Északkelet-Kína 33 közösségéből származó általános elhízás, hasi elhízás és a kapcsolódó kockázati tényezők epidemiológiája: CHPSNE-tanulmány

Absztrakt

Háttér

Az elhízás sok betegség kockázatát növeli. A testtömeg-index (BMI) vagy a derék (hasi elhízás) szerint osztályozott elhízás epidemiológiájáról azonban kevés irodalom áll rendelkezésre a városi kínai felnőttek körében. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy pótolja a hiányt az elhízás és a kapcsolódó kockázati tényezők prevalenciájának értékelésével a városi kínai felnőttek körében.

Mód

Kiválasztottak egy reprezentatív mintát 25–196 éves, 18–74 éves városi felnőttből Északkelet-Kínában, és elvégezték a magasság, a súly és a derék kerületének (WC) méréseit 2009–2010 között. A túlsúly és az elhízás meghatározását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) használta.

Eredmények

A BMI által osztályozott általános elhízás és túlsúly általános előfordulási aránya 15,0% volt (férfiaknál 15,7%, nőknél 14,3%)., o

Háttér

Mód

Minta kialakítása

A tanulmányi városok helyszínei Liaoning tartományban, Kínától északkeletre.

Antropometriai mérések és adatgyűjtés

statisztikai módszerek

A folyamatos változókra kiszámítottuk az átlag ± SD értéket, a kategorikus változókra pedig az egyes alcsoportok százalékos arányát. Két csoportos átlag összehasonlítását a t- teszt. A kategorikus változók közötti összefüggéseket kontingenciatáblák és a and 2 teszt segítségével teszteltük. Az általános elhízás és a hasi elhízás korrigált esélyhányadosait (OR) a kapcsolódó 95% -os konfidencia intervallumokkal (95% CI) többváltozós logisztikus regresszióból számítottuk. Az összes adatelemzést SAS statisztikai szoftver (9.1 verzió; SAS Institute Inc., Cary, NC, USA) segítségével végeztük. Az összes statisztikai teszt 2 farkú volt, és o értékek

Eredmények

Demográfiai jellemzők

Az 1. táblázatban 12413 férfi és 12783 nő jellemzőinek megoszlását mutatjuk be. A 18–74 év közötti résztvevők férfiaknál átlagosan 41,2 ± 14,5, a nőknél 42,2 ± 14,4 évesek voltak. A férfiaknál magasabb az átlagos BMI és WC érték (24,2 ± 3,8 kg/m 2 BMI és 84,0 ± 10,9 cm WC esetén), mint a nőknél (23,5 ± 3,7 kg/m 2 BMI és 78,8 ± 10,6 cm WC esetén).

A 2. táblázat a túlsúly, az általános elhízás és a hasi elhízás prevalenciáját mutatja a WHO kínai és europid osztályozásai szerint. A WHO kínai osztályozását használva az általános elhízás és a túlsúly általános prevalenciája 15,0% volt (15,7% a férfiaknál és 14,3% a nőknél), o 2. táblázat A túlsúly és az elhízás gyakorisága BMI és WC szerint osztályozva életkor és nem szerint

Az általános elhízás és a hasi elhízás többszörös logisztikai regressziós elemzésének eredményeit a WHO által a férfiakra és a nőkre vonatkozó kínai kritériumok alapján a 2. kiegészítő fájl mutatja: S2. Táblázat. A férfiaknál nagyobb volt az általános elhízás kockázata (OR = 1,42, 95% CI: 1,29-1,55), és alacsonyabb a hasi elhízás kockázata, mint a nőknél (OR = 0,65, 95% CI: 0,61-0,70). A szülők elhízásának kórtörténete mind az általános elhízás (OR = 2,61, 95% CI: 2,40-2,83), mind a hasi elhízás (OR = 1,82, 95% CI 1,70-1,95) fokozott kockázatával járt. A fehérgalléros és kádereknél nagyobb volt az általános elhízás vagy a hasi elhízás kockázata, mint a kékgalléros munkavállalóknál. A magasabb iskolai végzettség, a magasabb jövedelem, a napi legfeljebb 1 ital elfogyasztása és az alacsony zsír-/kalóriatartalmú étrend alacsonyabb kockázatot jelentett az általános elhízás és a hasi elhízás szempontjából.

