Az amoxicillin biztonságossága és hatékonysága a gyulladásos pattanások kezelésében ☆ ☆☆

A.K. Guzman

Dermatológiai osztály, Albert Einstein Orvostudományi Főiskola, Bronx, New York

hatékonysága

J.K. Choi

b Perennani Orvostudományi Bőrgyógyászati ​​Tanszék, Pennsylvania Egyetem, Philadelphia, Pennsylvania

W.D. James

b Perennani Orvostudományi Bőrgyógyászati ​​Tanszék, Pennsylvaniai Egyetem, Philadelphia, Pennsylvania

Absztrakt

A pattanások gyakori bőrbetegségek, amelyek túlnyomórészt tizenévesek és fiatal felnőttek. A szisztémás antibiotikum-terápia, beleértve a tetraciklint, a makrolidokat és a trimetoprim-szulfametoxazolt, közepes vagy súlyos gyulladásos betegség esetén javallt. Bizonyos esetekben azonban ezek az antibiotikumok és más általánosan előírt kezelések, köztük orális fogamzásgátlók, spironolakton és izotretinoin, tilosak lehetnek, különösen terhesség és gyógyszer-intolerancia esetén. Ebben a retrospektív vizsgálatban értékeltük a szisztémás amoxicillin biztonságosságát és hatékonyságát, amelynek kedvező tolerálhatósága és kompatibilitása van a terhességgel a gyulladásos pattanások kezelésében.

A pattanás a pilosebaceus egység gyakori betegsége, főleg tizenéveseket és fiatal felnőtteket érint. Az első vonalbeli kezelési stratégiák a patogenetikai mechanizmusokra irányulnak, ideértve a keratinocita hiperproliferációt, a seborrhea-t, a follikuláris csatornák Propionibacterium acnes általi kolonizációját és a gyulladást (James, 2005). A szisztémás antibiotikum-terápia helyi retinoidokkal, benzoil-peroxiddal, hormonterápiával és/vagy helyi antibiotikumokkal kombinációban írva elő mérsékelt vagy súlyos gyulladásos pattanások esetén, általában tetraciklinek, makrolidok és trimetoprim-szulfametoxazol (Zaenglein és mtsai., 2016). Bizonyos esetekben azonban ezek az antibiotikumok és más általánosan előírt kezelések, köztük orális fogamzásgátlók, spironolakton és izotretinoin, tilosak lehetnek. Ezek az esetek gyakran terhességgel, gyógyszer-intoleranciával, allergiával, költségekkel és/vagy a betegek preferenciájával járnak. Ebben a retrospektív vizsgálatban a szisztémás amoxicillin - egy kedvező tolerálhatóságú és terhességgel kompatibilis antibiotikum - biztonságosságát és hatékonyságát értékeltük a gyulladásos pattanások kezelésében.

Ezt a tanulmányt az intézményi felülvizsgálati bizottság jóváhagyta, és az egészségbiztosítás hordozhatóságáról és elszámoltathatóságáról szóló törvénynek megfelelően hajtották végre. Retrospektív diagram-áttekintést végeztünk 26 betegnél, akiket amoxicillinnel kezeltek gyulladásos pattanások miatt 2012. szeptember és 2016. március között (1. táblázat). Az átlagéletkor 28,4 év volt (tartomány: 20-52 év). Összesen 22 beteg (84,6%) számolt be korábbi szisztémás antibiotikumok kezelésének kudarcáról, beleértve a doxiciklint (11 beteg), a minociklint (9 beteg), a trimetoprim-szulfametoxazolt (3 beteg) és a cephalexint (1 beteg). Megjegyzendő, hogy egyes betegeknél egynél több antibiotikum nem sikerült. Három beteg (11,5%) szulfonamidallergiáról számolt be, három (11,5%) korábbi antibiotikummal kapcsolatos mellékhatásról számolt be, beleértve a gyomor-bélrendszeri distresszt (doxiciklin, 2 beteg) és szédülést (minociklin, 1 beteg).

Asztal 1

Kezelt betegek száma (n)26.
Női betegek (%)12 (46,2%)
Átlagos beteg életkor (SD)28,4 (7,2)
1000 mg-os napi dózist kapó betegek (%)14 (53,8%)
1500 mg-os napi dózist kapó betegek (%)12 (46,2%)
Medián CASS pontszám az arcon (tartomány)2 (0–4)
Medián CASS pontszám a mellkason (tartomány)1 (0–4)
Medián CASS pontszám a háton (tartomány)1 (0–4)

CASS, átfogó pattanás súlyossági skála; SD, szórás

Az amoxicillin-kezelés megkezdése előtt minden beteg helyi gyógyszereket, hormonterápiát és/vagy izotretinoint kapott, amelyeket legalább 12 hét elteltével kielégítőnek ítéltek. Ezeket a gyógyszereket az amoxicillin kezdetekor nem változtatták meg, és helyi retinoidokat (15 beteg), orális fogamzásgátlókat (8 beteg), izotretinoint (7 beteg), azelainsavat (3 beteg) és spironolaktont (3 beteg) tartalmaztak. Egyetlen beteg sem kapott amoxicillint monoterápiában. Az előírt napi amoxicillin adag 1000 mg (14 beteg) vagy 1500 mg (12 beteg) volt, a betegség súlyosságától függően. A kezelés előtti súlyosságot és a kezelés utáni választ egy testület által hitelesített bőrgyógyász értékelte az átfogó pattanás súlyossági skálája segítségével, egy validált osztályozási rendszer segítségével, amely körülbelül 12 hetente magában foglalja a betegség súlyosságát az arcon, a mellkason és a háton (Tan és mtsai, 2007).

A medián kezelési idő 36,5 hét volt. A kezelés utáni értékelés kimutatta, hogy 22 beteg (84,6%) pozitív kezelési választ ért el az első betervezett utólátogatáson, amely körülbelül 90 nap volt az amoxicillin megkezdésétől (átlag: 82,8 nap); három betegnél (11,5%) nem volt javulás, egy betegnél (3,8%) súlyosbodott az amoxicillin terápia. A kezelés utáni eredményeket a 2. táblázat ismerteti. Ezt követően 17 beteg (77,3%), akik pozitív választ kaptak, folytatta az antibiotikumokkal történő kezelést, azzal a tervvel, hogy csökkentsék a hormonális és/vagy helyi kezeléseket. A gyomor-bélrendszeri zavarok megszüntetését váltották ki két betegnél (9,1%), és három beteg (13,6%) szubjektív elégedetlenségről számolt be a kezelés kimenetelével, annak ellenére, hogy a klinikai orvos értékelése objektív volt. Egyéb mellékhatásokat nem figyeltek meg. A fennmaradó négy betegnél (15,4%) objektív javulás nem történt. Azok a betegek közül, akik napi 1000 mg amoxicillint kaptak, 12-en (85,7%) javulást mutattak az első utólátogatás alkalmával. Összehasonlítva 10 (83,3%) javulást mutatott azok között, akik napi 1500 mg-ot kaptak. Az adatokon nem végeztek fejlett statisztikai elemzést; ezért a gyűjtőlap és a táblázatok szolgáltak elsődleges forrásként a következtetések levonásához.

2. táblázat

Az arcon javuló esetek (%)23 (82,1%)
A CASS átlagos javulása az arcon (SD)–1,8 (1,4)
A mellkas javulásával járó esetek (%)24 (85,7%)
A CASS átlagos javulása a mellkason (SD)–0,5 (0,8)
Esetek javulással a háton (%)20 (71,4%)
A hátsó CASS átlagos javulása (SD)–0,6 (1,0)

CASS, átfogó pattanás súlyossági skála; SD, szórás

Ebben a retrospektív sorozatban a betegek 84,6% -a klinikai javulást mutatott a gyulladásos pattanásokban a helyi és hormonális kezelések mellett felírt szisztémás amoxicillinnel. A szisztémás antibiotikumokat csak mérsékelt vagy súlyos pattanások esetén javasoljuk, és olyan esetekben, amikor más kezelési módok rosszul tolerálhatók vagy ellenjavalltak. Megjegyzendő, hogy a tetraciklin osztály első vonalúnak tekinthető, összehasonlítható hatékonyságot mutató doxiciklinnel és minociklinnel (Garner et al., 2012). A terhességi ellenjavallat mellett ez az antibiotikum-osztály káros hatásokkal jár együtt, beleértve a gyomor-bélrendszeri distresszt és a fényérzékenységet (doxiciklin), valamint szédülést, fülzúgást és bőr pigment lerakódást (minociklin).

Korlátozott adatok támasztják alá az azitromicin (Fernandez-Obregon, 2000), a cephalexin (Fenner et al., 2008) és a trimetoprim-szulfametoxazol (Jen, 1980, Turowski és James, 2007) másodlagos hatóanyagként történő alkalmazását, de figyelembe vehetők tetraciklinekkel szemben intoleráns vagy refrakter betegségben szenvedő betegeknél. Az antibiotikumok használatának a lehető legrövidebb időtartamra történő korlátozása kritikus fontosságú, és megkönnyíthető retinoidok, benzoil-peroxid és/vagy hormonterápia vagy retinoid/benzoil-peroxid kezelés együttes alkalmazásával (Zaenglein et al., 2016). Azoknál a betegeknél, akiknél tartós antibiotikum-terápia szükséges, a rendszeres nyomon követés és az újraértékelés a legfontosabb. Mindazonáltal az amoxicillin értékes másodlagos kezelési lehetőséget jelenthet a gyulladásos pattanásokban, amely indokolt feltárni a tolerálhatósági profilját és a B terhességi kategóriát.

Lábjegyzetek

☆ Finanszírozási források: Nincsenek jelentési források.

☆☆ összeférhetetlenség: A szerzők nem fednek fel összeférhetetlenséget.