A hiány és a felesleges energiafogyasztás következményei

A hiányos energiafogyasztás és a negatív energiaegyensúly akut vagy krónikus lehet [9]. Az akut energiahiány rövid távú negatív energiaegyensúlyt eredményez, amely során a testtömeg fokozatosan csökken. A krónikus energiahiány hosszú távú nem megfelelő táplálékfogyasztást tükröz, amelynek során az egyensúlyi állapot optimálisabb tápláltsági állapot mellett érhető el. A gyermekek energiahiánya növekedési retardációhoz, zsír- és izomvesztéshez, késleltetett motoros, kognitív és viselkedési fejlődéshez, csökkent immunokompetenciához, valamint növekvő morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet [10]. Az anyagcsere és a fizikai aktivitás alkalmazkodását a gyermekek krónikus energiahiányára válaszul nehéz felmérni technikai problémák, valamint a földrajzi és társadalmi körülmények enyhítése szempontjából. Az energiahiány funkcionális és viselkedési következményei reagálnak az étrend-kiegészítőkre. A gyermekek energiaszükségletének kielégítésére irányuló élelmiszerpolitikák és táplálkozási programok egyértelműen indokoltak, de végrehajtásuknak elő kell mozdítania az egészséges étrendet megfelelő, nem pedig túlzott kalóriákkal. A kiegészítő programok, különösen az elakadt populációkban, hozzájárulhatnak az elhízáshoz. Az alultáplált gyermekeket célzó program, a növekedés nyomon követése és az élelmiszer-ellátás minőségi javítása fontos szerepet játszhat az energiafelesleg megelőzésében [11].

energiafogyasztás

A túlzott energiafogyasztást és a pozitív energiamérleget elősegítik a könnyen hozzáférhető, energiasűrűségű ételek és a mozgásszegény életmód [11]. A túlzott energia és az elhízás következményeit a gyermekek jól leírják [12]. Az elhízással összefüggő társbetegségek közé tartozik a 2-es típusú cukorbetegség, a hiperlipidémia, a magas vérnyomás, a lányok hiperandrogenizmusa, alvászavarok, légzési nehézségek, nem alkoholos zsírmájbetegség, epehólyag-betegség, ortopédiai problémák és idiopátiás koponyaűri magas vérnyomás. A súlyos pszichoszociális problémák, köztük a rossz önértékelés és a depresszió, szintén gyakoriak. A gyermekkori elhízás és társbetegségei jelentős valószínűséggel fennállnak egész serdülőkorban és felnőttkorban.

Az átalakulóban lévő társadalmakra az energiahiány és az energiafelesleg kettős terhe nehezedik. Amint a társadalmak gazdaságilag fejlődnek, és egyre nyugatiasabb étkezési szokásokat és mozgásszegény életmódot választanak, az alultápláltságtól a túlzott táplálkozás felé tolódnak el, amit az elmúlt két évtizedben világszerte a gyermekkori elhízás gyakoriságának növekedése bizonyít [13, 14].