A nemek szerint rétegzett eredmények különbségeket mutattak a kockázati tényezők és az elhízás összefüggésében a férfiak (3. táblázat) és a nők (4. táblázat) között. A férfiak körében az életkor és az általános elhízás prevalenciája közötti összefüggés nem volt szignifikáns, és magasabb iskolai végzettséggel és magasabb jövedelemmel nagyobb az elhízás kockázata (3. táblázat). Ezzel szemben az idősebb korú nőknél az általános elhízás prevalenciájának megnövekedett kockázata volt összefüggésben, a magasabb iskolai végzettség és a magasabb jövedelem egyaránt alacsonyabb elhízási prevalenciával járt (4. táblázat). Ezenkívül összefüggés volt a férfiak foglalkozása és az elhízás prevalenciája között (3. és 4. táblázat).

Vita

Ezt a vizsgálatot az északkelet-kínai városi felnőttek nagy reprezentatív mintáján végezték standard protokollok és eszközök segítségével. Az adatgyűjtőket szigorúan képezték az adatgyűjtés minőségének biztosítása érdekében. A vizsgálat másik fő erőssége a magas válaszarány volt. A nagy mintaméret segített biztosítani a statisztikai pontosságot és megbízhatóságot a kockázati tényezők társulásainak a BMI és WC alapján osztályozott túlsúly és elhízás prevalencia arányával való összefüggéseinek értékelésében.

Általános elhízás

Hasi elhízás

Kockázati tényezők

Beszámoltak a túlsúly és az elhízás aránytalanul magas és folyamatosan növekvő arányáról is a különböző etnikai kisebbségi közösségek körében. Például az elhízás elterjedtsége etnikumonként jelentősen változik, 27% -tól (mexikói amerikai férfiak) és 49% -ig (fekete nők) az Egyesült Államokban [38]. Egy Kínában végzett tanulmány kimutatta az elhízás gyakoriságának különbségét a han, a hui, az uigur és a kazah kínaiak körében; az elhízás prevalenciája a Han fiúkban és a Hui lányokban volt a legmagasabb, a legkevesebb a kazah fiúkban és lányokban [39]. Vizsgálatunk során úgy tűnt, hogy a hán kínaiaknak nagyobb az elhízás kockázata, mint más kínai etnikai csoportoknak. A kínai etnikai csoportok közötti elhízás prevalenciájának ilyen különbségei a genetikai és az életmódbeli különbségeknek tulajdoníthatók.

A dohányzás és a túlsúly közötti összefüggést negatívnak találták ebben a tanulmányban. A férfi dohányzók nagy százalékát figyeltük meg ebben a tanulmányban; ezért egy ilyen negatív összefüggés lehetséges magyarázata részben annak tudható be, hogy a dohányzás negatív hatással van az anyagcserére, az energiafelvételre és -tárolásra, valamint az energiafelhasználásra [44, 45]. Egy másik tanulmány azonban arról számolt be, hogy a jelenlegi dohányosoknál, volt dohányosoknál és nem dohányzóknál súlygyarapodást figyeltek meg, ami azt jelezte, hogy a súlygyarapodást elősegítő tényezők legyőzték a dohányzás fordított hatását [46]. Bár ebben a tanulmányban azt találták, hogy a nem dohányzóknál volt a legnagyobb az elhízás kockázata, a dohányzásról korábban már beszámoltak, hogy nagyobb hatással van a morbiditásra és a halálozásra, mint az elhízás [47, 48].

Bizonyíték volt arra, hogy az elhízás globális járványa elsősorban társadalmi tényezőkhöz kapcsolódott, amelyek elősegítik az ülő életmódot és a magas zsírtartalmú, energiatartalmú ételek fogyasztását [21]. Egy korábbi kínai tanulmány azt mutatta, hogy a magas energia- és szénhidrátfogyasztás, a férfiak magas fehérje- és zsírfogyasztása, a fizikailag aktív ingázás alacsony aránya és az alacsony foglalkozási aktivitás a túlsúly nagyobb gyakoriságával jár [49]. Vizsgálatunk azt is megállapította, hogy a magas zsírtartalmú/kalóriatartalmú ételek és az ivás növelte az elhízás kockázatát, míg az alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételek csökkentették az elhízás kockázatát. Hasonló eredményeket kaptunk az ATTICA tanulmányból [50], valamint az ausztrál és amerikai tanulmányokból [51, 52] is.

