A mérsékelt fogyás hatása az elhízott alanyok vérnyomásának normalizálásában az antihipertenzív gyógyszerekre

Absztrakt

Célkitűzés

Az életmódbeli beavatkozás hatásának felmérése a vérnyomás (BP) szintjének csökkentésében/normalizálásában hipertóniás (kontrollált vagy nem) elhízott betegeknél.

Mód

Ebben a prospektív megfigyelési vizsgálatban 490 elhízott hipertóniás beteg, 389 kontrollált (BP kulcsszavak: Elhízás, magas vérnyomás, életmódbeli beavatkozás, fogyás

Bevezetés

Ellenőrzött magas vérnyomás (n = 389) Ellenőrizetlen magas vérnyomás (n = 101)

Kor, évek	58,9 ± 10,1	60,6 ± 10,3
Férfiak,%	26.1	28.0
FH az elhízás,%	60,9	68.7
FH a cukorbetegségben,%	54.2	44.4
CVD FH,%	49.2	41.8
BMI, kg/m 2	37,1 ± 4,5	39,1 ± 5,3 **
Súly, kg	96,7 ± 15,8	101,9 ± 17,9 *
Derék kerülete, cm	117,1 ± 10,4	120,9 ± 11,6 *
Zsírtömeg, %	46,3 ± 6,4	46,5 ± 7,5
Zsírmentes tömeg,%	53,7 ± 6,8	53,5 ± 7,5
SBP, Hgmm	127,4 ± 9,2	153,3 ± 9,8 **
DBP, Hgmm	78,9 ± 5,7	87,5 ± 8,8 **
Pulzusszám, ütés/perc	74,7 ± 12,8	73,3 ± 12,3
Éhomi glükóz, mg/dl	104,3 ± 29,7	109,9 ± 41,3
Éhomi inzulin, µU/ml	11,5 (7,8–18,5)	13,0 (9,5–18,9)
HDL-koleszterin, mg/dl	53,3 ± 15,1	54,1 ± 12,1
LDL-koleszterin, mg/dl	123,0 ± 33,2	127,9 ± 62,9
Trigliceridek, mg/dl	120 (91–149)	117 (83–140)
Húgysav, mg/dl	5,8 ± 1,3	5,9 ± 1,2
AER mg/mmol	0,6 (0,3–0,1)	0,5 (0,3–1,4)
GFR, ml/perc	76,2 ± 16,6	77,5 ± 20,0
Fizikai aktivitás (MET), perc/hét	495 (240–1 040)	280 (181–815)
≥3 magas vérnyomáscsökkentő gyógyszer,%	18.9	20.0
Angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorok,%	33.7	32.0
Angiotenzin receptor blokkolók,%	41.9	41.0
Kalciumantagonisták,%	18.5	16.0
Diuretikumok,%	44.0	53.0
ß-blokkolók,%	35.2	39.0
α-blokkolók,%	4.1	7.0
Dohányzás,%	8.9	8.1
Cukorbetegség/IGT/IFG,%	22.1/14.4/24.2	21.4/14.1/32.2
Dyslipidemia,%	55.8	43.9
Mikroalbuminuria,%	15.9	17.3
GFR * p ** p a Az adatokat átlag ± SD vagy százalékban fejezzük ki, kivéve a triglicerideket, az inzulin és az albumin kiválasztási sebességét, amelyek mediánban vannak kifejezve (interkvartilis tartomány).

A kontrollálatlan magas vérnyomásban szenvedő betegek elhízottabbak voltak, de hasonló életkorúak, nemük, dohányzásuk, elhízásuk családi kórtörténetében, cukorbetegségben és szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedtek, valamint hasonló arányú mikroalbuminuria, krónikus vesebetegség (GFR1 1. táblázat és azok változásai a beavatkozást követően), az SBP változás korrelált a változó csoporttal (kontrollálatlan vs. kontrollált hipertónia, β = −10.9, p (2. táblázat, 2. tábla, A panel), a súlycsökkenés, a csoport (kontrollálatlan vs. kontrollált hipertónia) és az interakció kifejezés társult maradt Más szavakkal, a beavatkozás által kiváltott SBP csökkenés és a súlycsökkenés közötti kapcsolat általában nagyobb volt a kontrollálatlan betegeknél, mint azoknál, akiknél a kontrollált hipertónia volt (1. ábra: 1. ábra).

Kapcsolat a beavatkozás által kiváltott SBP csökkenés és a fogyás között kontrollálatlan (szaggatott vonal) és kontrollált (folytonos vonal) hipertóniában szenvedő betegeknél.

2. táblázat

Többváltozós regresszióanalízis az SBP-hez (A panel) és a DBP változáshoz (B panel) társított változókhoz

A panel A panel B βp β p

Csoport * kontrollálatlan vs. kontrollált hipertónia	–19.400	0,0004	Csoport * kontrollálatlan vs. kontrollált hipertónia	–1.450	0,8350
HDL koleszterin	–0,068	0,0634	A CVD családtörténete	0,501	0,6285
Csoport * HDL-koleszterin	0,102	0,2324	Csoport * a CVD családi kórtörténete	2.103	0,3590
Súlyváltozás	0,523	0,0047	LDL-koleszterin	–0,015	0,4668
Csoport * súlyváltozás	–0,591	0,1108	Csoport * LDL-koleszterin	–0,014	0,6612
A trigliceridek megváltoznak	0,020	0,2190	Húgysav	0,824	0,0408
Csoport * trigliceridek változnak	0,026	0,5306	Csoport * húgysav	0,708	0,4404

CVD = szív- és érrendszeri betegségek.

