A kiegészítő táplálék bevezetésének időzítése és az életkor az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálásakor: a SEARCH táplálkozási segédvizsgálat (SNAS)

Tárgyak

Absztrakt

A kiegészítő táplálék bevezetésének időzítése és az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálásakor betöltött életkor közötti összefüggést 1077 gyermek között vizsgálták a Diabetes fiatalok kutatásában (SEARCH for Diabetes in Youth) tanulmányban. A diagnózis kora 5 hónappal korábban volt azoknál a gyermekeknél, akiket az élet első 12 hónapjában bevezettek cukorral édesített italokba (SSB), összehasonlítva azokéval, akik nem (9,0 ± 0,2 vs 9,5 ± 0,1; P= 0,02) független a humán leukocita antigén (HLA) kockázati státuszától. A HLA kockázati státus szerint rétegzett elemzések azt találták, hogy a magas kockázatú HLA genotípussal rendelkező gyermekeknél korábban diagnosztizálták az életkorukat, ha az első életévben gyümölcslével ismerték meg őket (átlagéletkor a diagnózisnál = 9,3 ± 0,1, 9,1 ± 0,1 és 9,6 ± 0,2 a 6 hónapos, 7 és 11 hónapos, illetve 12 hónapos bevezetésnél; P= 0,04). Az SSB bevezetése az élet első évében felgyorsíthatja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását, függetlenül a HLA kockázati státuszától.

Bevezetés

Az 1-es típusú diabetes mellitus a gyermekkor egyik vezető krónikus betegsége, 1,54 fiatalt érint ezerenként az Egyesült Államokban - derül ki a SEARCH for Diabetes in Youth tanulmányból. 1 Az 1-es típusú cukorbetegséget megelőző autoimmunitás az élet első évében megjelenhet, ami arra utal, hogy a korai környezeti expozíció kiválthatja a betegség folyamatát. 2 Egyre több bizonyíték azt sugallja, hogy a kiegészítő étel bevezetésének típusa és időzítése szerepet játszhat az etiológiában. 3 A korai csecsemő étrendje felgyorsult gyermekkori növekedéshez, béta-sejtek túlterheléséhez és a béta-sejtek felgyorsult kudarcához vezethet autoimmun roham esetén, különösen a genetikailag hajlamos egyének körében, ami korábbi életkorhoz vezethet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásakor. 4,5 A SEARCH Nutrition kiegészítő tanulmány (SNAS) által gyűjtött adatok felhasználásával teszteltük azt a hipotézist, miszerint a kiegészítő ételek és italok kiválasztott típusainak bevezetése a korábbi életkorhoz kapcsolódott az 1. típusú cukorbetegség diagnosztizálásakor.

Kutatási tervezés és módszerek

A SNAS a SEARCH kiegészítő vizsgálata, amely visszamenőlegesen gyűjtötte össze a csecsemő étrendjét az 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált fiatalok körében 2002 és 2005 között. A SEARCH a fiatalok multicentrikus populáció-alapú megállapítása. (DA), glutaminsav-dekarboxiláz-65 (GAD65) és inzulinómához társított-2 (IA-2), standardizált protokoll alkalmazásával. Ezenkívül a humán leukocita antigén II. Osztályú genotipizálást (HLA DR-DQ) PCR-alapú szekvencia-specifikus oligonukleotípusú 1 diabétesz szondarendszerrel hajtottuk végre. Az 1-es típusú cukorbetegség genetikai konzorcium ajánlásai alapján kategorizálták az autoimmun genetikai fogékonyságot. 7

A SNAS-tanulmány arra kérte a SEARCH résztvevőinek anyáit vagy elsődleges gondviselőit, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amely a szoptatás időtartamáról és a csecsemő étrendben gyakori különféle italok és ételek bevezetésének időzítéséről kérdezett (összesen 19 tétel). A válaszadóktól azt a hónapot kérdezték a gyermekektől, amikor a felsorolt ételeket vagy italokat rendszeresen bevezették, „heti legalább egyszer” meghatározással, további lehetőségként pedig azt, hogy „az első évben nem adják rendszeresen”. A tanulmányt a helyi intézményi felülvizsgálati bizottság (ok) jóváhagyta és megfelelt az egészségbiztosítás hordozhatóságáról és elszámoltathatóságáról szóló törvénynek.

Ennek az elemzésnek a vizsgálati alanyai az SNAS vizsgálat fiatalságát vonták be 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálva, és legalább egy DA esetében pozitívak voltak (GAD65 vagy IA-2). A bevezetés kora és a diagnózis feletti életkor közötti kapcsolatot lineáris regresszióval modelleztük, kiigazítva a nem, a faj/etnikai hovatartozás, a háztartás összes jövedelme, a születési év, a szoptatás (soha, 1 nap és 5 hónap, ⩾ 6 hónap), a HLA kockázati státus és az anyai cukorbetegségnek való kitettség a méhben. Ezt követően egy interakciós kifejezést adtak a teljes modellhez, hogy teszteljék a HLA kockázati csoport általi lehetséges hatásmódosítást (magas kockázat vs alacsony kockázat).

Eredmények

A SEARCH/SNAS vizsgálatban 1077 résztvevő vett részt. Az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálásakor az átlagos életkor 9,4 ± 3,9 év volt, a cukorbetegség diagnosztizálása és az SNAS kérdőív beadása közötti átlagos idő 5,4 ± 1,4 év, a gyermek átlagos életkora pedig 11,3 ± 4,2 év. A résztvevők hetvenhét százaléka nem spanyol fehér volt, 11% spanyol, 9% fekete és 3% más faji vagy nem spanyol származású volt. A válaszadók 43 százaléka ⩾ 6 hónapig, 30% 1 naptól 5 hónapig szoptatott, 27% pedig arról számolt be, hogy a gyermek soha nem kapott anyatejet. Összességében 32% -uknak volt magas kockázatú vagy fogékony HLA genotípusa.

A diagnosztizált modellezett átlagéletkor az egyes étel- és italcsoportok teljes modellből történő bevezetésének életkora szerint az 1. táblázatban található. Az ételek és italok többségének bevezetésének időzítése nem volt összefüggésben az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisának életkorával. Kivételt képezett a cukorral édesített italok (SSB) bevezetése, kivéve a gyümölcslevet, az élet első 12 hónapjában, amely a diagnózis felállításakor 5 hónappal korábbi korhoz kapcsolódott (P= 0,02), függetlenül a HLA kockázati státustól. A 2. táblázat a diagnózis átlagos életkorát mutatja be a kiegészítő táplálék bevezetésének időzítésével, a HLA kockázatának megfelelően. A magas kockázatú/fogékony HLA-val rendelkezők körében a gyümölcslé bevezetése az élet első évében a diagnózis diagnosztizálásakor fiatalabb korhoz kapcsolódott, szemben azokkal, akiket az élet első évében nem hoztak be a gyümölcslébe (P= 0,04).

Vita

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatalok ezen nagy, változatos kohorszában a legtöbb étrendi expozíció nem volt összefüggésben a diagnózis felállításának korábbi életkorával, kivéve az SSB-fogyasztást az első életévben. A magas kockázatú/fogékony HLA genotípussal rendelkezők körében a gyümölcslé bevezetése az élet első 12 hónapjában fiatalabb korhoz kapcsolódott a diagnózis felállításakor, ami arra utal, hogy az SSB-k korai expozíciója felgyorsíthatja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását, függetlenül a HLA-tól a kockázati állapot és a lé korai expozíciója felgyorsíthatja az 1-es típusú cukorbetegségre genetikailag hajlamos fiatalok megjelenését.

Eredményeink biológiai elfogadhatóságát a „túlterhelési hipotézis” ajánlja, amely arra utal, hogy a táplálkozási expozíció túlterhelheti a béta sejteket, ezáltal felgyorsítva autoimmun közvetítésű rombolásukat. 4 A magas cukorbevitel és az SSB-fogyasztás krónikus expozíciójának következtében megnövekedett inzulinigényről számoltak be gyermekeknél, 8 bár egyetlen olyan tanulmány sem ismert, amelyről tudomásunk van, értékelték szerepüket a csecsemő étrendjében egy 1-es típusú cukorbetegségben. A cukorbetegség diagnózisát megelőző évben a magas szénhidrát-, különösen a szacharóz- és diszacharid-bevitel összefüggésben áll az 1-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedésével, függetlenül a teljes energiafogyasztástól. 9 Vizsgálatunk legfőbb korlátja az 11,3 ± 4,2 évvel korábbi csecsemő-étrend anyai visszahívására való támaszkodás; az étkezési csoportok helyettesítő visszahívásának érvényessége azonban legfeljebb 43 évvel azelőtt elfogadhatónak számított a Fels Longitudinális Tanulmányban. 10.

Következtetések

Megfigyelési tanulmányunk eredményei arra utalnak, hogy az SSB bevezetése az élet első évében felgyorsíthatja az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását, függetlenül a HLA kockázati státuszától, és hogy a fogékony HLA genotípusú fiatalok körében a lé korai bevezetése felgyorsíthatja a kezdetet.

Hivatkozások

Liese AD, D’Agostino Jr RB, Hamman RF, Kilgo PD, Lawrence JM, Liu LL et al. A diabetes mellitus terhe az amerikai fiatalok körében: prevalencia-becslések a SEARCH for Diabetes in Youth Study-ból. Gyermekgyógyászat 2006; 118: 1510–1518.

