A testtömeg-index asszociációja Barrett nyelőcsövével

Dél-Arizona VA Egészségügyi Rendszer és Arizonai Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Tucson, AZ, USA

Houston Center for Quality of Care and Utilization Studies, Michael E. DeBakey Veterans Affairs Medical Center, Houston, TX, USA

Egészségügyi szolgáltatások szekciója

Gasztroenterológiai szekció, Orvosi Tanszék, Baylor College of Medicine, Houston, TX, USA

Dél-Arizona VA Egészségügyi Rendszer és Arizonai Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Tucson, AZ, USA

Houston Center for Quality of Care and Utilization Studies, Michael E. DeBakey Veterans Affairs Medical Center, Houston, TX, USA

Egészségügyi szolgáltatások szekciója

Dél-Arizona VA Egészségügyi Rendszer és Arizonai Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Tucson, AZ, USA

Houston Center for Quality of Care and Utilization Studies, Michael E. DeBakey Veterans Affairs Medical Center, Houston, TX, USA

Egészségügyi szolgáltatások szekciója

Gasztroenterológiai szekció, Orvosi Tanszék, Baylor College of Medicine, Houston, TX, USA

Dél-Arizona VA Egészségügyi Rendszer és Arizonai Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Tucson, AZ, USA

Houston Center for Quality of Care and Utilization Studies, Michael E. DeBakey Veterans Affairs Medical Center, Houston, TX, USA

Egészségügyi szolgáltatások szekciója

Dél-Arizona VA Egészségügyi Rendszer és Arizonai Egyetem Egészségügyi Tudományos Központ, Tucson, AZ, USA

Összegzés

Háttér: Az elhízást összefüggésbe hozták a gastro-oesophagealis reflux betegség tüneteivel és az oesophagealis adenocarcinomával; Barrett nyelőcsőjével való összefüggésről azonban nincs publikált bizonyíték.

Cél: Az elhízás és Barrett nyelőcső közötti összefüggés vizsgálata.

Mód: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk azokról a betegekről, akik 1998 és 2004 között a déli arizonai Veteránügyi Egészségügyi Rendszer felső endoszkópiáján estek át. Megvizsgáltuk a rosszindulatú daganatok nélküli férfibetegeket, rendelkezésre álló adatokkal a testsúlyról és a testmagasságról. Az endoszkópos és szövettani eredmények alapján a betegeket Barrett-nyelőcsővel vagy Barrett-nyelőcsővel nem rendelkező esetek közé sorolták. Többváltozós logisztikai regressziós elemzést végeztek a testtömeg-index és az elhízás Barrett-nyelőcsővel és Barrett-nyelőcsőhosszal való összefüggésének vizsgálatára, miközben az életkorhoz és a fajhoz igazodtak.

Eredmények: 65 eset volt Barrett nyelőcsőjével és 385 nem volt Barrett nyelőcsője. Az átlagos testtömeg-index szignifikánsan magasabb volt az esetekben, mint a nem-esetekben (29,8 vs. 28,0, P = 0,03). Az esetek átlagos súlya szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontrolloké (206 font vs. 190,P = 0,005). A 25–30 testtömeg-indexű és ≥30 testtömeg-indexű esetek aránya nagyobb volt, mint a nem-eseteknél (44,6% vs. 37,7%), illetve (40,0% vs. 33,5%) (P = 0,08). A többváltozós logisztikai regressziós modellben a fajhoz és az életkorhoz igazodva, a testtömeg-indexhez képest

Bevezetés

A nyelőcső adenokarcinóma előfordulása a 20. század utolsó negyedében folyamatosan növekszik. Az USA-ban az éves korhatással korrigált incidencia aránya 1987/1991-ben 1,8/100 000-ről 1992/1996-ban 2,5/100 000-re nőtt. 1 A fehér embereket ötször jobban, mint a fekete embereket, a férfiakat pedig nyolcszor jobban, mint a nőket. Annak ellenére, hogy növekszik az endoszkópia gyakorisága és a korai stádiumú oesophagealis adenocarcinoma kimutatása, ezeknek a betegeknek a prognózisa továbbra is gyenge. 2 A barrett-nyelőcső (BE), az oesophagealis adenocarcinoma prekurzorának korai diagnózisa olyan premaligáns elváltozást biztosít a klinikusoknak, amely megfigyelhető az eset korai felismerésére.

A BE kockázati tényezőit, amelyek korai diagnózishoz vezethetnek, nem ismerjük eléggé. Eddig csak a reflux betegséget határozták meg a BE hajlamosító állapotaként. 3-5 Gyomorégés hetente többször független kockázati tényező a BE számára. 3 A gyomorégés hosszabb időtartama tovább növeli a BE kockázatát. 5 Ennek ellenére a vizsgálatok azt találták, hogy a korábban nem diagnosztizált BE-ben a nyelőcső adenokarcinómában szenvedő betegek alig 60% -ánál fordultak elő gyakran reflux tünetek. 6-8 A BE egyéb kockázati tényezőinek meghatározása nagyon fontos a tünetmentes BE és a nyelőcső adenokarcinóma kimutatásához.

Más tényezők, például a hiatal sérv, társultak a BE-hez, különösen a reflux tünetekkel rendelkező betegeknél. 9, 10 Ezen túlmenően olyan lehetséges kockázati tényezőket is megvizsgáltak, mint a dohányzás, a kávéfogyasztás és az alkoholfogyasztás, de nem találták következetes összefüggést a BE-vel. 3, 5 A BE populáción belül a BE hosszabb szegmensei nagyobb kockázatot jelentenek a nyelőcső adenokarcinóma és a dysplasia kialakulásában, mint a rövidebb szegmensek. 11, 12 A megnövekedett BE-hosszhoz kapcsolódó tényezők közé tartozik a nagyobb hiatal sérv, a gasztro-oesophagealis reflux betegség (GERD) megnövekedett súlyossága és időtartama, valamint a savas szuppresszív terápia hiánya a kezdeti BE diagnózis előtt. 13-17

A nyelőcső és az adenokarcinóma elhízását és kockázatát alaposan tanulmányozták, és a legtöbb tanulmány két-háromszorosára növelte az oesophagealis adenokarcinóma kockázatát. 2, 18-22 Az elhízás és a BE jelenléte és hossza közötti összefüggést azonban nagyrészt nem vizsgálták. Két kicsi vizsgálat a testtömeg-indexet (BMI) vizsgálta, bár ez nem volt a vizsgálatok elsődleges célja, és nem számoltak be szignifikáns összefüggésről a BMI és a BE között, 23, 24, bár ezeknek a tanulmányoknak az egyikje jelentős összefüggést mutatott az elhízás időtartamával. 23 Nyilvánvaló, hogy további vizsgálatokra van szükség ennek a fontos kérdésnek a megvizsgálásához. Ezt a tanulmányt azért végezték, hogy konkrétan megvizsgálják a BMI-vel mért elhízás és a BE jelenléte és hossza közötti összefüggést.

Mód

Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk mindazon férfi betegekkel szemben, akik 1998 és 2004 között a Southern Arizona Veteran's Affairs Healthcare System (SAVAHCS) klinikai indikációi miatt felső endoszkópiát végeztek. A BE diagnosztizálásának kritériumai a a gasztro-oesophagealis csomópont és a célzott biopsziák szövettan alapján oszlopos hámot tárnak fel serlegsejtekkel. Ezeknek a megállapításoknak két egymást követő endoszkópián kellett lenniük, legalább 6 hónapos különbséggel. Egyetlen tapasztalt endoszkópista (RES) volt felelős az endoszkópia elvégzéséért minden újonnan beutalt, diagnosztizált vagy feltételezett BE-vel rendelkező betegnél. A nem eseti csoport minden olyan alanyból állt, akiről kiderült, hogy normális a nyelőcső nyálkahártyája, amint az az endoszkópos jelentésben szerepel. Minden beteg megalapozott beleegyezést írt alá. A BE-beteg változókat rögzítették a BE-kutatási aktákban, beleértve az első diagnózis dátumát és a BE hosszát a diagnózis idején.

Az esetek és a nem-esetek táblázatos áttekintését végezték a faj, az életkor, a rosszindulatú daganatok jelenléte, a súly, a magasság és az újonnan diagnosztizált BE szisztematikus keresése céljából. A magasságot és a súlyt úgy határozták meg, mint a magasságot és a súlyt, amelyet a BE kezdeti diagnózisától számított egy éven belül, vagy nem a felső endoszkópia idején rögzítettek. A Scale Tronix (White Plains, NY, USA) márkájú elektronikus állómérlegek, a hozzájuk tartozó szerelt vonalzókkal a súly- és magasságmérés legvalószínűbb módszere a SAVAHCS-nál. Bármely rosszindulatú daganatos beteg (kivéve a nem melanoma bőrrákot) kizárásra került a fő érdeklődésre gyakorolt lehetséges hatás (súly és BMI) miatt.

statisztikai elemzések

A testtömeg-index kiszámítása a következő egyenlet felhasználásával történt: BMI = [(súly fontban)/(magasság hüvelykben) 2] × 703. Az eseteket és a nem eseteket összehasonlítottuk a demográfiai jellemzők, a súly, a magasság és a BMI szempontjából. A BMI-t folyamatos változóként, valamint kategorikus változóként vizsgálták a WHO kritériumai szerint (30). Külön többváltozós logisztikai regressziós elemzést végeztünk a BE, a súly és a BMI közötti összefüggés vizsgálatára, miközben az életkorhoz és a fajhoz igazodtunk. A súlyt folyamatos változóként vizsgáltuk. Hasonló elemzéseket végeztek minden esetben a BE-vel, hogy megvizsgálják a BMI és a súly, valamint a BE mint kategorikus változó közötti összefüggést (

Eredmények

Kilencvennégy férfi betegnél diagnosztizáltak BE és 1998 és 2004 között, ebből hat betegnél rosszindulatú daganatot találtak, 23-nál pedig a diagnózis idején nem volt nyilvántartás a magasságról és a testtömegről, így 65 BE-ben szenvedő beteget be kellett vonni. esetek az elemzésekben. 30 beteg volt hosszú szakaszú BE-vel (≥3 cm) és 35 beteg rövid szakaszú BE-vel (1. táblázat. A BE-vel és a BE-vel nem rendelkező esetek demográfiai és antropometriai jellemzői

Változó esetek (n = 65) Nem esetek (n = 385) P-érték

Életkor átlag (sd)	61,1 (12,4)	59,9 (12,3)	0,47
fehér, n (%)	59 (90.8)	315 (82,0)	0,07
Súly (lb)	206,4 (44,7)	190,0 (43,1)	0,005
Magasság (hüvelyk)	69,7 (2,9)	69,0 (2,8)	0,09
Átlagos BMI (kg/m 2) (sd)	29,8 (5,6)	28,0 (6,0)	0,03
30 (elhízott)	26 (40,0%)	129 (33,5%)

Szignifikánsan magasabb átlagos BMI volt az esetekben, mint a nem esetekben (29,8 vs. 28,0, P = 0,03) (1. táblázat). Az esetek átlagos súlya szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontrolloké (206 font vs. 190, P = 0,005). A magasságban azonban nem volt szignifikáns különbség. A 25–30 BMI és ≥ 30 BMI esetek aránya nagyobb volt, mint a nem eseteknél (44,6% vs. 37,7% és 40,0% vs. 33,5%), bár statisztikailag nem szignifikáns (P = 0,08).

A fajhoz és az életkorhoz igazodó, többváltozós logisztikai regressziós modellben a BMI és a BE közötti összefüggés akkor volt jelen, amikor a BMI kategorizált (2. táblázat) és folyamatos volt. A BMI-vel összehasonlítva 2. táblázat. Barrett-nyelőcső jelenlétének előrejelzői

Változó szorzó arány 95% CI P-érték

Életkor (év)
24–39 (hivatkozás)	1.00
40–49	0,21	0,06–0,79	0,02
50–59	0,34	0.11–1.04	0,06
60–69	0,62	0,22–1,77	0,37
70–86	0,69	0,23–2,05	0.51
Fehér (nem fehér)	2.27
BMI 25–30 (vs. 30 (vs.

Vita

Ez a férfi veteránokon végzett retrospektív keresztmetszeti vizsgálat azt mutatja, hogy az elhízás a BE kockázatának két és félszeres növekedésével jár. Ez a kockázat életkortól és fajtól független volt. A testtömeg, de nem a magasság volt a fő tényező a BMI különbségeiben a BE-vel járó esetek és a BE nélküli esetek között. A 10 kilogrammos súlynövekedés vagy a BMI ötpontos növekedése esetén a BE kockázata 10, illetve 35% -kal nőtt. Az esetek között azonban a diagnózis idején nem volt összefüggés a testsúly vagy a BMI és a BE hossza között, bár nem zárható ki a 2. típusú hiba ebben az elemzésben.

Az elhízás és a BE közötti összefüggés további azonosítható kockázati tényezőt jelent a BE kialakulásához. Tekintettel a GERD magas gyakoriságára az Egyesült Államokban, az összes GERD-ben szenvedő beteg szűrése nagyon alacsony BE és nyelőcső adenokarcinóma hozamhoz vezetne. A szűrés további elrettentői közé tartoznak a költségek, a kellemetlenségek, az invazivitás és a felső endoszkópia súlyos szövődményeinek kicsi, de valós kockázata. Ezért a BE vagy a nyelőcső adenokarcinóma szűrése csak akkor lenne kivitelezhető és költséghatékony, ha a veszélyeztetett populációt tovább lehetne rétegezni. Ideális esetben egy kockázati tényező pontrendszere állna rendelkezésre az orvosok irányításához, hogy kinek a legnagyobb a kockázata a BE és a nyelőcső adenokarcinóma kialakulásában. A változók között szerepelhet a GERD gyakorisága és időtartama, a férfi nem, a fehér emberek, a 40 vagy 50 év feletti kor, a hiatal sérv, és talán most a túlsúly és az elhízás. Végül a kockázatrétegző rendszer nagy előnyökkel járna a kutatók, az orvosok és a betegek számára.

Ezenkívül a BMI és az elhízás módosítható kockázati tényező a BE számára, szemben más ismert kockázati tényezőkkel, mint például az életkor, a faj és a nem. A GERD súlyossága és időtartama csak részben módosítható kockázati tényező, amelynek tünetei kezelhetők, de az alapbetegség folyamatát nem lehet teljesen korrigálni. Bár bizonytalan, hogy a fogyás megfordítja-e a BE vagy az oesophagealis adenocarcinoma kockázatát, az elhízott és túlsúlyos betegek súlycsökkenésének már számos egyéb jelzését kiegészíti.

A tanulmánynak számos előnye is van. Először a nem-esetek meghatározását az endoszkópos és hisztopatológiai jelentések kézi szisztematikus áttekintésével ellenőrizték. Másodszor, a keresztmetszeti tervezés lehetővé tette az összes alkalmas páciens bevonását egy meghatározott időkereten belül, ezáltal potenciálisan csökkentve az eset-kontroll vizsgálatokban rejlő szelekciós torzítást. Tekintettel a vizsgálati beállítás referral jellegére, megkíséreltük kiküszöbölni azokat a betegeket a mintavételi keretből, akik esetleg a súlyváltozással összefüggő állapotok miatt jelentkezhettek. Például kizártunk minden rosszindulatú daganatos beteget és azokat, akik az index endoszkópiájuk után 1 éven belül elhunytak.

Ez a retrospektív keresztmetszeti vizsgálat összefüggést mutat a túlsúly és a BE között a veterán férfiaknál. Természetesen további és nagyobb tanulmányok indokolhatók a BMI és a BE közötti összefüggésről, valamint az asszociáció mögöttes mechanizmusairól.

Elismerés

Dr. El ‐ Serag a VA Health Services Research and Development (HSR & D) díjban részesült (RCD 00-013-2).