A kiindulási húgysav továbbra is kapcsolatban állt a DBP-csökkenéssel (táblázat (2. táblázat, 2. táblázat, B panel). Ez azt jelzi, hogy az SBP beavatkozás által kiváltott dekréciója magasabb volt kontrollálatlan betegeknél, mint kontrollált hipertóniás betegeknél, és a DBP-csökkenés alacsonyabb volt azoknál, akiknél magasabb a húgysavszint szintek.

Vita

Ennek a tanulmánynak az eredményei azt mutatják, hogy a vérnyomásszintek életmódváltással és mérsékelt fogyással rövid idő alatt normalizálódnak az elhízott személyek többségénél, kortól, nemtől, a teljes és központi elhízás mértékétől, valamint az elfogyasztott vérnyomáscsökkentők típusától és számától függetlenül.

Különösen az életmódbeli beavatkozás csökkenti az SBP-t 23 Hgmm-rel és a DBP-t 9 Hgmm-rel azokban az egyénekben, akik nem kontrollált magas vérnyomásban szenvedtek, és akiknek többsége ≥3 antihipertenzív gyógyszert szedett. Ennek a vérnyomáscsökkenésnek a nagysága összehasonlítható azzal, amelyet egy másik vérnyomáscsökkentő gyógyszer hozzáadása után kaptak, de további előnyökkel jár más kardiovaszkuláris kockázati tényezők, például glükóz, LDL és HDL koleszterin, valamint a húgysavszint javításában.

A felnőttek túlsúlyának és elhízásának kezelésére vonatkozó AHA/ACC/TOS iránymutatás kiemelte, hogy a trigliceridek és a glükózszint csökkentése ellenére a 3-5% -os súlycsökkenés sem elegendő a BP szintjének csökkentéséhez [6]. Adataink azt mutatják, hogy még egy súlycsökkenés is 140/90 [13] vagy> 160/100 Hgmm [7].

Elhízott, magas vérnyomásban szenvedő betegeknél végzett vizsgálatok arról számoltak be, hogy az életmódbeli beavatkozás BP-csökkentő hatása független a kiindulási elhízástól [14,15]. Jelen tanulmányban megfigyeltük, hogy a központi elhízás és a zsírtömeg sem befolyásolja a fogyás előnyeit.

Számos elhízott hipertóniás alanyban végzett vizsgálat szoros összefüggést talált a különböző súlycsökkentő étrendek által kiváltott BP és súlyváltozások között [7,15,16]. Megfigyeltük, hogy a súlyváltozások összefüggenek az SBP változásokkal, de ez az összefüggés csak a kontrollált magas vérnyomásban szenvedőknek tulajdonítható. Ez a megállapítás megerősíti a zsírtömeg-csökkentés releváns szerepét a vérnyomáscsökkentésben az adipocita és a szimpatikus diszfunkció javításán keresztül, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer helyi aktivitásának csökkentésén keresztül [2]. Eredményeink azonban arra is utalnak, hogy farmakológiai terápia alatt kontrollálatlan magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a testzsír csökkenése nem a fő meghatározó a BP csökkenésében. Feltételezhető, hogy az étrendi változások, mint például a só- és fruktóz bevitel csökkenése és a növényi fehérje növekedése, nagyban felelősek a BP csökkenéséért ezekben az alanyokban [17].

Jelen tanulmány nem teszi lehetővé annak azonosítását, hogy az étrendnek vagy a fizikai aktivitásnak volt-e nagyobb súlya a BP csökkentésében. A BP változásainak és a fizikai aktivitás közötti összefüggés hiánya azonban arra utal, hogy az elhízott hipertóniás alanyok csoportjában a fizikai aktivitás kisebb szerepet játszott. Ennek megfelelően beszámoltak arról, hogy az étrendi beavatkozás nélküli aerob gyakorlatokkal elért testzsírcsökkentés gyakran nem hatékony a BP csökkentésében [18,19], és hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek rendszeres fizikai hozzáadásának nincs additív hatása a BP-re [20].

Ezenkívül a kohorszunkban a kardiometabolikus elváltozások (2-es típusú cukorbetegség, diszlipidémia és krónikus vesebetegség) egyidejűsége nem befolyásolta a súlycsökkenés okozta BP csökkenést.

Megfigyeltük, hogy a DBP szintje kisebb mértékben csökkent azoknál az egyéneknél, akiknél magasabb a húgysavszint. Ez a megállapítás alátámasztja azt az elképzelést, hogy a hiperurikémiának és az elhízásnak additív szerepe van a magas vérnyomás kockázatában, és speciális mechanizmusokkal, például a Na + visszaszívódásának növekedésével indukálhatja a magas vérnyomást [21,22].

A vizsgálat legfőbb korlátja a kontrollcsoport hiánya. Vizsgálatunk azonban nem az életmódbeli beavatkozás csökkentő BP és a szokásos terápiás ellátás összehasonlítására irányult, hanem annak megállapítására, hogy az életmódbeli beavatkozás csökkenti-e a BP-t a klinikai feltételektől függetlenül, és hogy milyen súlycsökkenésre van szükség a BP normalizálásához. Ezenkívül a tanulmány nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a hipertónia időtartama befolyásolja-e az életmódbeli beavatkozásokra adott választ.

Összefoglalva, ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az életmódbeli beavatkozások hasznosak minden elhízott, magas vérnyomásban szenvedő beteg számára, és a legtöbb személyben egy szerény súlycsökkenés elegendő a vérnyomásszint normalizálásához, elkerülve a többszörös vérnyomáscsökkentő gyógyszer agresszív alkalmazását.

Közzétételi nyilatkozat

A szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget.