány és a vashiány könnyen kezelhető kiegészítők fogyasztásával és megfelelő étrenddel.
  • Súlyosabb vérszegénység, például sarlósejtes vérszegénység és thalassemia esetén azonban a kezelést vérátömlesztéssel vagy bizonyos esetekben egy életen át tartó vérátömlesztéssel végzik.
  • Megaloblasztos vérszegénység esetén a betegnek akár velőtranszplantációra is szüksége lehet.

Megelőzés

  • A megfelelő tápanyagok és vitaminok megfelelő étrendje hasznos lehet az anizocitózis megelőzésében.
  • Emellett az életmód néhány változása, amely magában foglalja a megfelelő étrendet, a szükséges kiegészítéseket és a megfelelő testmozgást, szintén hatékony lehet.

Hivatkozások

  • Simel DL, DeLong ER, Feussner JR, Weinberg JB, Crawford J. (1988). Eritrocita anisocytosis: Vérfóliák vizuális vizsgálata vs a vörösvértestek eloszlási szélességének automatikus elemzése. Arch Intern Med. 1988; 148 (4): 822–824. DOI: 10.1001/archinte.1988.00380040062012
  • ANGLIA, J. M., WARD, S. M. és DOWN, M.C. (1976), Microcytosis, Anisocytosis és a vörösvértest-indexek vashiányban. British Journal of Hematology, 34: 589-597. DOI: 1111/j.1365-2141.1976.tb03605.x
  • Davor Kust, Marko Lucijanic, Kristina Urch, Ivan Samija, Ivana Celap, Ivan Kruljac, Marin Prpic, Ivica Lucijanic, Neven Matesa, Ante Bolanca (2017). Az anisocytosis klinikai és prognosztikai jelentősége vörösvértest eloszlási szélességként mérve vastagbélrákos betegeknél, QJM: An International Journal of Medicine, 110. évfolyam, 6. szám, 2017. június, 361–367. Oldal, https://doi.org/10.1093/qjmed/hcw223
  • Seno S (1964). Az anisocytosis indukciójának mechanizmusai. Acta Haemet. 31. 129-136.

Internetes források

  • 2% - https://www.youtube.com/watch?v=h_iVx4WwPdY
  • 2% - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK263/
  • 2% - https://www.medicalnewstoday.com/articles/319852
  • 1% - https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2468653017302671
  • 1% - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4261384/
  • 1% - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/medgen/66371
  • 1% - https://www.merckmanuals.com/home/blood-disorders/anemia/autoimmune-hemolytic-anemia
  • 1% - https://www.ibuzzle.com/articles/iodine-deficiency-disorders.html
  • 1% - https://rarediseases.info.nih.gov/diseases/8614/index
  • 1% - https://quizlet.com/123631104/chapter-18-hematology-flash-cards/
  • 1% - https://healthfully.com/diseases-that-cause-low-red-blood-count-4650933.html

Hagy egy megjegyzést Mégse válasz

Ez a webhely az Akismetet használja a spam csökkentésére. Tudja meg, hogyan dolgozzák fel a megjegyzésadatait.