Ziegler AG, Hummel M, Schenker M, Bonifacio E. Autoantitestek megjelenése és a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázata 1-es típusú cukorbeteg szülők utódainál: a német BABYDIAB tanulmány 2 éves elemzése. Cukorbetegség 1999; 48: 460–468.

Virtanen SM, Knip M. A béta-sejt autoimmunitás és az 1-es típusú cukorbetegség táplálkozási kockázatának előrejelzői fiatal korban. Am J Clin Nutr 2003; 78: 1053–1067.

Dahlquist G. Lassíthatjuk-e a gyermekkori autoimmun cukorbetegség növekvő előfordulását? A túlterhelés hipotézise. Diabetologia 2006; 49: 20–24.

Frederiksen B, Kroehl M, Bárány MM, Seifert J, Barriga K, Eisenbarth GS et al. Csecsemő expozíció és 1-es típusú diabetes mellitus kialakulása: A diabétesz autoimmunitás vizsgálata fiatalokban (DAISY). JAMA Pediatr 2013; 167: 808–815.

KERESÉS Tanulmányi Csoport. KERESÉS a fiatalok cukorbetegségéről: multicentrikus tanulmány a diabetes mellitus prevalenciájáról, előfordulásáról és osztályozásáról az ifjúságban. Kontroll klinikai vizsgálatok 2004; 25: 458–471.

Erlich H, Valdes AM, Noble J, Carlson JA, Varney M, Concannon P et al. HLA DR-DQ haplotípusok és genotípusok, valamint az 1-es típusú cukorbetegség kockázata: az 1-es típusú cukorbetegség genetikai konzorcium családok elemzése. Cukorbetegség 2008; 57: 1084–1092.

Davis JN, Ventura EE, Weigensberg MJ, Ball GD, Cruz ML, Shaibi GQ et al. A cukorbevitel és a béta-sejt funkció kapcsolata túlsúlyos latin gyerekeknél. Am J Clin Nutr 2005; 82: 1004–1010.

Pundziute-Lycka A, Persson LA, Cedermark G, Jansson-Roth A, Nilsson U, Westin V et al. Diéta, növekedés és az 1-es típusú cukorbetegség kockázata gyermekkorban: egyeztetett eset-referens tanulmány. Cukorbetegség ellátása 2004; 27.: 2784–2789.

Chavarro JE, Michels KB, Isaq S, Rosner BA, Sampson L, Willey C. et al. Az óvodai étrend anyai visszahívásának érvényessége 43 év után. Am J Epidemiol 2009; 169: 1148–1157.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány szponzorának nem volt szerepe a vizsgálatban. A cikk tartalma kizárólag a szerzők felelőssége, és nem feltétlenül képviseli a finanszírozó ügynökségek hivatalos nézeteit. A finanszírozó ügynökségek nem járultak hozzá a SEARCH Nutrition kiegészítő tanulmány tervezéséhez és lebonyolításához, és nem vettek részt közvetlenül az adatok kezelésében, elemzésében vagy értelmezésében. A kéziratot a SEARCH Kiadványok és Prezentációk Bizottsága felülvizsgálta és hagyta jóvá.

Szerző közreműködései

A TLC jelentősen hozzájárult az adatok megtervezéséhez, tervezéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez, valamint a cikk megfogalmazásához és felülvizsgálatához. A JC és az MTF jelentős mértékben hozzájárult az adatok megtervezéséhez, tervezéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez, és áttekintette a cikket. JMN, DD, DJP, LD, BLR és RO jelentős mértékben hozzájárultak az adatok megtervezéséhez és megtervezéséhez, értelmezéséhez, és áttekintették a cikket. Az EJMD jelentős mértékben hozzájárult az adatok megtervezéséhez, megtervezéséhez, értelmezéséhez, a szellemi tartalom felülvizsgálatához és a közzéteendő változat végleges jóváhagyásához.

Szerzői információk

Hovatartozások

Epidemiológiai Tanszék, Colorado Egyetem Közegészségügyi Iskola, Colorado Egyetem, Denver, Aurora, CO, USA

T L Crume, J M Norris és D Dabelea

Táplálkozási Tanszék, Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill Közegészségügyi Iskola és Orvostudományi Kar, Chapel Hill, NC, USA

J Crandell, M T Fangman és E J Mayer-Davis

Santa Barbara, Sansum Diabetes Research Institute, Kalifornia, USA

Cincinnati Gyermekkórház, Cincinnati Egyetem, Cincinnati, OH, USA

John A Burns Orvostudományi Kar, Hawaii Egyetem, Kaukini Orvosi Központ, Honolulu, HI, USA

Endokrinológiai osztály, Klinikai és Transzlációs Kutatóközpont, Seattle Gyermekkutató Intézet és Washingtoni Egyetem Ápolási Iskola, Seattle, WA, USA

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre