A szardínia az északi vizekbe úszik, hogy hűvös maradjon

2015. február 20, Paul Brown

úszik

A Földközi-tenger rendes élőhelyén egy szardínia-part.
Kép: Etrusko25 a Wikimedia Commonson keresztül

Az európai szubtrópusi vizeken élő halfajok észak felé vándorolnak, hogy elkerüljék a felmelegedő tengereket, így a rájuk hagyott halászok üres hálóval maradnak fenn. LONDON, 2015. február 20. - Számos fontos halfaj, amely évszázadok óta része a mediterrán térségben élő emberek alapvető étrendjének, felhagy a szubtrópusi tengerekkel, mert a víz túl meleg és észak felé tart. A szardínia, amely generációk óta a legnépesebb kereskedelmi halfaj Portugáliában, eltávolodik. Mostanra az Északi-tengeren telepedtek le, és a Balti-tengeren fogják őket - egy olyan tengert, amely egészen a közelmúltig rendesen befagyott télen. A szardínia, szardella és makréla - három halfaj, amelyek fontosak számos dél-európai és észak-afrikai ország étrendjében - kutatóit vizsgálták, és megpróbálták kideríteni, hogy az éghajlatváltozás és a melegedő tengerek hogyan befolyásolják elterjedésüket.

Halászati ​​ipar

A halászati ​​ágazatra gyakorolt ​​hatás mellett e fajok bősége vagy eltűnése döntő fontosságú sok más tengeri faj számára, amelyek tápanyagként rájuk támaszkodnak. Egy úttörő tanulmány, amelyet a Global Change Biology publikált, 40 év alatt 57 000 halösszeírást elemzett, és nyomon követte e halak mozgását ebben az időszakban. Megerősíti, hogy a víz hőmérsékletének folyamatos emelkedése megváltoztatta a tengeri ökoszisztémák szerkezetét és működését szerte a világon. De ez azt is mutatja, hogy az Atlanti-óceán északi részénél nagyobb volt a hatás, az elmúlt 30 évben az átlagos hőmérséklet akár 1,3 ºC-kal is emelkedett. Ez a hőmérséklet-változás közvetlenül befolyásolja a nyílt halak gyakoriságát és hatótávolságát, amelyek a vízoszlop közepén élnek, és közvetlenül az élőhely helyett a hőmérséklet befolyásolja. Ide tartozik többek között a szardínia (Sardina pilchardus), a szardella (Engraulis encrasicolus), a makréla (Trachurus trachurus) és a makréla (Scomber scombrus).

A szardínia és más hal „kivételes bioindikátor a közeljövőben várható éghajlatváltozás irányának és sebességének mérésére”

Gyorsított növekedés

Montero-Serra szerint a kontinentális tengerek gyorsabb hőmérséklet-emelkedése azt eredményezte, hogy a szardínia és a szardella - tipikusan szubtrópusi elterjedéssel - megnövelte jelenlétét az Északi-tengeren, és „még a Balti-tengerbe is belevágott”. És az északibb elterjedésű fajok, például a hering és a spratt jelenléte csökkent. Az elemzés tehát egyértelmű jele annak, hogy az Északi-tengeren és a Balti-tengeren élő fajok „szubtrópussá válnak”. Ennek oka, hogy a nyílt tengeri halak életciklusuk különböző szakaszaiban - a szaporodási vándorlástól és a tojásrakástól kezdve a lárvák fejlődéséig és túléléséig - nagymértékben függenek a környezeti hőmérséklettől. A kutatók szerint egy ilyen fontos ökológiai csoportban bekövetkező változások „hatással lesznek az egész ökoszisztéma felépítésére és működésére”, bár még mindig nem ismerik a társadalmi-gazdasági és ökológiai következmények mértékét. - Climate News Network

Napi szolgáltatásunk

A Climate News Network egy ingyenes és objektív szolgáltatás, amely napi híreket közöl az éghajlattal és az energiával kapcsolatos kérdésekről. Iratkozzon fel ide, hogy legújabb cikkeinket közvetlenül az Inboxba küldje el.