Nemek közötti különbség

Számos fejlett országban magas az elhízás gyakorisága mind a férfiak, mind a nők körében; ugyanakkor arról számoltak be, hogy sok, viszonylag alacsony bruttó nemzeti termékkel rendelkező országban a nők elhízási prevalenciája körülbelül 1,5-2-szer magasabb volt, mint a férfiaknál [53]. Vizsgálatunkból kiderült, hogy a férfiaknál nagyobb a túlsúly vagy az általános elhízás, mint a nőknél, míg a nőknél a hasi elhízás gyakoribb, mint a férfiaknál. Hasonló eredményeket kaptak egy japán tanulmányból is, ahol az elhízás férfiaknál gyakoribb volt, mint nőknél [54]. Egy iráni tanulmány arról számolt be, hogy a hasi elhízás prevalenciája magasabb volt a nőknél (53,5%), mint a férfiaknál (12,5%) [43]. Feltételezzük, hogy az elhízás prevalenciájának különbsége a férfiak és a nők között világszerte részben magyarázható az életmód, a szocio-demográfiai, a genetikai vagy a viselkedési jellemzők különbségével.

A nem társadalmi értelemben vett társadalmi konstrukció, a nemi szerep pedig a nők és férfiak társadalmi és viselkedési normáinak összessége [55]. Vizsgálatunk során a többváltozós logisztikai regresszió-elemzés feltárta, hogy a kockázati tényezők összefüggései az elhízás prevalenciájával férfiak és nők között eltérőek voltak. Amint azt a 3. és a 4. táblázat mutatja, az elhízás prevalenciájának és az iskolázottság szintjének összefüggésében a jövedelem egyaránt pozitív volt a férfiaknál, de negatív a nőknél. A fehérgalléros férfi munkavállalóknál magasabb volt az általános elhízás (OR = 1,31, 95% CI: 1,12-1,52), mint a kékgalléros férfi munkavállalóknál, míg a női fehérgalléros munkavállalóknál alacsonyabb az általános elhízás kockázata (OR = 0,77, 95% CI: 0,63-0,94), mint a fehérgalléros nőknél. Az iskolai végzettség jelentős különbséget jelent a kékgalléros és a fehérgalléros munkakörben, és a fehérgalléros munkavégzés általában formális oktatást igényel; ezért a férfi, míg a galléros munkavállalók magas elhízási gyakoriságának lehetséges magyarázata összefüggésben lehet a lehetséges kockázati tényezőkkel, például a munkával kapcsolatos stresszel és szorongással. További vizsgálatok indokolttá teszik, hogy minél több betekintést nyerjünk az ilyen társulásba.

Vizsgálatunknak számos korlátja van. A legnyilvánvalóbb korlát a keresztmetszeti kialakítás, amely nem következtethet az elhízás és a szocio-demográfiai életmód jellemzői közötti ok-okozati összefüggésekre. Másodszor, mivel az expozíciós információkat elsősorban kérdőív segítségével szerezték be, nem zárható ki a felidézési torzítás, ahol a válaszadót nemcsak a helyes válasz, hanem a válaszadó memóriája is befolyásolhatja. Harmadszor, a felmérési kérdések jellege miatt (igen vagy nem) a viselkedési kockázati tényezők (foglalkozás, családi jövedelem, dohányzás, ivás és testmozgás) téves osztályozása volt lehetséges. Végül, ahogyan azt korábbi tanulmányai is megjegyezték, jelentős összefüggést találtak az elhízás és az olyan zavaró tényezők között, mint a házassági életkor, a reproduktív kórtörténet (magasabb paritás és korábbi életkor a menarche esetén), a menopauza, a család felépítése, a gyógyszerek használata, a krónikus betegség állapota és az elhízás [ 37, 56], ezek a zavaró tényezők azonban nem állnak rendelkezésre a jelen tanulmányban.

Következtetések

Összefoglalva: a túlsúly és az elhízás prevalenciája elfogadhatatlanul magas lett a városi kínai felnőttek körében. A hasi elhízás gyakoribb volt a nőknél, mint a férfiaknál. Ezért nagyon sürgősen szükség van olyan megelőzési stratégiákra, amelyek figyelembe veszik a kockázati tényezők és az elhízás közötti különbségeket a nők és a férfiak között a kultúrától a kultúráig.